2011. október 31., hétfő

Pražačka

Tesztelés időpontja:

2011. szeptember 10., Tallinn (dobozos)

Forrás: truebrands.ru
Ember legyen a talpán, aki ennek a sörnek az eredetét kibogozza... A dobozról egyértelműen kiderül, hogy cseh sörről van szó, de a gyártónak a neten nyomát lelni emberpróbáló feladat... A doboz szerint a gyártó neve Tradiční pivovar v Rakovníku, A.S., amelynek a neten semmilyen formában nincs különösebb elérhetősége. Kutakodásom során a legvalószínűbb felvetésnek az tűnt, hogy ez a főzde tulajdonképpen megegyezik a Bakalár nevű főzdével, de az ő portfóliójukban ennek a sörnek nyoma sincs.

Nagyon valószínű, hogy az eredeti gyártó mégis csak ez a sörgyár, s ez a termék specifikusan ennek a régiónak (illetve Oroszországnak) készül. A feltevést nagyban alátámasztja, hogy orosz nylvű weboldalt ugyanakkor találtam, s eléggé gazdag az ott található információ.  (Más kérdés, hogy ott Prazecka néven emlegetik, de a doboz dizájnja teljesen ugyanaz...)

A Pražačka egy könnyed cseh sör az alsó kategóriából, alkoholtartalma mindössze 4 %, s a gravitása is csak 9,7 %, nem megy falnak a "sűrűségétől" senki sem. Sajnos semmilyen vizuális élvezetet nem nyújt, nem is fotóztam le. Mihelyst a pohárba kitöltöttem, gyenge szénsav jelenléte mellett, vízhez hasonlatos színű, elillanó habbal megáldott italt kaptam. Ízre semmihez sem hasonlatos, de sajnos sörhöz sem nagyon. Leginkább vízhez..

Megjelenés 3
Íz 4
Aroma és jellegzetességek 4
Összhatás 7
Összesen 18
Régi értékelés szerint 3,6

2011. október 28., péntek

Oranjeboom Premium Pilsner

Tesztelés időpontja:


2011. október 27., Tallinn (dobozos)

Forrás: Albert FS Manduca Ltd.
Újabb holland sör a laborban, ezúttal a United Dutch Breweries BV kínálatából. Az alapváltozat, amely a kezembe került, pontosan 5 % alkoholt tartalmaz, de létezik egy Extra Strong nevű verzió is (8,5%) és egy Super Strong brutalizáció is 12.0% alkohollal. (Van alkoholmentes verzió is e brandnév alatt, de arra inkább szót se vesztegessünk...)

Az Oranjeboom név magyarul narancsfát jelent, és ha hinni lehet a sörgyári etimológiának, akkor e fa holland királyi családfát hivatott szimbolizálni. Ezt a márkát eredetileg az Oranjeboom nevű rotterdami főzdében alkották meg (1671-ben alapították), de a főzde 1990-ben bezárt, s a gyártás átkerült a Breda sörfőzdébe. 1995-ben a Breda főzde nem kerülhette el sorsát, őket is bekebelezte az Interbrew, amjd 2004-ben jött az InBev, és az Interbrew jugutódjaként bezárta a gyárat. 

A termelés a Dommelsch főzdébe került át, ahová magát a technikát átcipelték, s a sörökhöz új összetevőket adtak. Nem tudom, hogy az eredeti recept milyen lehetett, a mostani nekem leginkább kenyérízű, vizes. A színe világossárga, s a habja egész korrekt. Különösebben dicsérni sem, de nagyon elmarasztalni sem tudom. Egyszer iható lager.

Megjelenés 6
Íz 5
Aroma és jellegzetességek 6
Összhatás 11
Összesen 28
Régi értékelés szerint 5,6

Harboe Bear Beer (Bjørne Bryg)

Tesztelés időpontja:

2011. szeptember 5., Tallinn (üveges)

Forrás: Tennis-Warehouse
A boltban már sokszor szemezgettem ezzel a sörrel, és teljesen meg voltam róla győződve, hogy ez a sör is észt, de nem. Ez a félbarnánál egy árnyalatnyival sötétebb színű sör ugyanis dán gyártmány. A sörért már korábban is emlegetett Harboe főzde a felelős, amely két terméket is forgalmaz ezzel a medvés marketinggel. A Lite verziót már teszteltem, és őszintén szólva azóta sem érzem, hogy mi a bánatnak kell egy könnyed sört egy erős állattal marketingileg megerőszakolni.

A medvéhez, mint szimbólumhoz (szerintem) egy strong lager illik, ami jelen esetben meg is valósul, ugyanis ez az erős lager 7 % alkoholt tudhat magáénak. Az alkoholtartalmon túl az íze letisztult, erőt sugárzó, szinte duzzad a tartalomtól. A színre már kitértem, de nem győzöm dícsérni a sör karakterét: bármikor meg tudnám inni.

Ne hagyjátok ki.


