2016. január 31., vasárnap

Szarvasi Szilvás Sör

Forrás: Venenum
Tesztelés időpontja:

2015. augusztus 17., Budapest (üveges)

Ez a nap arról volt nevezetes tavaly, hogy tán aznap zúdult le a legnagyobb esőzés Budapestre, konkrétan lehetetlenné téve számomra, hogy az eredetileg egy órás rövid sörözést abbahagyjam, és hazatérjek. Konkrétan úgy szakadt, hogy az ajtóból nem tudtam kilépni, s mikor végre elindultam, a Béke térnél a busznak akkor is egy tengeren kellett átvágnia, s a víz betört az első lépcsőig... Még életemben nem láttam ilyet...

A fényviszonyok viszont olyanok voltak így a Gusztáv sörözőben a kinti részen, hogy használható fényképet készíteni lehetetlen volt, be kell érnetek azzal, amit a neten találtam. De térjünk rá a sörre, mert nagyon kezdtem elkalandozni. A Szarvasi Kézműves Sörfőzde söreivel már korábban kezdtem az ismerkedést, de azok a sörök még jegyzet formájában léteznek csak, de sebaj. Manapság a honlap szerint mindent visz a túzokos kampány (dicséretes), de én még annak idején nem ezt a címkés sört kóstoltam, hanem azt, ami a képen van...

Valószínűleg ettől függetlenül a sör összetétele nem változott, s tán az alkoholtartalom se (4 %). A sörnek enyhén édeskés íze van, olyan akár mint egy penyigei szilvalekváros fánk, csak éppen folyékony formában. Nekem ízlett...


Megjelenés8
Íz7
Aroma és jellegzetességek 8
Összhatás14
Összesen37

2016. január 30., szombat

Magyar Vándor

Tesztelés időpontja:

2016. január 14., Budapest (üveges)

Írtam már tán egyszer, hogy a Szent András Sörfőzde szintén kezd az egyik kedvenc főzdémmé válni, s így evidens volt számomra, hogy kapcsolatunkat tovább kell mélyíteni, s erre kiváló alkalmat jelentett egy újabb sör tesztelése, amely már régóta itt pihent a várakozási sorban...

Pohárba kitöltve nem igazán volt egyszerű eldönteni, hogy tulajdonképpen ez egy ale, vagy lager, színre (amber) lehetett volna bármi, bár elsőre a hab miatt inkább lagerre szavaztam, de az hamar eltűnt. Illatra inkább ale, aztán utána olvasva azt találtam, hogy ez a sör egy "különleges lager-ale hibrid", s különlegességét még az is növeli, hogy ötféle komlót, háromféle malátát és kétféle élesztőt is (alsó és felső erjesztésű) tartalmaz. Ez utóbbi nekem totális újdonság, ilyennel még nem találkoztam...

Az alkoholtartalma nem túl magas (5,6 %), malátából konkrétan pilzeni- és müncheni maláta, Caramünch II. maláta, komlóból pedig Cascade Styrian Golding, Citra és Mittelfrüh komlók találhatók benne. Ízre kellemesen gyümölcsös, s a különböző maláták valamim olyan egészben állnak össze, amiről először életemben jutott esezmbe, hogy tényleg olyan, mint a folyékony kenyér...





Megjelenés6
Íz7
Aroma és jellegzetességek 8
Összhatás15
Összesen36

2016. január 29., péntek

Salzburger Stiegl

Tesztelés időpontja:

2014. szeptember 26., Budapest (üveges)

Rég volt osztrák sör, hát legyen ismét.:) Mondjuk a teszt sem mai gyerek, ha jól látom a dátumot, ismét 2014-be repülünk vissza. A Stiegl főzde egész komoly honlappal rukkol elő, valahogy így kéne kinéznie egy magára valamit is adó sörös vállalkozás weboldalának...

Kicsit nehéz volt összerakni, hogy ez az exportra szánt sör a cég portfóliójában melyik sörre is képezhető le, de aztán rájöttem, hogy ez a Stiegl Goldbräu lehet, köszönet érte a Ratebeer-nek. Sajnos a 4,9 % alkoholtartalmú sörben nincs semmi különleges, felbontás után például habot szinte nem is láttam. Illat nem volt felfedezhető, ízre enyhén dobozíze volt, ami meglepő, hisz palackos verzióval akadtam össze. Próbáltam én más ízt is felfedezni, de nem sikerült.


A pontozás azt hiszem még túl kedvesre is sikerült...





Megjelenés4
Íz5
Aroma és jellegzetességek  5
Összhatás10
Összesen24



2016. január 28., csütörtök

Radegast Ryze Hořká 12°


Tesztelés időpontja:

2015. augusztus 7., Budapest (dobozos)

Írtam már korábban, hogy 2015 tavaszán jártam Prágában, s akkor sikerült viszonylag szép mennyiségű sört is felhalmoznom, ami azóta az enyészeté lett (azaz inkább az élevezeté...), s köztük volt néhány Radegast szerzemény is, például ez is... A Radegast egyébként (most néztem meg), még effektíve nem szerepelt a blogon, bár sok sörük van már feldolgozva jegyzet formájában. Ezért itt most annyit azért megemlítenék, hogy viszonylag új szereplőnek számítanak a cseh sörpiacon, a főzde mindössze 1966-ig datálódik vissza az időben, s jelenleg a SAB Miller csoporthoz tartoznak.

Ammenyire szerény cseh nyelvtudásomból és a Google fordító segítségéből kitelik, a cég csh nyelvű honlapjából számomra az derült ki, hogy a Ryze Hořká a Radegast Premium nevű sört váltotta fel, s az egésznek az az oka (szerintük), hogy a többi gyártó megirigyelte a Premium sikerességét a kesernyéssége miatt, ezért ők három újabb komlóval még kesernyésebb sört főztek...

A magam részéről ezt a többlet kesernyésséget nem tudom alátámasztani, számomra egy tipikus cseh sör volt, amelynek a kinézetével viszont semmi gond nem volt, az elején még viszonylag szép habot is produkált. Kellemes, frissítő jellegű ital, bár a szén-dioxid tartalma nem túl magas.


Megjelenés6
Íz6
Aroma és jellegzetességek     7
Összhatás12
Összesen31



2016. január 27., szerda

Uherský Brod Comenius Speciál Světlé 14°


Tesztelés időpontja:

2016. január 12., Budapest (üveges)

A Pivovar Uherský Brod már egyszer szerepelt a blogban, s igazán nem tudom ígérni (és nem is akarom...), hogy a jövőben ez nem fog előfordulni (sőt!). Egy szóval éljenek a cseh sörök! Még a bevezetőhöz az is hozzátartozik, hogy valamikor réges-régen valaki (van itt némi bizonytalanság...) felhívta már a figyelmemet a Comenius-ra, hogy ez egy egészen kiváló sör, de hát nomen est omen...

A sör előző neve a hírek szerint Janáček Comenius Speciál Světlé 14° volt, de ez legyen a történészek dolga, engem inkább az lepett meg elsőre, hogy az üvegen azt láttam, hogy 6 % (!) alkohol, de ugye ezt némileg alátámasztja ugye a 14°. Ebből adódóan vártam némi töménységet, de csak moderált testességet tapasztaltam. Nem volt kellőképpen lehűtve, nagyjából 13-14 fokos lehetett (bár a világos erős söröket sem kell egyesek szerint 10 fok környékére sem hűteni...), így a maláta és komló szerintem jobban érvényesült, viszont középtájon az édeskésség is kijött, s a vége felé már zavaróan meleg is volt. S ami még feltűnt: viszonylag nagy volt a szén-dioxid veszteség.

Ebből most tán az jöhet le mindenkinek, hogy nem ízlett ez a sör, de nem így van: összességében ez egy harmonikus ízű cseh sör, s a felsorolt ízek egy kellemes szimfóniában egyesülnek, s negatívumként a teljesen átlagos kinézetet, s a félúton havlványan jelentkező fémízt tudnám említeni...


