2016. március 31., csütörtök

La Chouffe


Tesztelés időpontja:

2016. január 29., Budapest (üveges)

Sokáig csak szemezgettem a Brasserie d'Achouffe "törpés" sörével, de jó darabig nem sikerült megkóstolni, egészen 2014 tavaszáig. De az egy másik poszt lesz, mert az akkori mons-i élményeim még váratnak magukra, a többi kocsmás beszámolóval együtt.

Annyit azért elárulhatok, hogy az értékelés során kapott pontszámok nagyon nem fognak különbözni, ez a sör akkor is, és most is nagyon ízlett, így egyáltalán nem bánom, hogy hazahoztam belőle egy négyes pakkot súlyosbítva egy pohárral. Mert ugye ennek is van saját pohara, ahogy a fotókon is látszik, nem is akármilyen. Egyébként én sokáig csak ezzel a sörrel futottam össze, csak az elmúlt hónapok során realizáltam, hogy a főzde portfóliója viszonylag gazdag, s ha ennek a minőségéből indulok ki, azokkal sem lehet nagy baj, de majd szép lassan eljutok azokhoz is...

Szóval a La Chouffle egy tipikus belga blonde: szűretlen, hordóban és palackban is fermentálódik, adnak hozzá egy csöpp koriandert, alkoholra pedig 8 %-os (!). Gondolhatnátok ez alapján, hogy üt, mint a buszkerék, de nem. Az alkohol íze természetesen ott bizonytalankodik a háttérben, de a két dominancia egyértelműen a gyümölcsösségé (frissesség is egyúttal) és a fűszerességé, szinte harapni lehet.

Gyakorlatilag bármilyen étel mellé kiváló, s ezt kiváltképp javaslom is, mert két-három ilyen palack csak úgy magában, s a már jelzett buszkerék effektus mégis csak elő fog jönni...


Megjelenés9
Íz8
Aroma és jellegzetességek 8
Összhatás17
Összesen42

2016. március 30., szerda

Zlatý Bažant Radler Citrón

Tesztelés időpontja:

2015. szeptember 15., Budapest (dobozos)

Hát egy újabb radler, ezekről a sörökről nem nagyon tudok leszkoni... Már azt is tán többször leírtam, hogy a "tökéletes radler" keresését sem adtam fel, előbb-utóbb meg fogom találni:) A Zlatý Bažant üdvöskéje jó tempóval halad egyébként ezen az úton, s ezzel már el is árultam, hogy elégedett voltam vele...

Az alkoholtartalma a szokásos 2 %, enyhén opálos, s ízre szerencsére nem jön sem citrompótló íz, sem mesterséges édeskésség. Szinte olyan, mint egy igazi citromot idéző ital, érezni a sör kellemes aromáját is. Csak azért adtam ilyen "alacsony" pontszámokat, hogy ösztönözzem a gyártót a további fejlődésre, bár ők ezt nyilván nem olvassák...:)


Megjelenés7
Íz6
Aroma és jellegzetességek  7
Összhatás13
Összesen33





2016. március 27., vasárnap

Jožin Z Bažin

Tesztelés időpontja:

2015. szeptember 19., Budapest (csapolt)

A 2015-ös szeptemberi Street food fesztivál alkalmából összesen két sört sikerült megkóstolnom, ez volt az egyik. (A másikról már írtam, az sem volt piskóta...) Az igazsághoz az is hozzátartozik, mielőtt tovább száguldanánk, hogy ez egy igazán célzatos teszt volt, mert pár nappal korábban kedves barátom felhívta figyelmemet erre a sörre nyomatékosan...

Így igazán nem volt nehéz lépteimet lelassítani, amikor megláttam a táblán a nevet. A sör "armando_otchoa" főzdéhez köthető, akikről sajnos sokat nem tudok, s a kutakodás során sokféle sört sem sikerült fellelnem. (Ígérem, ki fogom majd művelni magam...) De mi a bánat a sör neve? Szerencsére ezzel nem volt gondom, ismertem már az ominózus Ivan Mladek dalt, amely szerencsére a legnagyobb videómegosztón is megtalálható magyar felirattal:



Erre szokták azt mondani, hogy aki látta, nem felejti el, s a vizuális élmény első pár megnézésre bizony elfedi a lírai tartalmat, legalábbis nálam így történt. Egy idő után azért sikerült koncentrálnom a szövegre is, hát épületes, mit mondjak. Ez a dal volt tehát az inspiráció, s a csapolás manifesztálódását megvalósító busz mellett ki volt feszítve egy drapéria is, amin a teljes szöveg olvasható volt:


Miközben kóstoltam, megkérdeztem a lányt, aki töltötte nekem, hogy mi is van benne. Hát ő ő úgy tudja, hogy 16 (!) féle komló... Erre néztem egy nagyot, hogy biztos? Hát intenzív íze volt, annyi bizonyos, régen ittam ilyen jó cseh típusú sört, egyszerűen zseniális volt. Kicsit beszélgettünk még a sörről, de nem jutottam közelebb, megnevezni egyetlen komlót sem tudott sajnos. Utólag utánanézve azt találtam, hogy "mindössze" két komló van benne, Magnum és Žatec, szóval semmi különösebb extraság. Mindazonáltal olyan jól volt összerakva, hogy kénytelen voltam egész magas pontszámokkal megszórni...



Megjelenés9
Íz7
Aroma és jellegzetességek     8
Összhatás16
Összesen40



2016. március 26., szombat

Meistrite Gildi Kuldne

Tesztelés időpontja:

2014. július.14., Tallinn (dobozos)

A Mesitrite Gildi brand nem az észt piac legerőteljesebb szereplője, két sörük már volt górcső alatt a blogon, az előbbi linken olvashattok róluk. Az Edasimüüja OÜ Jungen nevű cég bizony manapság nagy bajban lehet, az észt sörforradalom alatt bontakozó főzdék ugyanis ezeknél a söröknél sokkal jobb minőséget produkálnak, így nem lennék meglepve, ha ennél a cégnél is hamar paradigma váltás következne be. Ugyanis nem nagyon tudom elképzelni, hogy ki venne mainstream típusú söröket ott, ahol van erre 2-3 gigacég, akik ezt sokkal költséghatékonyabban teszik, s az újdonság varázsát, s a szofisztikáltabb fogyasztók figyelmét elvonják a minőségibb, és egyedibb sörök...

Ez a sör tehát egy normálc tucatlager, 5,2 % alkohollal, enyhe habzással és fékezett mennyiséggű illattal, amely leginkább fémdobozra emlékeztet, sörre nagyon nem. Ízre az egyediség zéró, leginkább egy light sör, de legalább színre és külalakra nincs gond (erről fotó sajnos nincs). Nem lesz kedvenc...

Sajnos ízre sem hoz többet, mint kisebb testvére, a magasabb alkohol jelen esetben nem jelent magasabb szárazanyagtartalmat, teltebb ízt, vagy nagyobb tartalmasságot. Olyan, mintha egy kevésbbé vizes pilzenit innánk, semmi extra.

Megjelenés7
Íz5
Aroma és jellegzetességek 4
Összhatás9
Összesen25


2016. március 25., péntek

GB Wild Dark

Tesztelés időpontja:

2015. május 27., Tallinn (üveges)

A GB FinAle sörrel ellentétben ez a sör még szerepel a Viru õlu kínálatában, s ezt én csak támogatni tudom, mert eddig a GB sorozatból ez a sör ízlett nekem a legjobban...

A GB Wild Dark a nevéből adódóan barna sör, némi gyógynövénnyel van fűszerezve. A gyógynövénykivonatok kevésbé érződnek, azonban a gyümölcsösség igen, olyan, mintha meggyet is tettek volna bele. (2012-ben a Tallinn’s Food Fest kiállításon díjat is nyert.) Az egyetlen negatívum, amit el lehet mondani róla, hogy középtáj után megfárad egy kicsit, s már nem olyan testes, onnantól kicsit vizesnek tűnik...

Összességében ez az 5,4 % alkoholtartalmú barna sör az egyik legjobb barna sör, amit az észt kínálatban eddig teszteltem, főleg ha a nagy gyártókat nézzük...





Megjelenés8
Íz7
Aroma és jellegzetességek  9
Összhatás16
Összesen40


2016. március 24., csütörtök

Timişoreana

Tesztelés időpontja:

2016. február 20., Budapest (dobozos)

A temesvári főzde, mely még a XVIII. században (egész pontosan 1718-ban már) alapíttatott, manapság már nem független (miért is lenne...), az Ursus csoport brandjeit gyarapítja, s globálisan így a SABMiller Romania vállalat alá tagozódik be. Viszont az alapítási dátum oly régi, hogy ebből következően ez az ország legősibb főzdéje... Hovatovább volt olyan időszak, amikor ez a főzde volt a román királyi család hivatalos szállítója.