Megjelenés 7
Íz 8
Aroma és jellegzetességek 7
Összhatás 15
Összesen 37
Régi értékelés szerint 7,4

2011. október 27., csütörtök

Affligem Dubbel

Tesztelés időpontja:

2010. január 13., Brüsszel (üveges)
Forrás: The Perfect Pint

Vöröses színű sör került a pohárba… A címke szerint 1074 óta sört főző apátság következő versenyzőjeként. Az ajánlás szerint 8-10 fokon kell fogyasztani, így kinyitás előtt fél órával kivettem a hűtőből. Nagyon intenzív habja van, a színe pedig maga a csoda. A vörösesbarnának olyan árnyalatával van dolgunk, amely minden sörivó szívét megdobogtatja. (A francia leírás „rouge brune”-t ír.) Az ízére sem lehet semmi panasz, tán csak a nagyobb sűrűséget lehetne számon kérni, ha jobban belegondolok. Még jobb, mint az előző változat, erős 8-as.

A bejegyzés végén egy örömteli hír, sikerült feldolgozni az évek során felgyülemlett összes sörtesztet, ami a tesztelési naplómban volt. Természetesen vannak még elmaradások, de ezek már a közelmúltból származnak, szépen sör kerül majd azokra is...

Nevskoe Ice Premium

Tesztelés időpontja:

2011. szeptember 5., Tallinn (üveges)

Forrás: Baltika
A Nevskoe brand (a Baltika-hoz tartoznak) már nem újkeletű vendég itt a blogban, volt már egy teszt az alapsörükről (Nevskoe Classic)... Arról a sörről annak idején nem alakult ki bennem túl mély benyomás, ez a nedű azért egy kicsit jobb. A gyártó nem volt rest, s egy saját weboldalt is kreált a sörnek, amely csak orosz nyelven érhető el mostanság, bár az angol nyelvű linkek bíztatók a nyitóoldalon.

2005-ben jelent meg a piacon, s a gyártó egy ún. "kristályozó technológiát" alkalmaz a gyártás során. Ez azt jelenti, hogy a sört lehűtik alacsony hőmérsékletre, és eltávolítják a képződő jégkristályokat. Ezáltal szerintük a lágy ízvilág megmarad, a sör megőrzi frissességét. Az új technológiához új üvegforma dukál: az üveg úgy néz ki, mintha valaki jégkockákból pakolta volna össze...

Érdekes egyébként, hogy a tesztelési naplómba a teszt során pont az üdeségét emeltem ki, tehát ebben a frissességben lehet valami. Könnyed sör, a színe nagyon halvány citromsárga, teljesen transzparens. Habja kevés van, s kissé komlós az utóíze. A gravitása 11%, alkoholtartalma pedig 4,7 %. Részemről ajánlott.

Megjelenés 7
Íz 6
Aroma és jellegzetességek 6
Összhatás 13
Összesen 32
Régi értékelés szerint 6,4





2011. október 26., szerda

Affligem Blonde

Tesztelés időpontja:

2010. január 13., Brüsszel (üveges)


Forrás: World class beverages
Újabb sörgyártó remekeivel kezdtem meg az ismerkedést. Sokak szerint kihagyhatatlan márka, nem is tudom, hogyan nem került sorra eddig egy sem. Na mindegy, most megkezdtem a hiánypótlást, legelőször is ezzel a blonde-al.

Sajnos kutyafuttában ittam meg (oda akartam még érni zárásra egy boltba), így az első teszt felemásra sikeredett. Minőségre nagyjából a Leffe Blonde-al hasonló színvonalat képvisel, talán nem annyira karakteres az íze. De a színe teljesen hasonló. Alkoholszintje 6,8 %, ajánlott tétel a részemről, 7-est kap.

Most olvastam, hogy az Affligem-i apátságnak állítólag ez volt az első söre, és 1129-től bőszen osztogatták az arra járó zarándokoknak… Hogy miért nem voltam én annak idején zarándok!? A "gyár" maga egy Opwijk nevű flamand faluban található, amelynek legnagyobb nevezetessége (hogy-hogy nem...) a serfőzde. De majd később részletesen meg fogunk ismerkedni velük is...

Zlatopramen

Tesztelés időpontja:

2011. szeptember 4., Tallinn (dobozos)
Forrás: barprof.ee

Őszinte legyek? Először azt hittem, hogy valaki félremondta a sör nevét, amikor először hallottam róla... Aztán amikor a boltban megláttam, akkor először arra gondoltam, hogy ez csak valami ügyes marketingfogás, a Staropramen farvizén valaki megpróbál sört gyártani, s éltem a gyanúperrel, hogy a gyártó nem is cseh.

A dolog nem így áll, a Zlatopramen ugyanis cseh sör. Azért ettől még nem nyugodtam meg, gondoltam utána kéne nézni a gyárnak is, bár a honlap itt is nélkülözi az angol nyelvet... Annyit sikerült megtudni, hogy a gyár Csehország északi részében székel, és mostanság már a Heineken csoport tagja. A sörfőzés tudományát saját számításaik szerint 1642-ig tudják visszadatálni, de ennek a dátumnak az eredete a homályba vész. Elméletileg két sörrel lehet találkozni tőlük, az egyiknek 11, a másiknak 12 a gravitása. Nekem a 11-essel sikerült összefutni, úgy tűnik ez a gyakoribb...

Pohárba kitöltve a színével különösebb gond nincs, bár az aranysárgától azért messze van. A habja vékonyka nagyon, az íze pedig kissé komlós (elméletileg Saaz komló van benne...), legalábbis nekem. A sűrűsége is hagy némi kivánnivalót maga után, nem éreztem nagyon testesnek...