Megjelenés5
Íz7
Aroma és jellegzetességek 7
Összhatás14
Összesen33

2016. január 26., kedd

St Paul Triple

 Tesztelés időpontja:

2015. július 5., Tallinn (üveges)

Talán az utolsó belga sör, amit Tallinnban fogyasztottam el 2014-ben: nem meglepő módon egy felsőerjesztésű sör. A Brouwerij Sterkens terméke, akik új versenyzők a blogon (lassanként már egész bonyolult ellenőrizni, az én memóriám is kezd betelni időnként...).

Nagy múlttal nem rendelkeznek egyébként, 1990 óta űzik az ipart, s a kezdeti hazai fókusz után manapság a cég a sör 95 %-át (!) külföldön értékesíti...

A készítési eljárás során adnak hozzá szárazon is komlót, mindenesetre a végeredmény egy átlagosnál savanykásabb tripel lett, de mindenképp a gyümölcsös íz uralkodik. A habja kimondottan brutális, színre pedig opálosan citromsárga. Alkoholra 7,6 %, az utóíz pedig kellemesen komlós...


Megjelenés7
Íz6
Aroma és jellegzetességek     7
Összhatás13
Összesen33

2016. január 25., hétfő

Kelt Radler Citrón

Tesztelés időpontja:

2015. december 19., Budapest (dobozos)

Igen, a Kelt is gyárt radlert, s szerencsére nem is rosszat! Sajnos (sokszor leírtam már), ez a kategória inkább több rosszat rejt magában, mint jót, de mivel a sörtípus továbbra is a szívem csücske (különösen nyáron), ezért töretlenül fogok haladni továbbra is a radlerek tesztelésének fáradtságos és sokszor rögös útján, semmi sem állíthat meg...


A Kelt (Zlatý Bažant - Heineken Slovakia) terméke 1,8 % alkoholt tartalmaz, amiből következik, hogy a sör mennyisége 50 % alatt van. Enyhén átlátszó a színe, kellemes citromsárga, illatra leginkább gyümölcs, sör nem fedezhető fel elsőre. Ízre harmonikusan jön a sör és a citrom (természetesnek tűnik), és minőségre átlag feletti. Tényleg az, ritkán találkozom ilyen jóval.

Megjelenés6
Íz7
Aroma és jellegzetességek 7
Összhatás14
Összesen34




2016. január 23., szombat

Distrikt 42 (Bukarest, Románia)

Látogatás időpontja:

2015. október 19., Bukarest (csapolt)

2015 októberében munkaügyi okoból Bukarestben jártam, s ha már először voltam ott, nyilván szét is néztem egy kicsit. A román sörökkel kapcsolatosan túl sok élmény még nem ért, így azt is célul tűztem ki, hogy egy kicsit ezen a fronton is próbálok előrelépni...

A bukaresti "óváros" összességében nekem igen csak nagy csalódást okozott. Ez igaz mind "mennyiségre", mind pedig minőségre is. Igazán nem akarok hazabeszélni, de össze sem lehet mérni Budapesttel, vagy Prágával, de még Tallinn-al sem. Utóbbi esetében nem a szépséget értem itt elsősorban, hanem a méretre hegyezném ki a dolgot: még a tallinni óváros is nagyobb (!) mint a bukaresti pár utca által határolt terület...



Nincsenek impozáns patinás épületek, a múltnak még az árnyéka sem kísért, nincs igazán látnivaló. S ezen még az sem nagyon változtat, hogy a fél történlmi városrész megsemmisült a parlament építée miatt, azon a területen állítólag sok értékes épület az enyészeté lett. Mindazonáltal, ami maradt sajnos nem sok élményt ígér: a jelzett területen sajnos sok a nagyon romos épület (persze ilyenek vannak mindenütt, de nem mindegy a "mennyiség", ezért a fenti idézőjel is...), s csak az húzza felfelé egy kicsit az élményindexet, hogy vannak egész hangulatos egységek itt, különösen némelyik utcában.

