Bernard Jedenátcka

Tesztelés időpontja:

2015. május 13., Modra (Szlovákia, csapolt)

A Bernard főzdéről már sok jót hallottam korábban, s Szlovákia ide vagy oda, az elérhető modra-i csapszékben, ahová betértünk, ez a sör volt "csak" csapon. No nem mintha ezzel nagy baj lett volna, már rég ki akartam próbálni ezt a sört, csak hát ugye mégse lokális irányultságú lett a teszt, de sebaj...

A Bernard alapvetően egy családi főzde Csehországban, a alapvetően nem is túl régi, minössze 1991-ig megy vissza a história, amit itt lehet elolvasni addig, amíg nem lesz róluk is egy részletes poszt... A portfólió a fiatal kor ellenére számos sörből áll, a rövis modrai tartózkodásom alatt ebből kettőt sikerült kóstolni, a másik egy barna sör volt, erről majd később.

A Jedenátcka egy viszonylag moderált alkoholtartalmú lager (4,5 %), ízét tekintve egy kellemes alap lager, mérsékelten kesernyés ízzel. Mivel fülldet este volt, kellőképpen jólesett a hűvössége, a habja pedig viszonylg jól tartotta magát. A szénsavasságából elég hamar veszített, de ettől eltekintve tipikusan az a sör, amelyből akár egész este lehetne kortyolgatni, mármint úgy értve, hogy nyugodtan elfogy belőle pár az asztalról, s közben megvilágosodnak az élet nagy dolgai...


Ajánlott tétel...

Megjelenés	7
Íz	6
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	14
Összesen	34

Magyarok söre

Tesztelés időpontja:

2015. május 11., Buják

Orgoványi sört még soha nem ittam, de hát mindent el kell kezdeni egyszer, s egy ilyen feladat azért nem tartozhat soha a kivitelezhetetlen dolgok közé. A sör után kutatva azt találtam, hogy viszonylag régóta jelen lévő kézműves sörről van szó, ami nem lehet véletlen: vagy az állandó és jó minőség indukálja ezt, vagy pedig az ára van úgy pozícionálva, hogy bizton számíthat az árérzékeny réteg szimpátiájára.

Mivel a sört nem én vettem, így az áráról nem tudok nyilatkozni, de a minőségről már inkább. A címkén feltüntetett 4,5 % máris a fűnírást vizionálta lelki szememim előtt, s mivel illata szinte nem volt neki, tovább erősödött bennem ez a kényszerképzet. Hab semleges, színvilág meghatározhatatlan, ízre pedig jön "szépen" a kukorica, némi nyersesség, de leginkább ízetlen bizonytalan eredetű vizes érzet. Pozitív dolog sajnos nem jutott róla eszembe...


A sört az Akdepo Kft. készíti.

Megjelenés	4
Íz	3
Aroma és jellegzetességek	3
Összhatás	7
Összesen	17

Ciucaş

Tesztelés időpontja:

2015. május 4., Budapest (dobozos)

Tán már említettem, hogy valamiért vonzódom a zöld dizájnú sörösdobozokhoz, így ennél a sörnél is elsőre kialakult a szimpátia, tán nem is véletlen, hogy a román sörkollekció (hála érte Rőcének újra...) majdnem utolsó darabjának hagytam... Sajnos ez a szimpátia a doboz színénél meg is állt, tovább nem sikerült fejlődnie, de erre visszatérünk később...

A szimpátiát némileg tovább erősítette, hogy a név némileg hasonlított egy korábbi erdélyi utazásokor tesztelt sör nevére, a Ciuc-ra, amelyről kellemes emlékeket őrzök (újra kéne kóstolni...). Ez a sör azonban nem Csíkból származik, hanem a Csukás-hegységből Brassó mellől, ahol már nyoma sincs a XX. század eleji magyar és szász dominanciának, így a sörösdobozon ezeken a nyelveken plusz információt nem nagyon találni.

A sör tehát brassói, az Ursus gyártja, s elméletileg egy normál lager sör. Pohárban szépen habzik, de nem az a sűrű szerkezetű hab, hanem az a fajta, amely a mosogatószerek habjára hasonlít (nagy légbuborékok...), tartása sajnos semmi, nagyjából két másodperc. Színre áttetszően sárgás, némileg a halvány citromsárga feletti tartományban. Külsőre vizesnek, hígnak tűnik, és sajnos ízre is. Beltartalmat nagyon nem mutat, körülbelül azt a szintet üti meg, amellyel nálunk a német hangzású light sörök rendelkeznek, azaz semmi izgalmas nincs benne.

Megjelenés	4
Íz	3
Aroma és jellegzetességek	4
Összhatás	8
Összesen	19

Tauras Taurusis

Tesztelés időpontja:


2014. február 22., Tallinn (dobozos)


A Tauras sörei eddig egész jól teljesítettek, mondhatnám azt is, hogy átlag felett, főleg ha azt nézem, hogy litván tömegtermékekről beszélünk. De a fonál ezzel a sörrel megszakadt, hiába a mutatós szép zöld doboz... (Nem tudom, valamiért vonzódom a zöld dobozokhoz...)


A Taurusis egy 5,2 % alkoholtartalmú lager sör, amely színben és habban szinte még jól is néz ki, csak az volt fura öntés közben, hogy illat nem nagyon képződött, csak a hab teteje fölött kezdett el szállingózni némi komlósság, oszt annyi. Ízre elsőre a tömény unalom, aztán a sokadik korty után megmaradt egy kellemetlenné váló komlós íz. Mondom ezt én, aki ugye szereti a jófajta komlós söröket is... De ennek a kolóssága egész más, valamivel még meg van úgy túrbózva, hogy az összhatás kimondottan nem tetszetős...