Összességében azért egy próbát tán megér...

Megjelenés 6
Íz 5
Aroma és jellegzetességek 5
Összhatás 11
Összesen 27
Régi értékelés szerint 5,4

2011. október 25., kedd

Старый Мельник Золотое

Tesztelés időpontja:

2011. augusztus 31., Tallinn (üveges)

Forrás: drink-beer.ru
Eleddig jó tapasztalásaim voltak Старый Мельник fronton, de ezzel a sörrel befürödtem. Pontosabban csak nem az én ízlésvilágom. Nagyon kevés van széles-e világon, amely nálam a túlzott komlóhasználat ellenére sikert arat. A mindenáron rakjunk még bele komlót szemlélet nálam inkább hátrány, mint előny, s ha valaki a szívére teszi a kezét (vagy valaki más szívére...), akkor nyugodtan bevallhatja, hogy nem segít ez a harmónikus ízvilág kialakításában. Természetesen vannak kivételek, de akkor a komló hangsúlyos használata mellett sok-sok éves tapasztalás útján megálmodott egyéb ízesítés is alkalmazásra kerül, amellyel az extra adag komló harmonizál.

Hát a Золотое (arany...) nem ez az eset. Ebbe belenomyták a komlót, mint annak a rendje, de a produktum nem egy letisztult nedű. Sajnos ez az íz annyira mindent elnyom, hogy a többi jellmezőjét nagyon nehéz lenne értékelni.

Megjelenés 6
Íz 4
Aroma és jellegzetességek 5
Összhatás 10
Összesen 25
Régi értékelés szerint 5

Liefmans Fruitesse

Tesztelés időpontja:

2010. január 11., Brüsszel (üveges)

Forrás: Into the trade
Ebben aztán van minden! 20 % gyümölcstartalom: meggy, málna, eper, áfonya, bodza. Az ember azt gondolná, hogy ebből a szédületes kavalkádból aztán nehéz harmonikus ízt összehozni, de sikerült. A többség persze csak gyümölcskivonat formájában kerül a sörbe, az egyetlen konkrét gyümölcs a cseresznye: ez a blend állítólag 18 hónapon keresztül érlelődik a pincében a gyümölcsön...

Így aztán az persze már más kérdés, hogy a többi gyümölcsből vajh mennyi  van az italban ténylegesen, ezek a szirupok mindig csalókák... De legrosszabb esetben is elmondhatjuk hogy a teljesen természetes Exxx-ek (x eleme a természetes számoknak...) megfelelően alakítják ki azt az ízt sokszor, amellyel a globális élelmiszeriparon szocializálódott, nátrium-glutamáttal átitatott agyvelejű átlagos fogyasztó elégedett lehet. De ettől a roszsindulatú elmélkedéstől tekintsünk el, ez csak egy általános jellegű elmélkedés volt, jelen tesztalany vonatkozásában semmi ilyesmi nem érezhető.

Számomra ez a Liefmans sötét ló egyébként, nem találkoztam még velük. (A serfőzde Oudenaarde-ban található a címke szerint. 1679-ben alapították, de 2008-ban a Duvel felvásárolta őket. ) A fenti fanyalgáson túllépve, jó benyomást tett rám a sör, légyen 6-os, amíg meg nem bánom... A színe egy krieket idéz, a habja kimondottan szép, élvezet ránézni erre a gyöngyöző italra, és nem is annyira édes, mint amennyire tartottam tőle.

2011. október 24., hétfő

Старый мельник мягкое (fehér üveges)

Tesztelés időpontja:

2011. augusztus 28., Tallinn (üveges)


Forrás: adme.ru
Elégedett vagyok az "öreg molnárral"... Az általam eddig tesztelt söreik eleddig meglehetősen harmónikusak voltak, nem volt semmi bosszantó kilógás ide vagy oda. Nincs másként ezúttal sem, most egy fehér üveges verzió került a kezembe...

Az íze mondhatni simulékony és könnyed, ugyanakkor karakteres is, gyengéd komlós ízzel.
Kiváló, sima íz, könnyed sör, és mégis karakteres. A "мягкое" szó egyébként lágyat jelent... Érdekes ez az új trend az átlátszó üvegekkel... Ha hinni lehet a statisztikáknak, az orsoz piacon például az eladásokat tekintve az átlátszó csomagolás a piac 10 %-át viszi...

Megjelenés 7
Íz 8
Aroma és jellegzetességek 6
Összhatás 14
Összesen 35
Régi értékelés szerint 7

Harboe Red

Tesztelés időpontja:

2011. október 23., Tallinn (dobozos, 0,33)

Forrás: Jo-Hansen
A Harboe igyekszik jelen lenni a külföldi piacokon, nem ez az első próbálkozás a részükről. Megpróbálkoztak ők is egy "vörös" sör készítésével, építkezve az angol hagyományos receptekre. A színe a sörnek a szándék ellenére nem lett túlságosan vörös, inkább ambernek mondanám.

A habja a kitöltéskor szinte krémesnek hat, de kóstoláskor a látvány okozta várakozás nem teljesül, sajnos ez az alkatrésze a sörnek hamar leomlik, és krémesség sincs. Az íze a friss komlót idézi nekem, de ugyanakkor könnyednek is tűnik. Nagyon nem erős, mindössze 4,6 % alkohol van benne. A sör engem inkább egy gyendégebb barna (vagy félbarna) sörre emlékeztet, mintsem vörösre...

Megjelenés 6
Íz 5
Aroma és jellegzetességek 5
Összhatás 12
Összesen 28
Régi értékelés szerint 5,6

2011. október 21., péntek

DeuS (Brut Des Flandres)

Tesztelés időpontja:

2011. augusztus 28., Tallinn (üveges, 0,75 l)


Forrás: Edgemont Beers & Cigars
Az a helyzet, hogy erre a sörre már régóta vágyom... Odahaza Magyarországon tudtommal nem forgalmazza senki, de szerencsére Tallinnban van egy olyan hely (Stockmann áruház...) ahol hozzá lehet jutni. Nem mondom, hogy ez volt életem legolcsóbb söre, sőt (20 euró felett volt a címke...), de azt hiszem, hogy feltétlenül megérte az árát...

Hogy mit kell tudni erről a sörről? Buggenhoutban készül eredendően, a Bosteels főzde gyártámánya, alkoholtartalma viszonylag magas: 11, 5 %, és csakis 75 cl-es palackban árusítják. Eddig a száraz tények... A gyártási folyamat viszont meglehetősen érdekes. Természetesen malátából készül (hiszen sör, vagy mi...), csak hát az érlelési folyamat a szokásostól némileg eltér. A körülbelül egy hónapos tankos erjesztés után kerül a palackba a nedű, s ekkortól a sört úgy kezelik, mintha champagne lenne. Szépen elviszik Franciaroszágba (Épernay, Champagne), itt történik maga a palackozás is. Elkövetik rajta az összes szokásos dolgot (9 hónapig érlelik egy pincében, hetente forgatva) s végül az élesztőt jégdugó formájában eltávolítják belőle...

S mi lesz a végeredmény? Jól lehűtve, pezsgős pohárba kitöltve az eredmény szemet kápráztató. Ha az ital töltése közben nem képződne némi hab, senki meg nem mondaná, hogy nem pezsgővel van dolga. Ízre kicsit savanykás, de olyan üdeséget és egyensúlyt lehet tapasztalni kóstolása közben, hogy az maga a harmónia. Tökéletes aperitíf, jobbat kívánni sem lehetne. Kicsit fellengzősnek tűnik a név (nem szeretem az ilyet általában), de meg kell hagyni, ez a körítés (az üvege is nagyon tetszetős), jár ennek a sörnek. Mint ahogy a következő értékelés is...

Megjelenés 10
Íz 10
Aroma és jellegzetességek 9
Összhatás 19
Összesen 48
Régi értékelés szerint 9,6

2011. október 19., szerda

Angel (Delhaize)

Tesztelés időpontja:

2010. január 10., Brüsszel (üveges)

Hát úgy tűnik, hogy a Duvel féle névválasztással mindenki megpróbálkozik, ezúttal a Delhaize üzletlánc próbálkozására vessünk egy pillantást, mert ők is megalkották a maguk extremitását.

„Erős világos sör”, hirdeti a címke, de ez csak lőzung, játék a szavakkal. Amikor a tettek mezejére lépünk, és kitöltjük a pohárba, már akkor látszik, hogy tartalmatlan hőzöngés csupán a címke marketingje. A csalódás csak fokozódik az ízlelőbimbók bevetésekor, nem ér ez a sör túl sokat.

A címkén egy fantasztikus szlogen is van, amely a különböző nyelveken tök másképp van megfogalmazva a rímek miatt. A lényege az, hogy aki ebből a sörből benyel egypárat, egész biztosan az ördögökkel lesz valami látomása, azaz be fog rúgni, mint a csacsi. Ha meggondolom, erre jó esély van, hisz 8,5 % alkohol van benne. Gyenge 5-ös.

Sajnos használható képem nincs róla, ha majd találok, ápdételem a posztot...

Kozel Medium 11° Svetly Lezak

Tesztelés időpontja:

2011. augusztus 26., Tallinn (dobozos)

Forrás: KALASTAJAN PÄIVÄKIRJA
Úgy tudtam, hogy eme sör Észtországban nem kapható, így amikor Szlovákián átautóztunk, nem tudtam ellenállni a csábításnak, és vettem egyet. Azóta tudom, hogy a tényállás nem ez, számos helyen kapni ilyet Tallinnban, de azért nagy megbánás nincs a részemről, elfért a kocsiban...

A doboza ennek érdekes módon mondjuk zöldes, amit Észtországban látok, annak teljesen elütő színvilága van, de sebaj. Valószínűleg a beltartalom ugyanaz, mert mindkét nedű alkoholtartalma 4,6 %. Ízre sajnos nekem nem hozza a Kozeltől elvárt színvonalat, ki kell mondani, gyengébb, mint az eddigiek. Megkockáztatom azt is, hogy vizesebb, mint amennyit feltétel nélkül elviselnék...

Tehát híg ez úgy, ahogy van, ne szépítsük. A színe még a legjobb, amit meg lehet említeni, abból még nem sejthető, hogy mennyire könnyed is lesz. A habja sem nyújt maradandót, s összességében tán édeskésnek mondanám. Utóíze nem is nagyon van neki, mert oly hamar lecseng az egész. Némi édes íz azért marad utána...