Ezek közé a helyek közé tartoik a Distrikt 42 nevű entitás is, amely sajnos követi a jelenlegi trendeket, és normális weboldalat nem üzemeltet, csak egy Facebook oldalon gyűjtik a lájkolókat. Mondjuk a látogatás napján legalább még az időjárás jó volt, így kellemes napos időben tudtam kicsit kiereszteni a gőzt a teraszon, s kicsit a járókelőket és az utcát figyelve beszippantani a város hanguatát...

Mindehhez jó párosításnak ígérkezett az Ursus barnasöre:

Ursus Black

Tehát az Ursus gyártotta (azaz a SABMiller Romania),  s mivel az eddigi világos sörök nem igazán jöttek be, kíváncsian vártam, hogy barna fronton mit tudnak nyújtani. 6 %-os alkoholtartalom, nem túl erőteljes testesség jellemzi, leginkább a cseh vékonyabb barnákhoz tudnám hasonlítani, bár némileg kesernyésebb volt mint azok, és némileg vizenyősebb. Egy szó mint száz, ez a sör sem rúgott nagyon ki az átlagból...




Megjelenés5
Íz5
Aroma és jellegzetességek     5
Összhatás10
Összesen25


Magáról a helyről viszont egész pozitív benyomásokat szereztem: beszéltek angolul (Bukarestben sajnos ez nem mindenütt törvényszerű), kedves a kiszolgálószemélyzet, s a tersz pedig kimondottan kellemes ücsörgést biztosít. Hozzáteszem a belső részeken nem jártam, így a hűvösebb és esős napokon igénybe veendő infrastruktúráról nem tudok nyilatkozni. Itt nem ettem semmit (még a séta elején voltam), de volt alkalmam látni, hogy ízlésesen tálalt burgerek érkeznek a szomszédos asztalokhoz, s az illatok alapján valószínűleg azokban sem volt hiba...


Cím:


Sfantul Dumitru 3, Bucharest 030077, Romania

Nyitvatartás:

Minden nap 10:00 - 04:00

Zipfer Limetten Radler

Tesztelés időpontja:

2015. augusztus 2., Tolna (üveges)

A '80-as évek vége felé és a '90-es évek elején sokak kedvence volt baráti körömben az osztrák Zipfer sör, különös tekintettel az osztrák határszélen. Annak idején nekem is bejött az a sör, de viszonylag drága volt emlékeim szerint, így inkább más palackokat részesítettünk előnyben a Brauerei Zipfer üvegeivel szemben...

Aztán valahol a '90-es övek közepe után elvesztettem a fonalat, s lehet, hogy bennem volt a hiba, de egy idő után nem nagyon találkoztam Zipfer sörrel sehol sem. Mostanában azonban újra látom, de mivel a teszt idején nyár volt erőteljesen, előnyben részesítettem hát a 2011 óta készülő citromos változatot. Hozzáteszem (tán lejött már mindenkinek...), a radeler vonalon még inkább kritikus vagyok, mint átalában, nagyon nehéz nekem itt olyat mutatni már, ami kigyújtja az ingerlámpát...

Mindenesetre a Zipfernek ez összejött: ha eltekintünk attól, hogy habja zéró, ízre nagyon kellemes ital, s szerencsére nem is édes. Ritka eset az is, hogy a citrom valódi karakterét fel lehet fedezni, itt ez maradéktalanul érvényesül. Ha a következő nyáron kipróbálnátok a hazai piacról egy citromos söritalt, szerintem ez legyen az...


Megjelenés5
Íz7
Aroma és jellegzetességek  8
Összhatás14
Összesen34






2016. január 22., péntek

Rákóczi

Tesztelés időpontja:


2015. július 27., Tolna (dobozos)

Régi túrák emlékét eleveníti fel egyrészt ez a sör (az OKT során sok borsodi kis faluban néha kizárólagosan csak ezt lehetett kapni a kis falvakban...), illetve kellemes emlékeket érzek erről a sörről 20-30 évvel korábbról is... Legalábbis emlékeim szerint létezett korábban is ilyen néven sör, csak akkor nem a Borsodi gyártotta.