A sörnek még saját weboldala is van, de ez már sokszor bebizonyosodott, hogy minőségi szempontból ennek semmi jelentősége nincs. Pláne úgy nem, ha ez az adott oldal csak helyi nyelven érhető el, így sok minden nem derül ki. Az Ursus oldala legalább egy kicsit beszédesebb magának a főzdének a történelmét illetőleg,



Alkoholra 5 %, hűtőből kivéve kellemesen üdítő jellegű ital. A habja gyakorlatilag másfél másodperces, illatra teljesen semleges, nem ingerel semmit. Ízlelésre jellegtelen elsőre, némi maláta szerű gabonás íz érezhető a háttérben. A kóstolás elnyújtásával ez az érzet egyáltalán nem változik: ez a sör elejétől a végéig jellegtelen.


Megjelenés4
Íz4
Aroma és jellegzetességek   3
Összhatás8
Összesen19




2016. március 23., szerda

Lithos (Chania, Görögország)

Látogatás időpontja:


2011. április 11.


Mivel Chania (Kréta) még nem került szóba a blogon, ezért a szóban forgó hely előtt, egy kis ízelítővel kezdünk... Az utcák a brüsszeli török negyedek hangulatát idézték, pont annyira voltak koszsosak és szemetesek, és pont olyan hangos volt a forgalom, illetve a lakóközönség. A tenger felé haladva némelyst tisztult a kép, de nagy rendezettséget itt sem lehet várni. A város igazi mediterrán hangulatú kisváros, de némi odafigyeléssel (és nem kevés pénzzel) sokkal szebbé lehetne még varázsolni. Bebarangoltam az "óvárost", ahol sok látnivaló nincs. Van egy viszonylag nagy templom, és néhány hajózáshoz kötődő múzeum, de nagyjából ezzel ki is merült a dolog.







A legszebb attrakció a kikötő, de ez jórészt a természeti adottságok miatt van így, a lakosság ehhez vajmi kevesett tett hozzá. Amikor először értem le a kikötőbe, éppen elég borult volt az idő, így a fényképeken nem nagyon látszik napsütés. A fenti utolsó kép ékes példája annak, amit mondtam: nem újítják fel a szép partmenti épületet, helyette elkövették ezt a vizuális borzalmat. Beburkolták gipszkartonnal az épületet, aztán szépen befestették, a tengerről érkezve még akár háznak is látszik messziről... Tán hamarosan nekiesnek a renoválásnak...


a Lithos
Végigjártam az összes környező utcát, ajándékboltok és éttermek végtelen sorával találkoztam. Hat óra felé meg is éheztem, így leültem találomra az egyik étterem teraszára, rálátással a kikötőre. A Lithos étterembe tévedtem be, és hogy ne lőjek nagyon mellé elsőre, egy gyrost kértem.

Kérdeztem a tulajnak látszó ipsét, hogy létezik-e náluk valamilyen lokális sör, de krétait nem tudott ajánlani, csak a Mythost, amit a tenger túlpartján készítenek. Sebaj, az is görög, hát kértem azt. Hogy milyen is volt, erről bővebben már olvashattatok a blogban itt. Most csak annyit jegyeznék meg, hogy életmentő volt, kissé ki voltam száradva. Megérkezéskor ugyan megittam egy 3 decis kólát a hűtőből a szállodában (még sose csináltam ilyet...), de addigra már nagyon szomjas lettem ismét. Azért egy képet beemelek ide róla, kihagyhatatlan:




A sört eléggé jóra értékeltem akkor, de valószínűleg nagyot nyomott a latban, hogy irtó szomjas voltam:


Megjelenés8
Íz7
Aroma és jellegzetességek 7
Összhatás15
Összesen37


Azóta párszor már beleszaladtam a Mythos-ba (nem csapolt verzióba) külföldön, hát a dobozos verziók eléggé harmatosak, s akkor még finom voltam...

