Az InBev az Anheuser-Busch InBev. nevű csoport leányvállalata. Sokáig független vállalat volt, aztán jött az AmBev nevű brazil vállalattal történt fúzió, ezt követően pedig az Anheuser-Busch akvizíció. Az InBev-nek 30 országban vannak érdekeltségei (köztük Magyarországon is, a Borsodi), és 130 országban értékesít. 2006-ban a tőkéje meghaladta a 30 milliárd eurót, a profitja pedig 3,2 milliárd volt a 13,3 milliárdos forgalom mellett.
A jeles nap 2008. július 13. volt az InBev életében, akkor sikerült meggyőzni az Anheuser-Busch-t, hogy adják el magukat 52 milliárd dollárért, ezzel egyidejűleg pedig létrejött az új cég, amelynek neve Anheuser-Busch InBev lett.
Ezzel az ügylettel létrejött a világ legnagyobb sörvállalata, amely egy zászló alatt egyesíti az alábbi márkákat például: Budweiser, Stella Artois, Leffe, Beck’s stb.
De térjünk vissza kicsinység a gyökerekhez. Az InBev maga 2004-ben jött létre, ekkor egyesült a belga Interbrew és a brazil AmBev. Mielőtt ez megtörtént volna, az Interbrew volt a harmadik legerősebb sörös cég a világon, az Anheuser-Busch volt a legnagyobb, a SABMiller pedig a második. A Heineken International a negyedik helyen tanyázott, és utána jött az AmBev.
Magának az Interbrew-nak a gyökerei egészen 1366-ig követhetők vissza, amikor Den Horen in Leuven-ben megalakult az Artois sörfőzde. Az 1960-as évek elejétől fogva az Artois sörfőzde számos helyi sörfőzdét felvásárolt, így kellőképpen megerősítette pozícióit Belgiumban. Ez így ment egészen 1987-ig, amikor is a cég egyesült a Piedboeuf-al, ekkor jött létre az Interbrew. A nemzetközi piacra csak akkor lépett ki a cég, amikor felvásárolták a Labatt kanadai márkát. Ez azzal is járt, hogy felvásárolták a cég sportos érdekeltségeit is: a Toronto Blue Jays baseball csapatot, a Toronto Argonauts focicsapatot és a The Sports Network hálózatot is. Akkoriban a Labatt nem sokkal kisebb volt, mint az Interbrew, így egy erős multinacionális vállalat jött létre belga és kanadai gyökerekkel.
Az Interbrew márkák közé akkor ezek az ismertebb cuccok tartoztak: Tennents, Stella Artois, Boddingtons, Beck's, Staropramen, Jupiler, Leffe, Labatt, Hoegaarden és a Bass is.
Az InBev 2005-ben bejelentette, majd 2006-ban megerősítette, hogy megszünteti a Hoegaarden-i sörfőzést úgy, ahogy van, de erről már volt szó korábban. A tervek szerint a Hoegaarden-ben főzött sörök készítése átkerült volna ugye a Peidbouf főzdébe, Jupille-ba, amely a korábban említett tiltakozást szépen ki is váltotta (szerintem tök jogosan egyébként…) 2007-ben aztán belátták, hogy ez nem jó ötlet (az okokat lásd fentebb).
2008 júliusa előtt a cég legkeresetebb márkája a Stella Artois volt. Jelen vannak mind az öt földrészen, de most fordítsuk a figyelmünket Belgium felé. Több, mint 80 országba továbbítják a belga söröket, ezek közül kiemelkedik a Stella-n kívül a Leffe és a Hoegaarden. Természetesen Belgium első számú vállalata, a piac 57,5 százalékát uralják. Ez nem kis szám, főleg, ha figyelmbe vesszük, hogy a belga lakosság, a maga 10,4 milliós népességével évente fejenként 90 liter sört pusztít el…