De mindegy is, inkább vesézzük ki ezt a 4,5 %-os jelenkori italt. A pár évvel ezelőtti tételhez képest ez bizony sokkal vérszegényebb volt. Nem mintha az akkor tétel komoly fenyegetést jelentett volna akár a Kőbányainak is, sajnos az sem volt egy díjnyertes verzió. De ez... Igazán nem akarok túlságosan kritikus lenni, mert ugye még mindig jobb ezt a sört futtatni, mint noname nevű német söröket gyártani, de csak egy fokkal...

Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor azt kell mondanom, abszolút nem értem, hogy mit akar ezzel a sörrel a gyártó. Minőségibb termék új néven? Vagy csak eladni egy alapsört kissé magyarosabb címkével azoknak, akik nem vevők a németes hangzású nevekre? Fogalmam sincs. Az első feltétel egyáltalán nem teljesül: borzasztóan gyenge, vízszerű ital a Rákóczi, ami íze van, az mind kellemetlen mellékíz, megkímélem a gyártókat is, mi mindenre asszociáltam közben... "Alapsörnek" is durva minősíteni, ettől még a Borsodi Világos is jobb, ami pedig szerény véleményem szerint a négy "nagy" hazai gyártó alapsörei közül a leggyengébb...

Szerintem teljesen értelmetlen megvenni.


Megjelenés3
Íz3
Aroma és jellegzetességek     4
Összhatás8
Összesen18







2016. január 20., szerda

Fuller's Wild River


Tesztelés időpontja:

2014. július 3., Tallinn (üveges)

A Fuller's-től rossz sörbe még nem futottam bele, hát úgy éreztem, hogy a "vad folyóval" sem foghatok nagyon mellé, így - emlékszem rá - megfelelő magabiztossággal felvértezve emeltem le ezt a palackot a polcról annak idején...

Ezúttal egy 4,5 % alkoholtartalmú félbarnás ale-hez volt szerencsém, ami a gyári leírás szerint egy amerikai típusú ale, de számomra közelebb állt színre egy normál pale ale-hez. Annyi bizonyos, hogy határozottan amerikai típusú sör, Liberty, Willamette, Cascade és Chinook komlók vannak benne. Színre enyhén félbarnás tehát, ízre pedig a komlóknak köszönhetően a citrusos gyümölcsösség dominál, ami leginkább a grapefruit ízvilága felé hajlik.

Mit mondjak még? Ez a sör is jó...






Megjelenés7
Íz7
Aroma és jellegzetességek  8
Összhatás13
Összesen35

2016. január 19., kedd

Ciuc Radler


Tesztelés időpontja:

2016. január 7., Budapest (dobozos)

Írtam már korábban, hogy kóstoltam már régebben a Ciuc sört, s a 2000-es évek elejéről jó emlékekkel rendelkeztem róla. A közelmúltban azonban sikerült újrakóstolni, annak az eredménye már nem volt olyan üdvözítő, sőt...

Így aztán volt némi negatív előérzet bennem ezzel a sörrel kapcsolatosan, de ha már megvettem Bukarestben tavaly, nyilván nem akartam átengedni az enyészetnek, hát tesztre fel... A saját leírásuk szerint a "sörnek" 67 %-a gyümölcslé, s mindössze 33 %-a Ciuc Premium, s ez az arány nem tett jót. Alkoholra 1,9 %, így még a bűvös 2 % sem volt meg, de ez legyen a legkisebb baj.

Illatra kissé fémes szaga volt, meg némi természetellenes illatfelhő, amit beazonosítani lehetetlen volt, leginkább a friss széna és az autógumi között valahol... Ízre borzasztó volt, a dobozíz vitt elsőre mindent, s mikor ezen túllendültem, akkor jött a mindent elsöprő citrompótló és az édesítőszer. Ittam már sok rossz radlert, ez is bővítette a sort...