Megjelenés	7
Íz	5
Aroma és jellegzetességek	4
Összhatás	8
Összesen	24

Távoli galaxis

Tesztelés időpontja:

2015. május 1., Budapest (üveges)

Miután 2014 nyarán hazajöttem, többen is felhívták figyelmemet a Róth Serfőző Kft. (Róth Zoltán) által főzött sörökre, azon belül pedig kiváltképp a Távoli Galaxis nevű sörre. Nem akarom itt felemlegetni a sör által nyert díjakat (a linken úgyis ott vannak), de mivel annyian emlegették, így én is egyre kíváncsibb lettem...

Szerencsés együttállás volt, hogy a múlt héten Prágában jártam, ahol sikerült megkóstolni a Pivovar Matuska  Apollo Galaxy nevű sörét (tesztleírás később...), s jelenlévő barátaim felhívták a figyelmem rá, hogy na, ennek pont olyan íze van, mint a Távoli Galaxisnak. Szerencsére addigra már a Távoli Galaxis odahaza pihent tesztre várva, így alig vártam, hogy hazaérjek, és sort kerítsek a tesztre... Annyi még hazautazás közben kiderült, hogy a két sörben ugyanaz a komló került bele, tehát nem véletlen az ízbéli egyezés...

No de milyen is lett a tesztelési eredmény? Amerikai IPA a sör típus szerint, és már kibontás után szépen bontogatja a kesernyés illataromákat, már akkor éreztem, hogy ez bizony rendben lesz. Tömör szerkezetű kiöntés közben is (14,3B a szárazanyag...), enyhén opálos, majdnem borostyános színe van. Ízre szerencsére nem brutális keserűség jellemzi (az adatlap szerint 70 IBU és 6,1 % alkohol), korrekt gyümölcsösség és tetten érhető a sűrűség szerencsére.

Nehéz lenne eldönteni, hogy ez a legjobb magyar sör, amit eddig ittam, de azt bizton állíthatom, hogy a legjobb IPA, az egészen biztos...

Megjelenés	7
Íz	8
Aroma és jellegzetességek	8
Összhatás	16
Összesen	39

Gubernija Žalgirio

Tesztelés időpontja:

2014. február 18., Tallinn (dobozos)

A litvánok is némileg érzékenyek történelmük drámai fordulataira, így ez a sör is egy fontos momentumnak állít emléket: a Žalgirisnél lefolyt csata 600-dik évfordulójára jelent meg a piacon. A csatát grünwaldi csata néven is szokták emlegetni, s a lényege az volt, hogy az egyesített lengyel és litván seregek nagy győzelmet arattak 1410. július 15-én a Német Lovagrend terjeszkedő hadai felett. Érdekes módon akkoriban lengyelek és litvánok egy oldalon harcoltak, ma azért nem kifejezetten ajánlott Vilniusban például lengyel rendszámú autóval leparkolni, de most hagyjuk ezt...

A fenti dátumból könnyen kijön, hogy a Žalgirio 2010-ben jelent meg a piacon normál lager sörként, s készítésekor bevallottan aromás komlókat használtak, a szándék szerint egy harmóikus keserrnyést ízt kialakítva. Jelentem a célon jelentősen túllőttek, egy lagerhez mérten túlkomlózott sör lett az eredmény, amit nehezen lehet megszokni. Nekem a doboz végére sem sikerült megbékélni vele... Alkoholtartalma átlagos (5 %), a habja és színe jónak mondható. Hát nem ez volt a Gubernija eddigi legjobb dobása...

Megjelenés	6
Íz	4
Aroma és jellegzetességek	3
Összhatás	8
Összesen	21

Laško Club

Tesztelés időpontja:

2015. március 25., Budapest (üveges)

Tán azt még nem említettem, hogy szeretek túrázni (nagy büszkeségem például az OKT teljesítéséért kapott jelvény, aki kételkedne, az nézzen utána a 4553. számú jelvénynek...) és egy szép tavaszi vasárnapon lányommal a Budai-hegységben túráztunk, s a túra végpontja egybeesett a Szépjuhászné nevű kisvasútmegállóval...

A büfé régi kedvenc (különösen a kinti napozós asztalok...), s a székelykáposzta és egy alap Soproni sör elfogyasztása mellett ezúttal lehetőségem nyílt két újdonság vásárlására is, amiket eddig még nem láttam. Az egyik ez a sör volt, a másik meg a barna változat, teszt erről is lesz hamarosan...

Aki esetleg kíváncsi a gyári marketingre, olvasgassa el bátran az oldalukon közölt sikertörténetet, ettől én most eltekintek (elég annyit tudni most, hogy a XIX. századig nyúlnak (1825) vissza a szálak...), mindenesetre egy szlovén gyártóról van szó.

Kellőképpen büszkék a söreikre tehát, ahogy írtam, de azért azt el kell mondani, hogy ez a sör például a Ratebeer-en a 100-as skálán 7 (!) pontot tudhat magáénak. Persze lehetne mondani, hogy mindenki totál negatívan állt hozzá, de ezt a véleményhalmazt a teszt után olvastam, így a jegyzetkészítésben egyáltalán nem befolyásolt. Nem írnám most ide azokat a jelzőket, amelyekkel magamnak illettem, de nem túl hízelgőek... Egyszerű, sima lager sör, habja nulla, ízre pedig valami természetellenes aroma sejlik ki, enyhe "vegyszeríz'". Vizes, egyszerűen nincsen sör íze... (Az alkoholtartalom 4,9 %.)

Megjelenés	3
Íz	4
Aroma és jellegzetességek	4
Összhatás	7
Összesen	18