Megjelenés 4,8
Íz 4
Aroma és jellegzetességek 5
Összhatás 10
Összesen 24
Régi értékelés szerint 7,6

2011. október 18., kedd

Palm Dobbel

Tesztelés időpontja:

2010. január 10., Brüsszel (üveges)

Forrás: Maistuva Mallas
Felső erjesztésű sör, de az íze erősen hajaz a pilzeni ízvilágra, pedig nem is az. Ennek persze ellentmond a színe (mély aranysárga), és a pohárban mutatott karaktere. Habja nem sok van, és hiába a nagy erőlködés a Palm részéről, erős közepesnél nem sikerült jobbat alkotni. Az osztályzatom 5-ös. Egyébként ez is egy szezonális sör, éljen a karácsonyi marketing...

Az alkoholtartalma 6 %, de érdekes módon kissé olyan érzése van az embernek ivás közben, mintha erősebb lenne, mint a Palm Royale. Palméknál továbbra is az a csúcs. Szerintem.

Kalnapilis 7-30

Tesztelés időpontja:

2011. augusztus 21., Tallinn (dobozos)

Forrás: Matthumbard
Folytassuk hát a litván sörkultúra felfedezését... Nem tudom már pontosan merre vettem ezt a sört, de valamelyik benzinkúton történhetett ez is... Nem nagyon néztem a jellemzőit (teljesen ismeretlen előttem még az ország sörkultúrája), csak leemeltem egy szimpatikusnak tűnő dobozt a polcról.

Kibontás előtt realizáltam, hogy ez bizony nem piskóta, egy erős lager került a kezembe. Mondjuk a neve már gyanús lehetett volna, a "7-30" jelen esetben az alkoholszintre utal, amely így 7,3 %. Pohárba kitöltve feltűnően mély a színe, de sűrűség nem látszik belőle kívülről. A kapott instrukciók szerint 2-20 fok között érdemes fogyasztani a gyártó szerint, de a felső szélsőérték számomra azért kicsit necces. Ízre telt, de nem az alkoholfokból predesztinálható mértékben. Érdekes, hogy komlónak nyomát sem éreztem. Ennyire berozsdásodtak volna az ízlelőbimbóim?

A gyártó az "UAB Kalnapilio-Tauro grupé", amely elvileg egy Panevėžys nevű városban székel. Tallinn felé autózva sokszor láttuk kiírva a város nevét különböző táblákon, de még nem jártunk arra. De minek is ragozom itt én ezt a dolgot, amikor az előzőleg tesztelt litván sör is ettől a cégtől került ki, annál a posztnál olvashatók róluk részletek.

Megjelenés 7
Íz 5
Aroma és jellegzetességek 6
Összhatás 13
Összesen 31
Régi értékelés szerint 6,2

2011. október 17., hétfő

Carrefour Kriek de Bruxelles

Tesztelés időpontja:

2010. január 9., Brüsszel (üveges)

Forrás: bier-universum.de
Lassanként egyre nehezebb olyan krieket találnom az üzletek polcain, amit nem kóstoltam még, akkortájt, amikor ez a teszt készült, azért még sikerült...

A Carrefour az egyik legnagyobb üzletlánc a franciák/vallonok lakta vidékeken, Belgiumban is van néhány üzlet. Amint látszik, ez is egy sajátmárkás termék, bár én a GB-ben vettem, ez az üzletlánc is kötődik valamilyen sziten a Carrefourhoz...

Lágy, nem túl markáns, opálos íz, a színe is ilyen. A cukor kicsit dominál, elnyomja a gyümölcsöt, ami állítólag 25%. Hmm. Az árához képest iható. Sajnos nem nagyon derül ki a címkéről, hogy az eredeti gyártó kicsoda, a témában elérhető honlapok szerint is csak annyit tudni, hogy a Carrefour forgalmazza... Legyen egy 4-es.

Harnaś Jasne Pełne


Forrás: Rarytas
Tesztelés időpontja:

2011. augusztus 20., Tallinn (dobozos)

Ez a sör  szintén Okocim főzdéből kerül ki. Már teszteltem egy Harnaś márkanévvel fémjelzett sört, az egy kicsit erősebb volt, mint ez (Harnaś Mocne), ebben "csak" 6 % alkohol van. Érdekes érzés volt kóstolni, mert először éreztem olyat egy lengyel sörnél, mintha kissé vizes lenne... Csak kicsit vizes, és ugyanakkor az ízével nem volt semmi bajom. Kifejezetten jóízű, és nem túl keserű, soha rosszabbat, a fanyalgást be is fejeztem. Mindössze annyit kívántam jelezni, hogy katarzis szerű élményre nem sikerült szert tennem...

A doboza kicsikét nekem hívalkodó, de ez ízlés kérdése. Az már azonban nem, hogy illik rajta kellő mennyiségű információt elhelyezni, de ez a hozzám eljutott dobozon nem volt így. Mindössze az alkoholtartalom, és hosszú kutakodás után a szárazanyagtartalom (12,1) derült ki... Elméletileg egyébként ez is egy díjnyertes sör. A főzde fent belinkelt honlapja szerint 2010-ben a brüsszeli Monde Selection versenyről elhozott egy ezüstérmet.