Megjelenés4
Íz3
Aroma és jellegzetességek   4
Összhatás7
Összesen18

2016. január 18., hétfő

Pizzeria Värtan (Stockholm)

Forrás: citymaps.com
Látogatás időpontja:

2014. május 1.


2014-ben már harmadjára jártam Stockholmban, s mivel már nem első alkalommal voltam ott, tudtam, hogy nem egyszerű a svéd fővárosban nyitvatartó étkezőhelyet találni az esti órákban, s ez különösen igaz a külvárosokra. A mi szállásunk anyagi és egyéb megfontolások miatt a kompkikötőhöz volt közel, így az egész napos turistáskodás csak reménykedni tudtam benne, hogy a hotel melletti pizzéria még nyitva lesz, mikor visszatérünk a szállásunkra...


Ezúttal szerencsénk volt, s szerencsére az étlapon nem csak pizza szerepelt, voltak egyéb ételek is, így mindenki talált magának valamit. A tulajdonos egy török pali volt, s rögtön leesett neki, hogy nem vagyunk svédek. Miután pedig az is kiderült, hogy magyarok vagyunk, a nexus végképp megváltozott, hát hiába, náluk úgy tanítják, hogy mi rokonok vagyunk... Elbúcsúzáskor például a lányom kapott egy nyalókát is, ami a svéd vendégeknek nem volt alapértelmezés...

Végül egy pizza, egy saslik szerű dolog és egy grillezett csirkemell mellett döntöttünk, s szerencsére nem kellett sokat várnunk. Egytől egyig finomak voltak, egyikkel sem volt semmi gond. Sörválaszték nagy aztán nem volt, kénytelen voltam ezt a versenyzőt választani:





Norrlands Guld Export

Alapvetően nem volt rossz, különösen az eddigi svéd tapasztalatokhoz mérten. Erőteljesebben komlózták, mint vártam, de nem lépett ki az átlagos lagerek csoportjából még így sem. Utóízében enyhén édeskés, a könnyed vacsorához teljesen jól harmonizált. Szintén a már emlegetett Spendrups terméke.





Megjelenés5
Íz4
Aroma és jellegzetességek 5
Összhatás11
Összesen25

Ha esetleg szintén ezen a helyen szállnátok meg (Hotel Scandic Ariadne), s egy fárasztó nap után ennétek valami nem túl nehéz vacsorát, szívből tudom ajánlani ezt a helyet.

Második látogatás:

2019. április 24.

Aznap szintén egy jó hosszú nap után tértünk be, és elvileg egy "svéd" sültet ettem. Végülis nem volt rossz...

Mariestads Export

A Spendrups Bryggeri söre egy alapsör (a szokásos véd alkoholszinttel...), meglepetések nélkül, korábban már többször is tesztelve...





Cím:

S. Kajen 39
115 41 Stockholm


Telefonszám:

+46 8-663 29 77

2016. január 17., vasárnap

Obolon Premium (Оболонь Преміум)


Tesztelés időpontja:

2014. május 10., Tallinn (dobozos)

A sört az Оболонь (Obolon) főzde készíti, amely korábban már a Зіберт Бочкове (Zibert Bochkove) kapcsán szóba került a blogon, s akkor az a sör különösebben jó benyomást nem tett, de nagyobb hibát sem tudtam benne felfedezni.

Elméletileg ez a sör a gyár "Premium" terméke (a névől is látszik), de ez sajnos csak névileg van így, ez a sör eléggé átlagos cucc.

Nagyjából külalakra még rendben volt, kristálytiszta, még fél centis habot is láttam. Illatra kicsit kesernyés volt, ízre is, édeskés íznek nem volt nyoma. Nem teljesen light jellegű, tartalmilag nyújt legalább annyit, mint egy átlagos lagernek illik, de ismét nem sikerült semmilyen jellegzetes ízt azonosítani...