Mint a fenti képen is látszik, nem ez volt életem legnagyobb gyros-a, épphogy jóllaktam vele. Ízre sem volt a topon, de azért megjárja. Mindenesetre nem ez volt a legjobb étterem, ahol jártam, a többiek jobbak voltak. Miközben komótosan elfogyasztottam a vacsorát, a nap végre kisütött, és hirtelen sokkal melegebb lett. Nem mintha addig nem izzadtam volna szanaszét magam... Reggel Tallinnban még -5 és -6 fok volt, Chania-ban pedig 20, de az origótól jobbra, ami azért egész más... A vacsora után teljesen meglepődtem, mert amikor elvitték a tányért, hoztak egy kis digestif-et:




Igazából nem tudom, hogy pontosan mi volt ez. Valószínűleg uzo, de volt benne valami szörpszerűség is, aminek nem jöttem rá az alapanyagára. Vacsora után még bóklásztam egy kicsit, és készítettem pár képet napsütésben is, így azért egész más volt a látvány:






Hazafelé menet nyitva volt az említett templom is, így ide is benéztem. Nem túl gazdagon díszített, visszafogott belsővel:



2021. október .25.

Majdnem tíz év telt el a következő látogatásig...2011-ben előszozonban voltam a szigeten, az október pedig már szinte utószezonnak számmít, mindenesetre kabát nélkül már nem bagyon lehetett este mászkálni... Ennek ellenére a Mythos sört lefagyasztott pohárban adták, nem igazán tudom, hogy miért...

Előételnek tintahalkarikákat kértem, de ezek nem az apró fajták, inkább csak összevágtak pár nagyot:
Fő fogásnak pedig polipot, hát nem estek túlzásba a mennyiséget illetően, éppen hogy csak jóllaktam....





Így hát ha jól akartok lakni, akkor továbbra sem ide kell jönni, két teszt már azért elég releváns...

Elérhetőségek:

Telefon:  +30 28210 74406
Fax: +30 28210 74406
Foglalás:  info@lithosrestaurant.gr

Cím: Akti Kountourioti, 73100, Chania, Crete, Greece

Nyitvatartás:

Reggel 9:00-től késő éjszakáig (nincs megadva) minden nap...





2016. március 22., kedd

Einstök Icelandic Toasted Porter (Einstök Ölgerð)

Tesztelés időpontja:

2015. szeptember 11., Etyek (üveges)

Hát izlandi sört sem ittam még, így újabb szürke folt lesz lefedve ezúttal a sörtérképemen. A sört a Viking Ölgerd készíti, amely természetesen új a praxisban, s tán a legérdekesebb, a bevezetőbe kívánkozó tény, hogy csupán 60 km-re vannak az Északi sarkkörtől...

Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a tundrától némileg északabbra, vajh milyen komló és árpa terem meg, de a kérdés nyilván csak költői, de számomra némileg ziláltnak tűnnek a sörkészítés folyamatai is, de hát a modern korban élve, nyilván mindent meg lehet már oldani...

A sört Tallinnban vásároltam még a nyár folyamán, volt többféle is, de én tudatosan a portert választottam. A leírás szerint némi "autentikus" izlandi pörkölt kávé van benne ízesítésként, ami szintén mosoly csalt az arcomra, ugyanis elképzeltem csukott szemmel, ahogy a kávécserjék hajladoznak a gejzírek tövében...:)



No minegy, lépjünk ezen zúl, vizsgáljuk a sört: pohárba kitöltve hibátlan szín, és enyhén darabos habszerkezet, enyhe illatok. Leginkább kávés, csokoládés illat, ízlelésben hasonló, gyümölcsösség kevés. Enyhén vizes baltik porternek tűnik elsőre, s a közepesnél enyhén jobbra nem is tornássza fel magát. Nem a legjobb porter, amit életemben ittam... Alkoholra 6 %.


Megjelenés5
Íz5
Aroma és jellegzetességek  6
Összhatás11
Összesen27



2016. március 21., hétfő

Saku on Ice Kosutav Granaatõun

Tesztelés időpontja:

2016. május 26., Tallinn (üveges)

Meg sem tudnám hirtelen mondani, hogy mikor volt utoljára Saku sör a blogban, de ez annyira mozgatja most a fantáziámat, hogy azért is megnézem: 2015. szeptember 14. a jeles dátum, hát nem ma volt...

Már a nevéből is következik, hogy a sör esetében a Saku On Ice az alapsör, amire annak idején egész magas pontszámot adtam. Érdekes módon egy a gránátalmás ízesített sör 4 % alkoholtartalommal bír, ami összehasonlítva az alapsör 5 %-ával, nem túlságosan nagy hígítás, tehát valóban csupán ízesítésről van szó. Az íze érdekes módon valahol a gránátalma és a meggy között van, közelít ahhoz, hogy megüsse egy átlagos belga kriek által adott színvonalat...




