2012. március 5., hétfő

Saku Legend

Tesztelés időpontja:

2012. február 6., Tallinn (csapolt)

Hát erre a sörre el lehet mondani azt, amit a híres viccben a zsiráfra, hogy ilyen állat pedig nincs is! Az a helyzet, hogy a Saku nem büszke rá (semmi infó a honlapon), és az elébb végrehajtott kutatómunka alapján az az eredmény született, hogy ezt a sört a tallinni reptér bárjában lehet kapni, aztán máshol a világon nagyon nem... Így aztán aki abban bízott, hogy most technikai adatokkal el fogom árasztani, az keserűen csalódni fog, maradjunk a szubjektív tényeknél.

Tehát Vilniusba tartva, túl lévén a biztonsági ellenőrzésen, pillanatnyilag jó ötletnek tűnt leülni a reptér bárjába, és a megpróbáltatásokra felkészülve meginni egy sört. Az adekvát Saku Originaal mellett csapolták ezt a sört, s mivel még a nevét sem hallottam soha, nem volt mese, meg kellett kóstolni.



A színe már csapolás közben megfogott, aztán annyira elábrándoztam rajta, hogy a kezem beakadt valamibe, míg az asztal felé ténferegtem, és majdnem kiejtettem a kezemből, kár lett volna. A színe tehát félbarnás, de nem az a nagyon átlátszós fajta, kinézetre ígéretesnek tűnt. A habja sajnos fél perc alatt elpusztult, mire a fényképezőgépet exponálási pozícióba izzítottam, szinte el is tűnt. Ízre kicsit édeskés, némileg kávés, de nagyon kellemes aromájú sör. Utóízben jön meg egy kis kesernyésség, ami csak hasznára van a harmóniának. Most én már csak azt nem értem, "ezt az állatot" miért nem lehet kereskedelmi forgalomban is kapni? Roppant rosszul esne, ha csak a tallinni reptéren ihatnék ilyet a jövőben...



Megjelenés 6
Íz 7
Aroma és jellegzetességek 7
Összhatás 14
Összesen 34
Régi értékelés szerint 6,8

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése