2016. február 2., Budapest (üveges)
Mint említettem volt a 2015-ös Oktoberfest (Budapest) kapcsán írt szösszenetemben, vásároltam akkor a csapolt zirci apátsági sörök minőségén felbuzdulva két üveges verziót is, ezek közül ez volt az egyik, s másodjára került sorra.
Sajnos közel volt már kissé a lejárathoz, így kicsit tartottam tőle, hogy mi fog történni, s a rossz előérzetre ráerősített az is, amikor kivettem a palackot a hűtőből. Sajnos csak fektetve fért be (tudom, halálos bűn...), s azt kellett látnom, hogy az élesztőmaradékok szépen plakkszerűen felfeküdtek az üveg falára a lenti oldalon, mint ahogy egy normálisan elmeszesedett érfalon is lenni szokott...
Én ennek annyira nem örültem, de mit volt mit tenni, felbontottam. Érdekes módon a többsége ezeknek a maradványoknak már a kiöntéskor kioldódott a poharamba, nagy gond ezzel tehát nem volt. Az első kóstoláskor tavaly feltűnt, hogy mennyire gyümölcsös is ez a sör, most hogy a zenitjéhez közeledett, ehhez felzárkózott némi savanykás íz is... De attól ez még nagyon jó.
| Megjelenés | 8 |
| Íz | 5 |
| Aroma és jellegzetességek | 6 |
| Összhatás | 13 |
| Összesen | 32 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése