Delirium Argentum

Tesztelés időpontja:

2018. május 23., Budapest

Az elmúlt hetek rohanása közepette nem is tudom, hogy mikor vettem utoljára tesztelni való sört, de tegnap erőt vettem magamon és rászántam erre a fontos tevékenysége egy teljes negyedórát, és vettem pár sört, amelyekről hamarosan olvashattok majd itt...

Az első a sorban a Brouwerij Huyghe üdvöskéje, amely a keresztségben a Delirium Argentum nevet kapta, típusát tekintve egy IPA, amely a Delirium Tremens sör megjelenésének 25-ik évfordulója alkalmából főzetett, és elméletileg egy limitált széria... Amerikai komló van elméletileg a sörben (nincs részletezve, hogy mi). Színre kellemes, a habja erőteljesebb az átlagnál, illat nem túl sok.

Ízre érződik egy kicsit a komló, de inkább selymes módon, valószínűleg a maláta mennyisége magasabb az IPA-k átlagánál, így összhatásra inkább közelebb van egy belga ale-hez, mint IPA-hoz...

Megjelenés	7
Íz	6
Aroma és jellegzetességek	6
Összhatás	13
Összesen	32

On the occasion of the 25th anniversary of Delirium Tremens, the Brewery Huyghe have developed a special limited edition of the beer, which will only be available for a very short period in time.  American hop with dry-hopping. Malted barley and wheat malt. The beer of the Brouwerij Huyghe has a moderate hoppy taste with smoothness, more ore less a Belgian ale, not an IPA...

.

Appearance (1-10)	7
Taste (1-10)	6
Aromas and other characteristics (1-10)	6
Overall (1-20)	13
SUM (1-50)	32

Delirium Red

Tesztelés időpontja:

2015. szeptember 3., Budapest (üveges)

Régen volt már a Delirium Tremens brand által fémjelzett sör a blogban, pedig aztán nincsen semmiféle averzióm ezekkel a sörökkel kapcsolatosan, sőt (kimondottan szeretem őket). A Huyghe főzde a Delirium sorozattal jellemzően erős söröket készít, a Red sem lóg ki ebből a sorból, ebben konkrétan 8,5 % alkohol van...

Gyümölcsös sör esetében ez mondhatni szokatlan, de szerencsére a Red esetében ez egyáltalán nem volt zavaró. Habja nagyon nincs, színre opálos meggy színű, de az alkohol nem érződik, elveszik az ízek kavalkádjában, ahol a kandiscukros édeskés íz mellett jön a bonbon meggy, meg némi fanyarság is. A készítés során egyébként a sört meggylével keverik (mily meglepő), majd ezt követően a lét meggyágyon érlelik hónapokon keresztül.

Úgy látszik mostanság el vagyok kényeztetve egész kellemes gyümölcsös sörökkel, az Urpiner alkoholmentes verziója után ez is egy kitörölhetetlen emlék marad...

Megjelenés	7
Íz	9
Aroma és jellegzetességek	8
Összhatás	17
Összesen	41

Sörgyártók bemutatása #8 - Delirium Tremens (Brouwerij Huyghe)

Amikor valaki meghallja ezt a nevet, hogy Delirium Tremens akkor két dologra asszociálhat, pontosabban háromra. Amennyiben egy kicsit sem jártas a belga sörök berkeiben, akkor nyilván csak a hírhedt elmebántalom jut az eszébe, de ezt most inkább hagyjuk. A két másik asszociáció a belga sörökhöz kapcsolódik. Az első egy híres söröző, a Grand Place mögött. Úgy hívják, hogy Delirium Café, és sokak szerint kihagyhatatlan. Én még nem voltam benne, így nem tudok véleményt formálni, mindig elriasztott a nagy zaj, vagy egyszerűen egyedül nem volt kedvem bemenni.

