Beerbliotek A Moment of Clarity

Tesztelés időpontja:

2019. május 29., Tallinn (Hell Hunt, dobozos)

A jelek szerint a Beerbliotek sem megy a szomszédba, ha egy hangzatos új nevet kell kitalálni. Hogy mennyire párosult az a minőséggel a "A Moment of Clarity" esetében, azt mindjárt meglátjuk...

A Hell Huntban eltöltött estét folytatva.és bízva az előző sör tapasztalataiban, rendeltem egy ilyet is tehát... Típust tekintve ez egy New England IPA, kinézetre és habra egész jó, bár az illata nem volt olyan intenzív, mint az előzőnek. Élesztő és gyümölcsök keverednek az ízben elsőre, de sem a gyümölcsöből, sem pedig a komlóból nincs túl sok.

Összességében egy kicsit vékonyka volt nekem.

Megjelenés	8
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	14
Összesen	36

A light NEIPA by the Beerbliotek, yeast and fruits (slightly fruity only), not too much hops.

Appearance (1-10)	8
Taste (1-10)	7
Aromas and other characteristics (1-10)	7
Overall (1-20)	14
SUM (1-50)	36

Tanker Abstraction

Tesztelés időpontja:

2019. május 29., Tallinn (Hell Hunt, üveges)

Végre valami újdonság a Tankertől a tesztlistámon, és csak azt csak most olvastam, hogy ez a sör a Hallucination újabb verziója, úgymond annak esszenciája, vagy mi...

Az Abstraction egy kicsit redukáltabb alkoholtartlommal bír, mint a nagytestvér, és nem is annyira komlós, inkább gyümölcsös, így a végeredmény egy zamatos és frissítő jellegű pale ale lett...

Megjelenés	7
Íz	8
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	14
Összesen	36

The Abstraction is a "new version" of  the hoppy beer Hallucination of the Tanker Brewery (Estonia). They reduced the alcohol content and the bitterness and kept all of the hoppy, juicy features and freshness (5.5% ABV) 

Appearance (1-10)	7
Taste (1-10)	8
Aromas and other characteristics (1-10)	7
Overall (1-20)	14
SUM (1-50)	36

Beerbliotek Hip Hops

Tesztelés időpontja:

2019. május 29., Tallinn (Hell Hunt, dobozoss)

A Hell Huntban tett legutóbbi látogatás során a sörlistában felfedeztem egy Beerbliotek nevű főzdét Skandináviából, hát nem lehetett kihagyni, hogy néhány sörüket ki ne próbáljam...

Kezdésnek jött a Hip Hops, amely dobozos IPA létének ellenére egész komoly kvalitásokat csillogtat meg, rég ittam ilyen kellemesen komlós illatú, a komlózást és a gyümölcsösséget (leginkább citrusok) ennyire egyensúlyban nyújtó sört.

Szerintem kiváló ez a svéd sör....

Megjelenés	9
Íz	8
Aroma és jellegzetességek	9
Összhatás	18
Összesen	44

Hoppy IPA by the Beerbliotek (Sweden), great citrus flavor...

Appearance (1-10)	9
Taste (1-10)	8
Aromas and other characteristics (1-10)	9
Overall (1-20)	18
SUM (1-50)	44

Hell Hunt update újra...

Átnézve a jegyzeteket, találtam egy rakás olyan feljegyzést, amely a kultikus tallinni kocsmával foglalkozik, most ezeket összegyűjtve szépen rátok zúdítom. Elég messzire kell visszarepülnünk, egészen 2012-ig...

2012...

Látogatás időpontja:

2012. november 4.

Csak két említésre méltó momentum...

Hell Hunt Hele

Kellemes tartalmas pilzeni típusú sör, amely nem nyújt semmi extrát.

Megjelenés	5
Íz	5
Aroma és jellegzetességek	4
Összhatás	10
Összesen	24

Hell Hunt Ale

Kimondottan finom és gyümölcsös ale, igazi kuriózum. A végére kicsit megfáradt, túlsúlyba került az édes íz.

Megjelenés	6
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	6
Összhatás	13
Összesen	29

2013

Látogatás időpontja:

2013. április 16.

Először egy Hull Hunt búzasört ittunk, amit már számtalanszor teszteltem, nem vesztegetem rá most az időt. Ezt követően választottunk csak ételt, én ezúttal a nyúlcomb mellett tettem le a voksomat, de kissé megbántam, mert az én ízlésemnek eléggé sótlan volt, a krumpli különösen, ami rozmaringgal volt megszórva. A mártás szimplán édes volt, valószínűleg pörkölt cukor lehetett benne. Volt még hozzá párolt répa is, az legalább nem okozott csalódást. (Többet nem eszek ilyet.)

Ezt követően ittam még egy sört, az viszont egész jó volt...