Megjelenés6
Íz7
Aroma és jellegzetességek     7
Összhatás13
Összesen33



2016. március 20., vasárnap

Bakancslista 16 - Enigma

Tesztelés időpontja:

2015. január 30., Budapest (üveges)

Róth Zoltán sorozata tovább folytatódik, ez az utolsó jelen pillanatban (február 17.), amit kóstoltam, de már itt áll rajtra készen a 17-es is...

Ezúttal Ausztráliába látogatunk, s a 6,5 % alkoholtartalmú italba a helyi Enigma komló került. Tapasztalatom szerint ez a komló különösen gyümölcsös, érezni benne erdei bogyós gyümölcsöket, borszőlőt, s természetesen citrusokat is.  Emellett természetesen jön a kesernyésség is, moderáltan, kellemes összhangot teremtve a gyümölcsérzettel.

Tán az egyik legjobb Bakancslista sör eddig...





Megjelenés6
Íz7
Aroma és jellegzetességek     8
Összhatás15
Összesen36


2016. március 19., szombat

Bernard Čistou Hlavou Višeň

Tesztelés időpontja:

2015. szeptember 26., Budapest (üveges)

A Bernard nem csak hagyományos cseh sörkülönlegességekkel operál, de egy ideje ők is elkezdték ízesített sörökkel bombázni a piacot, ennek egyik jeles képviselője ez az ital.

Meggyes ízesítésű, s a honlap szerint 35 % (!) meggylét tartalmaz, amely gyümölcsösségben vissza is köszön. Gyakorlatilag alkoholmentes (0,5 %), azonban édesítőszert és kétféle tartósítószert is tartalmaz, ami globálisan nem tesz jót a sörnek: a meglehetősen szép megjelenést erősen lerontja az a nem túl természetes utóíz, ami az első kortyok után jelentkezik.

Így a kezdeti lelkesedés után le kell rontanom a pontozást, s nagyon az sem hat meg, hogy a fent belinkelt oldal szerint a sör számos díjat is nyert...




Megjelenés8
Íz3
Aroma és jellegzetességek 4
Összhatás7
Összesen22



2016. március 18., péntek

Černá Hora Velen

Tesztelés időpontja:

2015. május 23., Budapest (üveges)

A Černá Hora Velen egy kifejezetten érdekes sör. Szokatlan módon a cseh sörkultúrában nem alsóerjesztésű italról beszélünk, a Velen felsőerjesztésű, ráadásul búza is van benne (legalább egyharmad a leírás szerint).

Így aztán nyugodtan tekinthetjük német típuú búzasörnek, ahogy a Ratebeer oldala is teszi, bár számomra ettől függetlenül inkább volt közelebb a belga blonde-ok vonalához, mint a német búzasörökhöz. Enyhén opálos, ízre nagyon gazdag gyümölcsös jellegű, kortyérzetre is tartalmas.

Szerintem az egyik legjobb Černá Hora sör, feltétlenül ajánlom figyelmetekbe... Csak érdekességképp: most hasonlítottam össze, s tán ilyen véletlen nem is létezik, de az értékelésem (pontszámilag legalábbis) hajszálra megegyezik a Černá Hora Kvasar sör értékelésével...


Megjelenés7
Íz7
Aroma és jellegzetességek8
Összhatás14
Összesen36

2016. március 17., csütörtök

Brewsk Willis

Tesztelés időpontja:

2016. február 15., Budapest (üveges)

A Monyo sörökben még nem nagyon csalódtam, így tovább folytattam a felfedező utamat ezen a téren is, ezúttal belenyúlva egy igazán érdekes sörbe, a Brewsk Willis nevezetűbe...

Ez egy Imperial American Brown Ale típusú felsőerjesztésű sör, s őszintén szólva ilyen szép hangzatos típussal még nem találkoztam. Hogy mi is ez? Az alapsör egy erősre főzőtt barna ale, melyet az amerikai IPA-k mintájára komlóznak, s már az összetétel is eléggé szofisztikált: árpamalátából négyféle (Maris Otter, Carapils, Cramunich, Cascade), komlóból három (Warrior, Chinook, Cascade).