Megjelenés6

Íz4
Aroma és jellegzetességek  5
Összhatás10
Összesen25

2016. január 16., szombat

Eichbaum Pilsener


Tesztelés időpontja:

2016. január 6., Budapest (dobozos, 0,33)

Nem egyedi eset, hogy németnek látszó tucatsörrel fut össze az ember itt-ott, de jelen esetben egy valódi német olcsóság jutott a birtokomba (sajnos már nem emlékszem, hol vettem, de ha tudnám, se írnám le...). A főzde (PrivatBrauerei Eichbaum) tehát német, s a sörfőzési hagyományaikat több, mint 300 évre vezetik vissza, de a világ ezen táján ez nem túl meglepő.

Az már inkább, hogy nemzetközi piacra kilépve a minőség nem veri az egeket, sőt. Egész biztos vagyok benne, hogy a termék mindenben megfelel a híres német törvény előírásainak, de ezen túllépve nem ártott volna tán némi egyediséget is belebrusztolni, ami nem nagyon jött össze.

A 4,9 % alkoholtartalmú lager inkább tűnik light sörnek, abból is a gyengébb fajtából, de azért vízízűnek azért nem titulálnám. A komló érződik leginkább tán ki belőle, de az is csak nyomokban. Kétszer ittam ezt is: először és utoljára.


Megjelenés5
Íz4
Aroma és jellegzetességek   4
Összhatás9
Összesen21

2016. január 15., péntek

Zlatý Bažant Tmavé 10%


Tesztelés időpontja:

2016. január 8., Budapest (dobozos)

Sokszor leírtam már, hogy sokkal inkább barátkozom a testesebb barnákkal, mint a könnyedebbek (ahogy ezt leírtam, feltűnt, hogy némileg ezt a félmondatot félre is lehet érteni, ha valaki nagyon akarja...), de ezen a fontos is belső változást érek meg: lassanként megtalálom magamnak azt a szegmenst itt is, ami elnyeri a tetszésemet, de eleddig az alkoholfok ezeknél is minimum 4-es számmal kezdődött...

A mai nappal ez is felülíródott, mert a Zlatý Bažant 10-es barna söre még ezt sem éri el, csupán 3,8 % alkohol van benne. Szerintem a fotó roppant előnyös lett róla, a valóságban a hab hamar eltűnt, de meg kell hagyni, szép színe volt... Illatra picikét zavaró szappanos jelleg jött ki, de fogjuk rá ezt ezúttal a mosogatószerre. Ízre szerencsére semmi ilyesmi nem volt tapasztalható, kellemes lágy barna sörös íz, körülbelül olyasmi mi a Ježek výčepní tmavé esetében.

Kellemes, lágy kávés ízvilág, nem édeskés, csokoládénak nyoma sincs. Ez egy igazán jól iható könnyed barna sör.

Megjelenés6
Íz6
Aroma és jellegzetességek     7
Összhatás13
Összesen32

2016. január 14., csütörtök

A. Le Coq Extra Lime

Tesztelés:

2015. július 15., Tallinn (üveges)

Citromos A. Le Coq sör már van a világon, akkor miért ne legyen lime-os is? Valószínűleg ezt a kérdést tette fel magának a tartui gyár marketinges csapata, s gondolom sokat nem is agyaltak rajta, mert már le is gyártották...

Betették szép fehér üvegbe (gyanítom sok komlót így nem látott...), a az lett belőle ami. Mondjuk az alkoholfokával még nem is lenne semmi bajom (4,5 % a hírek szerint), ebből még arra is gondolhatnék, hogy ez egy sör, s még akár jó is lehetne. De nem. Nyomokban sem nagyon hasonlít rá, s igazából akkor jár legjobban az ember, ha az összes sörös asszociációt eldogja valahová jó mélyre a hipotalamusz mögé, s úgy koóstolgatja ezt az izét, mintha lime üdítőital lenne.