Forrás: Popmatters

Abban az utcában van, ahol a pisilő kislány is van, a Hentesek utcájáról nyílik (Impasse de la Fidélité), nem nehéz megtalálni. A kínálat impozáns, 2000 féle sörből válogathatunk, és persze nem csak Belgiumból. A magyar söripart a kínálatban a Szalon sör képviseli, érdekes, hogy az étlap szerint 33 cl-es kiszerelésben. Csapolt sör ehhez képest nem sok van, az étlap szerint 11 féle nedűt lehet inni, s ebben nincs túl nagy a változatosság, mondjuk érthető módon: minden a Delirium Tremens gyártójának terméke. A hozzáértők szerint hétköznap délután érdemes a helyet felkeresni, hétvégén öngyilkosság, akkora a tömeg, különösen este. Olyankor a csapos nem igazán fogja érteni a hangzavarban, hogy mit is akarunk kérni, még ha olyannyira is tökéletes a francia kiejtésünk…

Forrás: John Bull Inn

A második sörös asszociáció természetesen maga a Delirium Tremens sört gyártó cég, a továbbiakban róluk lesz szó. Ha nagyon szigorú akarok lenni, akkor a história szempontjából először értelmezhető dátumnak 1989. december 26-át kell tekinteni, ugyanis ekkor bocsátották ki a piacra először a Delirium Tremens-t. Egy tripel típusú sört tessék elképzelni, amely három különféle élesztővel készült, és az üvege szándékosan emlékeztetett a cologne kerámiákra (valójában csupán sima barna üveg volt átfestve). A következő őrület az emblémához köthető, 1992-ben megalapult a „Confrerie van de RozeOlifant” (A Rózsaszín elefánt testvérisége), melynek célja a Delirium Tremens és a többi Melle-i sör hirdetése. Ezek a jóemberek ünnepségeik alkalmával nem átallják szerencsételn pisilős srácot is beöltözetni Brüsszelben...

De a történet nem teljesen ilyen egyszerű, merüljünk alá a részletekbe…

Forrás: Brussel.be

A Delirium gyökerei Appelhoek-ben keresendők, Melle-ben. A sörtörténészek szerint azon a vidéken 1654-ig tudnak visszamenni, akkor már biztosan készített valaki arrafelé sört. Az azt követő időszak olyannyira bizonytalan, hogy sehol nem fecsérelnek a szakirodalomban rá egy szót sem, a következő fordulat, amit mindenki megemlít, 1902-höz köthető, ugyanis akkor telepedett le itt Léon Huyghe Melle-ben.

Forrás: Nieuwsblad

Forrás: www.delirium.be

Négy évig csak éldegélt itt, aztán 1906-ban gondolt egyet, megvette a sörfőzdét, és még azzal a lendülettel elkeresztelte „Brouwerij-Mouterij den Appel”-nek. Az első világháború számos sörfőzdének okozott problémákat. A legfőbb gond az volt, hogy a rézedényekre az aktuális hatalomnak mindig szüksége volt, így a háború után újra be lehetett invesztálni az infrastruktúrába egy rakás pénzt. (Azért még manapság is akad ezekből az edényekből a múzeumban egy.). 1938-ban újabb nagyobb változás következett, a sörfőzdét átnevezték: az új név „SPRL Brasserie Léon Huyghe” lett.

Forrás: www.delirium.be

Közben folytak az infrastruktúrális fejlesztések is, és 1939-re elkészültek az új épületek is a Geraardsbergsensteenweg mentén. Ide került a sörfőzde nagyterme is, ez azóta is a sörfőzde büszkesége.

1985-ben radikális átszervezés következett, a vállalat teljes átalakítását határozta el a vezetés. Ez párosult némi tőkebefektetetéssel is, de a legfontosabb dolog a termékszerkezet átalakítása volt. Addig nagyrészt pilzeni típusú sörök készültek, ezeket felváltották a magas fermentációjú nedűk. Első alkalommal került sor exportra, és július 5-én megjelent az új termék is a piacon, amely a sörkeresztségben az „Artevelde” nevet kapta…

Felirat Forrás: www.delirium.be

A következő fontos lépcsőfok 1987-hez köthető, a főzde először ebben az évben vágott bele olyan kísérletbe, amikor a nedűt a palackban kezdték el fermentálni, ez lett a „Artevelde grand cru”. Majd következett a bevezetőben említett 1989-es év, annak is a karácsonya, ugye. 26-án megjelent a Delirium Tremens, amely azóta kultikus sörré vált. Különleges karakterét a háromféle élesztő adja, valamint a különleges csomagolás, amiről már esett szó. Ez az év volt egyben a nagy francia forradalom kétszáz éves évfordulója is, a sörgyártó erről is megemlékezett: kiadták a sokatmondó „La Guillotine” nevű sört…

1990-től a cég nyitott az amerikai piac felé is, így készültek direkt nekik is sörök, például a „Blanche des Neiges”. 1992-ben alakult meg a már megénekelt „rózsaszín elefánt testvérisége”, amelynek nem csak az a feladata, hogy propagálja a Delirium Tremens-t, hanem az is, hogy Melle összes sörét népszerűsítse. Ebben az évben történt az is, hogy a cég átvette a „Campus”, „St Idesbald” és a „Vielle Villers” főzdék irányítását.