Megjelenés 6
Íz 6
Aroma és jellegzetességek 7
Összhatás 14
Összesen 33
Régi értékelés szerint 6,6

2011. október 14., péntek

Wojak Super Mocny

Tesztelés időpontja:

2011. augusztus 11, Tolna (dobozos)

Forrás: Kompania Piwowarska
Hát kérem szépen, ezt is megértük! Tán meglepő, hogy ilyen lelkesedéssel kezdem ezt a posztot, de már hogyne örülnék, amikor azt látom végre, hogy egy lengyel sörgyártónál van angol nyelvű honlap is. A Kompania Piwowarska dicséretes lépésre szánta el magát, létrehoztak egy szép oldalt, és ennek végre van angol nyelvű verziója is immáron, yeah.

A Wojak viszonylagosan új brand a Piwowarska palettáján, mindössze 2007 óta vannak jelen a cég kínálatában. Igen, jogos a többes szám, mert van egy Jasny Pelny változat is, ami egy kicsit könnyedebb, mindössze (!) 6 %-os. Miért mondom azt, hogy mindössze? (Tán túl sokat kérdezek ma, mondhatni...) Azért, mert ebben a sörben nem spóroltak semmivel, a neve is extra erőset jelent (super mocny). Ennek fele se tréfa, mert az alkholfok jelen esetben 9 %.

Ez az eddigi legerősebb lengyel sör, ami utamba került, s kicsit tartottam tőle, hogy ez már nem lehet jó. A Wojak ebben a hitemben teljesen megingatott, ez a sör bizony jó. Igaz, érződik az alkoholfok is, de ízleléskor számomra leginkább a Dubuisson Bush Blonde-ra és a Dubuisson Bush Ambrée-ra emlékeztet, amikor behunyom a szemem... Ízérzetre inkább édeskés, már-már a malátaborok ízvilága felé hajlik, elvarázsolja az embert. Igazából egy hideg téli kandallós estéhez jobban illene, mint a nyári dögmeleghez...

Megjelenés 7
Íz 8
Aroma és jellegzetességek 8
Összhatás 16
Összesen 39
Régi értékelés szerint 7,8

Safir

Tesztelés időpontja:

2010. január 15., Brüsszel (üveges)

Forrás: cupcollection.ru
Pilzeni típusú, InBev gyártmány, silány minőség, még a Jupilert sem üti meg. Nagyjából ennyi a sommázata a véleményemnek, de ássunk mélyebbre.

Már az ára is sokat elárul, mindössze 47 centet kértek érte a boltban, bár csak 25 cl-es a palack. Elméletileg 5,2 % alkohol van benne, amit kötve hiszek... Habja nincs, hiába erőlködtem, mintha vizet ittam volna. Lábat mosni tökéletes lett volna, de a fürdésen már túl voltam akkor. Még színezték is, de nem merik ráírni, hogy konkrétan mivel: E150c. Nem voltam rest, utánanéztem, hogy mi ez: ammónia karamell (barna színezék), ne kérdezzétek, mi a túrót keres egy sörben...

A gyártó honlapjáról az érdeklődők egyébként sokat nem fognak megtudni, mindössze annyit, hogy Aalst környékén főzik valahol.

Az osztályzat 2-es.

2011. október 13., csütörtök

Starobrno Černé

Tesztelés időpontja:

2011. október 12., Tallinn (üveges)

Forrás: MyNewsDesk
Eleddig erről a sörgyárról soha nem hallottam (szánom-bánom bűnömet...), és bizony mikor a nevet megpillantottam, egyből arra asszociáltam, hogy ez a név biza a Staropramenre hajaz, azt akarják utánozni. A Staropramen ugyanis "öreg prágait" jelent, hát mi sem könnyebb (gondoltam én) egy brno-i sört öreg brno-inak nevezni, ugye... Az igazság azonban nem ez, nem egy újkeletű cégről van szó. Nem akarok most a gyár történetének részleteibe belefolyni - később majd megteszem -, most csak annyit, hogy Brno-ban a sörfőzés természetesen nem újkeletű tevékenység (kb. a XIV. században kezdték), de ez tán nem meglepő. Maga ez a gyár is gazdag múltra tekint vissza, s a cseh nyelvű honlap históriai része szerint a "Staro" elnevezés már 1872-ben divatban volt...

A sör barna sörhöz mérten gyengéd alkoholtartalommal bír, mindössze 3,8% található benne. Pohárba kitöltve kissé vizesnek tűnik, kicsit átlátszó is. Ennek ellenére rendes hab képződik, s ha eltekintünk a sör testétől, még krémesen tartalmasnak is nevezhetjük. A sör íze először édeskés, utóízben sem csap át kesernyésbe, és ízlelésre is kissé vizes, nem csak látványra. Érdekes módon, amikor a kortyok szépen csúsznak lefelé, enyhe nyomást gyakorol a torokra...