Na akkor egész elviselhető, egyébként meg... Nem írok ide inkább semmit, maradjon a poszt szalonképes, még ha felnőtt olvasóknak is van szánva. Maradjunk annyiban, hogy nem javította a sör az A. Le Coq átlagát, sőt. Egyébként élek a gyanúperrel, hogy az A. Le Coq Extra Lager volt az alapsör, hát az se volt egy totális csapás a sörkultúrára pozitív értelemben...

Megjelenés5
Íz4
Aroma és jellegzetességek   5
Összhatás8
Összesen22

2016. január 13., szerda

Fortas Meister Šviesusis

Tesztelés időpontja:

2014. július 2., Tallinn (üveges)

A kóstolás megkezdésekor még azt hittem, hogy búzasörrel lesz dolgom, mert litván barátom erősen bizonygatta, hogy ez bizony búzasör. De ahogy kiöntöttük a pohárba, s a külső jegyeket megláttam, rögtön tudtam, hogy sima lager. Próbáltam erről a kollégát is meggyőzni, de elhajtott, hogy ne mondjam már meg neki, hogy milyen búzasört iszik már évek óta... Hát erre szokták mondani, hogy ne vitatkozz hülyékkel, mert könnyen összekevernek velük, hát nem is tettem...

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a gyártó szerint és a Ratebeer szrint is egy sima lagerről van szó, így vitának helye nincs és nem is lehet..:) A sört Giedrius Valancius sörfőző jegyzi, aki nem kevesebbre tett kísérletet, hogy összehozza egy italba a litván malátát és a német Hellertauer komlókat. Névnek aztán választott egy olyan szót, amely mindkét nyelvben megvan, de sajnos a sör minőségét nem tükrözi...

Még tán a színét lehet legjobban dícsérni (majdnem amber, ahol a kulcsszó a majdnem...), ízre jellegtelen, ne keressetek benne semmi izgalmasat. Sok hasonló litván sört ittam már sajnos, beleillik szépen a tömegtermékek sorába... Alkoholra 5,2 %, de inkább light sör ez, mint normál lager.


Megjelenés6
Íz4
Aroma és jellegzetességek    3
Összhatás7
Összesen20



2016. január 12., kedd

Meggyes Sör, Szent András Sörfőzde


Tesztelés időpontja:

2015. július 21., Budapest (üveges)

Nem tehetek róla, de a hazai meggyes sörök a szívem csücskei, közülük is kiemelkedőn jó szerintem a Betyár király (érdekes mód ez is ettől a gyártótól való...), de emlegethetnék másokat is. Egyúttal ez is jelzésértékű mondjuk arra nézvést, hogy más kategóriákban tán nem vagyunk annyira jó honi szinten, de szerencsére ez nem így van, a magyar sörök minden fronton (a kézműves sörökről beszélek...) egyre jobbak.

De térjünk vissza Szent András sörfőzdére, akiknek a szilvás söre is megdobogtatta már a szívemet, s ha múltkor a Fóti Kézműves Sörfőzde kapcsán leírtam, hogy kezd az egyik kedvenc főzdémmé válni idehaza, akkor ezt most a békésszentandrási főzde esetében is nyugodtan leírhatom immáron.

De most már térjünk rá a sörre. A lagert, mint alapsört felhasználó gyümölcsös sörök közül idehaza a meggyes kategóriában nálam ez az ital viszi jelenleg a prímet. Egyszerűen s röviden ez a véleményem. Bővebben egy kicsit: mivel az alapanyag magyar meggy, a frisseséghez kétség sem férhet, s mivel az arány valószínűleg nem 50-50 % (az alkoholfok 3,7 %), így a sörök szerelmesei sem lesznek boldogtalanok, de ha valaki meggyes üdítőitalra vágyik, ne ezt a sört válassza. Ebből következően a sör nem túláradóan gyümölcsös, nem édeskés, az egyetlen érződő íz a meggy valódi fanyarsága, és a jó minőségű alapsör. Tán csak a külcsínben lehet kötözködni kicsit, de inkább bele se megyek, méltatlan lenne...

Megjelenés6
Íz7
Aroma és jellegzetességek 8
Összhatás14
Összesen35