1993-ban indult meg a cég portfólió bővítése: belevetették magukat a gyümölcsös sörök készítésébe, ezt a vonalat „Floris” néven indították el (ezek közül már kóstoltam néhány tételt). A teljesség igénye nélkül: készül meggyes, almás, stb. sör is. A sörfőzde múzeuma 1996-ban nyílt meg, sajnos csak csoportok látogathatják. A nemzetközi sikerek 1997-től kezdődtek, 1998-ban például a Delirium Tremens aranyérmet nyert a „sör világbajnokságon” Chicago-ban.

Természetesen a cégnek van némi köze a bevezetőben már említett Delirium Café-hoz…

Még egy érdekesség, mielőtt belecsapnánk a sörök ismertetésébe... Amikor a  Delirium Nocturnum (és a Tremens...) importálása megkezdődött az USA-ba és Kanadába, a cégnek érdekes dologgal kellett szembesülnie... Hamar hirtelen leállították a hatóságok az importot, és a söröket a nevük miatt levették a polcokról. Ugyanis a delirium szó kiverte a biztosítékot egyes hatóságoknál, mondván ez a sör a totális lerészegedést népszerűsíti... Ez csak az egyik ok volt... A másik szerint ez a név sérti a delirium tremens-ben szenvedők érzéseit is... It Így aztán a sört kénytelen volt a gyártó jó ideig ‘Mateen Triple’ néven forgalmazni, míg a tilalom meg nem szűnt.

Most pedig pár szót arról, hogy mit is készítenek ebben a gyárban. A portfólió lefedését leginkább táblázatos formában célszerű elkövetni, némi csoportosítás mellett (a képek alant mind a gyártó webhelyéről származnak...):

Pilzeni típusú sörök

1985 óta ebben a műfajban a cég nem nagyon utazik, az egyetlen versenyző a későbbi akvizíciók következtében a Campus:

5 % alkoholtartalmú korrekt pilzeni típusú sör, nem volt hozzá még szerencsém. A vélemények szerint frissen nagyon kellemes, jól le kell hűteni.

Felsőerjesztésű, minőségi sörök

Ebben a csoportban nem csak egy versenyző van, szép hosszú a mezőny:

	A gyár megreformálója, klasszikus felsőerjesztésű sör, 5,7 % alkohollal. A leírások alapján kicsit hasonlít az angolszász ale-ekhez, és kiváló digestif-nek, illetve aperitifnek is.
	Egy pikáns cuvée-vel van dolgunk, amelynek az alkoholtartalma már magasabb. Nincs benne hozzáadott cukor, és pár évig bizony ezt is érlelik. A színe gyönyörű, egészségünkre!
	Ez egy tradicionális blanche, 5 % alkohollal. A különlegességét a curaçao és a narancs adja. Letisztult sör, állítólag nagyon érdemes kipróbálni, bár a tengerentúlra lett szánva.
	Ez a sör is az amerikai piacra készült. Ebben is van curaçao, narancshéj, plusz még koriander is.
	Félreértések elkerülése végett ez a Campus, nem az a Campus. Szóval ez nem pilzeni. Ez is, mint a Campus márkanévhez kötődő többi versenyző, Leuven régiójához köthető. Az ízvilága már majdnem a gyümölcsös söröket idézi, de felfedezhető benne a karamell is. (7 % alkohol)
	Színe a nevéhez méltó, egyaránt alkalmas arra, hogy egy étkezést előkészítsen, vagy lezárjon. Alkoholtartalma 6,2 %.
	Erről a sörről már sokat írtam, nem ragozom tovább. Alkoholtartalma 8,5 %.
	Még koncentráltabb íz, így a nagyközönség számára nehezebben értelmezhető. Erősségra hasonló, mint a Tremens, ez is 8,5 %. (Régebben 9 volt.)
	Erről a sörről már esett szó. Kicsit opálos a színe, de ez ne tévesszen meg senkit, az íze azért még jó. Állítólag nem nagyon ajánlott belőle kettőnél többet elfogyasztani, ugyanis 9,3% alkohol figyel az üvegben.
	Ez az a sör, amelyre ránézvést mindenki azt állapítja meg, hogy micsoda ócska marketingfogás! Igaz, ami igaz, bújtathatták volna sokkal jobb köntösbe is ezt a sört. A fellelhető bírálatok ugyanis kivétel nélkül nagyra értékelik, és nem csak azért mert 9,4 % alkohol van ebben is.