Elsőre enyhén vizesnek tűnő textúrája volt, ízlelésre is, de aztán ez az érzés hamar elillant: gazdag ízvilágot biztosítanak a fent említett anyagok, érzem hogy barátok leszünk, az Imperial American Brown Ale típus, és én...:)





Megjelenés8
Íz9
Aroma és jellegzetességek     9
Összhatás17
Összesen43

2016. március 16., szerda

Sori Coffee Gorilla

Tesztelés időpontja:

2015. szeptember 19., Budapest (üveges)

A Sori Brewing sörei közül is sikerült vásárolnom a nyáron (2015), s igazából az volt a terv, hogy Etyeken baráti körben lesz ez is elfogyasztva, de a Coffee Gorilla sajnos fellázadt, nem szenvedte jól a fekve tárolást...

Tudom, hogy egy ilyen üveges sort állítva kell és illik tárolni, de sajnos éppen nem volt hely hozzá, így a koronazár hibás rögzítése miatt a címke sajnos megszenvedte ezt minőségben, ahogy a mellékelt fotón is látszik. Szerencsére nem volt túl nagy a mennyiségi veszteség az üvegben, és minőségben sem rontott rajta túl sokat ez az intermezzo.

A nevében is benne van a kávé, így nem meglepő, hogy a főzés során ezt is adnak hozzá, no persze az alap a hat különböző malátával készült baltik porter. A névválasztást ne nagyon elemezzük, talán a sötétebb színű gorillákra utal... Pohárba kitöltve a sör külalakra szerintem hozza a maximumot, ennél jobban kevés porter nézett ki a poharamban.




Ízre tehát kellemesen kávés, csokoládés, szinte desszert jellegű. Remek!


Megjelenés9
Íz6
Aroma és jellegzetességek   7
Összhatás14
Összesen36







2016. március 15., kedd

Šariš 12% Premium

Tesztelés időpontja:

2016. február 10., Budapest (dobozos)

A Pivovar Šariš nem öl túl sok energiát abba, hogy a sörösdobozok, amik kikerülnek a gyárból, normálisan nézzenek ki: olyan az egész, mintha visszarepülnénk a '90-es évek elejére.

Igazából vettem belőle emlékeim szerint 10-es változatot is, de most sehol sem találom. Ez a tétel is rendesen elbújt, be kell vallanom férfiasan, hogy már lejárati idő sikerült elfogyasztani. Érdekes módon ez nem volt rá sok hatással, a habja kiváltképp tetszetős volt.

Utólagosan megnézve a kommenteket itt-ott, a legtöbben nem nagyon voltak kibékülve ezzel a sörrel, hiába van ráírva, hogy "Premium". A magam részéről nem tudok azonosulni ezzel a véleménnyel, szerintem egy kategóriájához mérten korrekt lager, zavaró mellékízek nélkül. Tartalmas, érezni, hogy van benne anyag, s tán a kicsit édeskés íze miatt lehet egy kicsit fanyalogni.




Megjelenés7
Íz6
Aroma és jellegzetességek     6
Összhatás13
Összesen32

2016. március 14., hétfő

Winternacht (Fót)

Tesztelés időpontja:

2015. szeptember 20., Budapest (üveges)

Ha éppen olyan helyen járok, ahol a polcon van akármilyen újdonság a Fóti Kézműves Sörfőzdétől, nehéz és hasztalan ellenállni, az esetek döntő többségében meg is veszem rögtön. No persze sokszor csak nekem újdonság az adott sör, ez a Winternacht is már régebb óta a piacon volt, bár én csak tavaly tavasszal találkoztam vele, s utána jó sokat pihent még odahaza...

A Winternacht már a nevéből is kitalálható módon egy téli szezonhoz köthető idényjellegű sör, s igazából a méltán híres és népszerű Keserű Méz téli változata. Ebben is hangsúlyos a komlózás, de érezhetően megtoldották némi fűszerezéssel, színre félbarna. Enyhén olyan, mint egy lightosabb baltic porter, picit desszertesen édeskés is, de nem zavaró mértékben.



Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már márciusban (!) lejárt a szavatossága, de ez a sörön egyáltalán nem érződött, teljesen korrekt volt. Ajánlott tétel (szárazanyagtartalom 14, alkohol 6 %).


Megjelenés7
Íz8
Aroma és jellegzetességek     8
Összhatás15
Összesen38