Megjelenés 6
Íz 5
Aroma és jellegzetességek 6
Összhatás 10
Összesen 27
Régi értékelés szerint 5,4

2011. október 12., szerda

Harnaś Mocne

Tesztelés időpontja:

2011. augusztus 11, Tolna (dobozos)

Forrás: Zakupy 24
Azt hiszem az ilyen sörökre (lengyel nyelvű honlap...) szoktam azt mondani, hogy durva. Nem elképesztően magas az alkoholtartalma (mindössze 7 %, bár a pilzeni/lager kategóriában azért ez nem is olyan kevés), inkább az összhatás taglózza le az embert, különösen nyári nagymelegben, ahogy nekem sikerült tesztelni... Az ilyen sörökkel nem szabad tréfálni, ha már az ember kitöltötte magának, illik leülni egy kényelmes helyre, mert így is úgy is az lesz a vége, hogy kényelembe helyezzük magunkat, és lassan kortyolgatva élvezzük a világ mellettünk történő elfolyását....

A színe aranysárga, mély, már-már félbarnába csap át. Az íze oly telt, mintha már a felsőerjesztésű sörök felé kacsintgatna, fűszerek nélkül. Illatban nincs különleges,. de az íze felejthetetlen.

A sört az Okocim főzde gyártja, amely Brzesko-ban található Lengyelország dél-keleti részében. Ez az ország egyik legrégebbi főzdéje, nagyjából 150 éve készülnek itt sörök.  1845-ben alapította Johann Evangelist Götz (1815-1893), aki Wirtembergből érkezett ide. Fia, Jan Albin beházasodva egy lengyel arisztokrata családba kibővítette a fődét, majd nevet is váltott, a főzdét onnantól kezdve Goetz-Okocimski-nek hívták. 1945-ben jött az államosítás, majd 1990-ben privatizálták ezt a gyárat is. 1996 óta a lengyel Carlsberg leányvállalat (Carlsberg Polska, Carlsberg Breweries A/S) része ez a cég is... 

Megjelenés 8
Íz 8
Aroma és jellegzetességek 7
Összhatás 16
Összesen 39
Régi értékelés szerint 7,8

2011. október 10., hétfő

Frederik Pilsner

Tesztelés időpontja:


2011. október 10., Tallinn (üveges)

Forrás: Ratebeer
Rigából hazaérve már csak arra vágytam éjfél elmúltával, hogy a hosszú utazás után igyak egy kellmes jó sört, aztán aludjak egy jó nagyot. Az ilyen alkalmak nem a felhőtlen próbálkozások legjobb pillanatai, tapasztalatból tudom, hogy ilyenkor csakis kipróbált, tapasztalt versenyzőkhöz szabad nyúlni, az újdonságoktól ilyenkor tartózkodni kell.

A hűtőben azonban ez a sör pihent csak, bár kimehettem volna a garázsig is, ott se volt több tíz foknál Celsiusban, s egész biztos találtam volna valami jót. Ezúttal azonban győzött a lustaság, no meg az újdonság utáni vágy... Nem kellett volna, mert ezúttal sikerült tesztelés alá venni az Észtországban eleddig tapasztalt legrosszabb sört. A Viru õlu gyártmánya, s állítólag Virumaaban ez a legnagyobb mennyiségben eladott sör... Hát nem tudom. Állítólag a dolog annyira sikeres, hogy egy egész termékvonal fut a Frederik brand mögött: Porter, Premium, Tosin, Vaba... Hát majd talán hozzájutok azokhoz is, és azokkal nagyobb szerencsém lesz.

Ez a pilzeni 4,8% alkoholt tartogat a lelkes fogyasztónak. Ennél többet a címke sajnos nem árul el, de a termék honlapja sem. Az összetételről tehát nem tudunk meg semmit. Mindössze annyi derül ki, hogy ez a sör is folytatója a "tradicionális" Frederik minőségnek.... Ízre kicsit tán komlós, de ez ez csak halvány érzés, mert mindenen áthatol egy áporodottnak tűnő egyáltalán nem sörhöz illő mellékíz, amit sajnos nem nagyon tudok hova tenni. Sajnos értelmezni sem, és hiába töröm az ízlelőbimbóim emlékképeit, nem jut eszembe, mire hasonlít. De hogy nem jó, az bizonyos...

Megjelenés5
Íz4
Aroma és jellegzetességek4
Összhatás10
Összesen23
Régi értékelés szerint4,6

2011. október 6., csütörtök

Jupiler Blue

Tesztelés időpontja:


2009. szeptember 30., Brüsszel (üveges)

Forrás: http://www.piwo-ua.narod.ru/Travel/SpezB_1.htm
Amikor megvettem, ránézésre úgy tűnt, hogy lájtosabb a sima Jupiler-nél, de erre rendesen rácáfolt. Sokkal összeszedettebbnek tűnik, úgyhogy legyen egy 5-ös. Már a színe sem olyan egyébként, kicsit sötétebb kompozíciót képvisel. A doboz 33-as, az ár pedig nem túl magas, mindösszesen 84 cent.

Fura dolog egyébként, hogy ez a sör markánsabbnak tűnik, mint az eredeti Jupiler... Már csak azért is, mert ebbe csak 3,3 % alkohol van... Ízre inkább édes, mint kesernyés.