Egzotikus sörök

A cím nem tévedés, az itt szereplő sörök némelyike elég extrém lesz. Nagy részük a Bem rakparton meg is kóstolható… Itt már nem fogok részletekbe menni, csupán az ízesítést adom meg.

	Epres ízesítés…
	Almás, csapoltan már teszteltem.
	Málnás kiadvány.
	Na hogy ez konkrétan mi, fogalmam sincs. mangó biztos van benne, no meg passionfruit is. Az alkoholtartalma ennek is csekély, mindössze 3 %.
	No persze ebből is van kriek változat is.
	Ez már tisztán passionfruit, általam még nem tesztelt íz.
	Belgium lévén, ezen sem kell csodálkozni. Sok helyütt láttam már, de még nem vitt rá a lélek, hogy megkóstoljam.
	Maradjunk az édes, vonalon: ez a változat mézzel van ízesítve…
	Mangó…
	Érdekes, hogy a címke kaktuszt említ, ugyanakkor a képeken valami lime szerű gyümölcs van.
	5 % alkoholtartalmú búzasör, amelyben az egzotikumért a curacao és a narancshéj felel.

Apátsági sörök

	Egy könnyű blonde, 6,2 % alkohollal.
	Ez pedig egy brune, némileg erősebb, ebben már 8 % van.
	Tripelnek is lenni kell, és kúszunk felfelé a skálán, ez már 9 %-os.
	Ez a Ten Duinen Rousse egy másik vonulat, de ez is 9 % alkohollal büszkélkedhet. Véleményt nem találtam róla.
	Ez egy brune típusú sör, gyönyörű habbal. Az alkoholja csak 7 %.
	Tripel típusú söröcske, a színe nagyon bíztató ennek is. 8,5 %.
	Ő pedig egy blonde…

Speciális sörök

Ezeken a sörökön kívül vannak még regionális sörök, amelyek a cégcsoporthoz tartoznak, illetve afrikai sörök is, de ezek nem nagyon mérvadóak egy belga sörökről szóló mellékletben. Azonban van néhány tétel, amely a „speciális” sorba beillesztvén megér egy misét, íme:

Vannak először is a különböző ünnepi sörök:

La Mère Noël...

Nem is tudom, minek lehetne fordítani, tán „télanyónak”, vagy „karácsonyanyónak”, egyik hülyébben hangzik, mint a másik.

Delirium Christmas...

Már a név is sokat ígérő... Ez egy bitang erős sör, 2001 óta készítik, és 10 % alkoholja van. Remélem, egyszer lesz alkalmam tesztelni.

 

És végül, de nem utolsó sorban, ne feledkezzünk meg a sörgyár speciális igényeket kielégítő „La Sexy lager” sorozatáról, amely változatos címkézéssel kerül forgalomba:

Mint már tán említettem, a posztban lévő összes kép (néhány kivétellel, de az külön jelölve van) a cég webhelyéről származik...

Ha valaki szeretne mélyebben megismerkedni a céggel, azoknak néhány hasznos információ:

Brewery Huyghe
Geraardsbergsesteenweg 14 B - 9090 Melle
Tel: +32 (0)9 252 15 01
Fax: +32 (0)9 252 29 31
www.delirium.be

Melle egy kis falu, nem messze Ghenttől:

Ha valaki esetleg vonattal megy:

• Brüsszel felől jőve a Gent St Pieters megállónál kell lerongyolni a vonatról...
• Átszállás egy másik vonatra Melle felé
• A vasút mellett kóvályogva 500 métert pont a főzdéhez érkezünk...

Meg lehet tekinteni a múzeumot, és a főzést magát is, a következő opciók vannak:
- hétköznapokon vannak vezetett túrák a délutáni órákban:  14:00, 15:30 és 19:00. Előre be kell jelentkezni!
- Rossz hír, hogy a túráknál a csoport minimális létszáma 15 fő. Ennél kisebb csoportoknál a minimum ár 75€, egyébként koponyánként 5 €
- Ebben az árban benne van egy túra és kóstolás.

Jelentkezni itt kell.