Brauer

Tesztelés időpontja:

2011. augusztus 10., Tolna (dobozos)

Forrás: Sörtesztek blog
Egy újabb versenyző az olcsó sör kategóriából... Sajnos sziszifuszi erőfeszítéseim ellenére nem tudtam kideríteni, vajh ki állhat gyártóként a sör megett, ugyanis a dobozon található információmorzsák csak annyit árulnak el, hogy a származási hely "EU". (Egyes források szerint ez egy lengyel lager, de bizonyosat senki nem tud...) A magam részéről ezzel már nagyon tele vagyok, miért nem lehet felvállalni, és feltüntetni a gyártó nevét?

Az alkoholtartalma 4 %, így gyorsan besoroltam a könnyed sörök közé, s ezzel nem is tévedtem nagyon. Ízlelésre kicsit vizesnek tűnik, de ha korrekt akarok lenni (márpedig miért ne akarnék...), akkor azt kell mondanom, hogy bizony ez a "nevesincs", a gyártója által "szégyellt" sör simán megüti a kis hazánkban licensz alapján "nagynevűként" elkönyvelt sör szintjét, és neveket most direkte nem említenék... Mondom, simán. S ezzel nem mondtam azt, hogy ez a sör bitang jó lenne, sőt, ez a kritika a többieknek szól.

Dicséretes az is, hogy nem raktak kukoricadarát a sörbe (legalábbis a dobozon nem szerepel...), részemről ezért is plusz pont jár. Amin tán lehetne javítani: ha kevésbé érezném vizesnek, akkor tán nem csak fűnyírás közben jutna eszembe inni ilyet. No meg ha nem lenne annyira édeskés, az is jó lenne...

Megjelenés5
Íz6
Aroma és jellegzetességek4
Összhatás10
Összesen25
Régi értékelés szerint5

Saku Praha (Klasické hořké pivo Praha)

Tesztelés időpontja:

2011. október 5., Tallinn (üveges)

Forrás: BeerCult.ru
Idejét sem tudom már, hogy mikor ittam utoljára sört, de az aznapi vacsorához (Wellington bélszín...) azért dukált valami újdonság, és éppen ez a sör volt behűtve. A Saku Manchester-el egyidőben jelent meg ez a nedű a piacon, 4,8 % alkohol van benne. A hírek szerint egy cseh hagyományokra épülő (a nevéből is látszik) pilzeni típusú sörről beszélünk, de ebben gondolom semmi meglepő nincs.

Kipróbáltam már jónéhány Saku sört, de bizton állíthatom, hogy a pilzeni kategóriában most dobták a legnagyobbat, szerintem még az eleddig nálam topon lévő Saku Kuld is csak utána kulloghat a sorban. Az ízek teljes harmóniája jellemzi, egyetlen fanyalgásra okot adó dolog a habja lehet tán, üveges verzióhoz mérten nagyon kevés, amit itt teljesít. Az alapanyagok valószínűleg kiváló minőségűek, semmi kilógó ízhatásról nem tudok beszámolni.

Megjelenés 7
Íz 8
Aroma és jellegzetességek 8
Összhatás 15
Összesen 38
Régi értékelés szerint 7,6

Chimay Bleue

Tesztelés időpontja:

2009. szeptember 30., Brüsszel (üveges)

Forrás: Beer Uvinum
Brutális lezárása volt a napnak, pakolás után letaglózott rendesen. 9% az alkoholtartalma ennek a ritka sötét sörnek! Emlegetik még Grande Réserve néven is egyébként. Az íze kicsit kesernyés, a habja meg olyan kemény és krémes, mint egy Guiness-nek. Az sem árt neki (sőt), ha pár évig érlelik, nem véletlen, hogy Belgiumban ez az egyik legnépszerűbb sör. Nálam elért a 8-as szintre. 1,55 eurót kérnek érte, de meg is éri a 33-as palackért, annyi szent.

Visszakóstolás:

2011. szeptember 24., Tallinn (üveges)

Egy évvel ezelőtt Tallinnban ez a sör könnyen fellelhető volt, de mostanában elég nehéz beszerezni. Szerencsére volt még egy odahaza, így meg lehetett kóstolni a Chimay sajttal együtt, amit előtte pár nappal Belgiumból hoztam:




Ugyanis a barátok nem csak sört készítenek, hanem sajtot is. Ez nem egyedi dolog természetesen, mindössze annyi az újdonság, hogy én most kóstoltam először Chimay sajtot. Kétféle volt az üzletben (ennél többfélét gyártanak), ahol jártam, az egyiknek a címkéjén kék volt a felirat, a másikon bordó. A képek az utóbbiról készültek, legközelebb majd veszek kéket is... Ezt a bordót úgy hívják, hogy Chimay à la Bière, s a készítése során a sajt külső kérgét Chimay sörrel mossák át.

Lágy, félkemény sajt, kellemes aromával, a héja nem mindenhol ehető, de nem kellemetlen ízű. A sörrel együtt nagyon jól csúszik... S hogy milyen volt a sör? A Chimay Bleue továbbra is egy tartalmas, sűrű sör benyomását kelti. Méltó lezárása egy étkezésnek (főleg ezzel a sajttal), de egész estés sörözéseket építeni rá teljesen meddő vállalkozás. 8-asnál rosszabb osztályzatot nem kaphat:

Megjelenés 9
Íz 8
Aroma és jellegzetességek 9
Összhatás 17
Összesen 43
Régi értékelés szerint 8,6