Bacchus Kriekenbier

A Brouwerij Van Honsebrouck söre kimondottan zseniális szerintem. Nem édes, fantasztikus a habja, és egyszerűen teljesen rabul ejtő a meggy friss íze. Mondhatnám, azt is, hogy gyermekkorom meggyszörpjeit idézte, az egyik legjobb kriek, amit valaha ittam..

Megjelenés	9
Íz	9
Aroma és jellegzetességek	10
Összhatás	18
Összesen	48

Íme a nyúl:

Látogatás időpontja:

2013. május 7.

Ezúttal új snackről kell, hogy szót ejtsek, mert attól a naptól kezdve sűrűn előfordult, hogy a sörökhöz ezt kértük. Csirkefalatokról van szó bundázva, ahol a bundában valami pirosas színezék van, így a színe mondhatni egyedi.. Különösebb ízhatással nem jár, így gyanús, hogy valamiféle színezékről lehet szó. Jár hozzá citrom, lilahagyma és valami fokhagymás szerű szósz, mártogatni egészen kiváló...

No persze azért voltak sörök is...

Fuller's IPA

Ha hinni lehet a netes infóknak, ezt a sört a Fuller's csak exportra készíti, alkoholra 5,3 % vagy 4,8 %. Goldings komlóval készített sör, amely nem igazán erősen komlózott IPA, enyhén gyümölcsös és édes, de attól még nagyon finom. A színe kimondottan szép, habja egész sok van.

Megjelenés	7
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	6
Összhatás	13
Összesen	33

Utána egy Orval csúszott még le, de valamiért akkor nem varázsolt el úgy, mint általában szokott.

2014

Látogatás időpontja:

2014. február 21.

Ebből a látogatásból az irgalmatlanul randa festmények maradtak meg emlékként (azóta ezeket cserélgetik egyébként), no meg a snack tál. Hozzá egy Hoegaaarden csúszott le, de erről nincs fotó.

2015...

2015. december 8.

Jopen Johannieter

A Jopen főzde Johannieter nevű söre egy erős double bock , 9% alkohollal. A különlegességét az adja, hogy adnak hozzá egy adag pörkölt búzamalátát is (nem nyers!). Ebből adódóan aztán a színe rendesen sötét, és van némi gyümölcsös beütése is.
A neve a sörnek a "Johannieterklooster" kolostor nevéből jön, amely Haarlem központjában állt, s ahol a barátok vígan főzték a régmúltban a sört....

Szóval ízre kellemes gyümölcsös és kávés, némileg édes, s egyáltalán nem vizes. Szerintem remek.

Megjelenés	7
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	8
Összhatás	14
Összesen	36

Icelandic White Ale (Einstök Ölgerð)

Az Einstök Ölgerð sörei közül a porter már szerepelt a blogban, amely a Viking Ölgerð terméke ugyanúgy, mint ez a kellemes gyümölcsös ale. A citromos íz kezdetben kimondottan érződik, s a kortyolgatás közben változik kicsit, az édesebb tropikus gyümölcsök felé eltolódva. Összbenyomásra azonban inkább közepes, nem tolja feljebb a porternél tapasztalt szintet sajnos...

Megjelenés	4
Íz	5
Aroma és jellegzetességek	6
Összhatás	11
Összesen	25

2016

2016. május 29.

Brutal Bulldog Double IPA

A Gotlands Bryggeri nem ment a szomszédba ennek a a Double IPA-nak (vagy Imperial IPA) az esetében erősségért, 8,4 % alkohol van benne, hű hát tehát a nevéhez. Ettől függetlenül ez nem érződik, a testesség annál inkább, s a mindent lehengerlő gyümölcsösség is. Szerintem ez egy remek ital.

Megjelenés	8
Íz	8
Aroma és jellegzetességek	9
Összhatás	17
Összesen	42

S ha már iszom, eszem is, a fenti fogást sikerült akkor az étlapról "kifognom", de most már nincs rajta, valószínűleg szezonális volt...

2016. november 19.

2016-ban úgy tűnik viszonylag sokszor eljutottam ide, ezúttal ebédre. Étekként a már sokszor próbált sheperd pie került kiválasztásra, fotó ezúttal nincs. De nézzük a söröket...

Crafty Dan 13 Guns 

A Thwaites Brewery egy nem tipikus IPA-t alkotott, amely csak 5,5 % alkoholtartalommal bír. Van benne Pale Ale, Munich, karamell és rozsmaláta, és komlóban sem szűkölködik: Centennial, Citra, Amarillo, Apollo, Chinook és Kotatu. Szóval nem egy tipikus IPA íz, és sötét mint egy doppelbock. De ettől még jó...

Megjelenés	6
Íz	6
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	12
Összesen	31

Puls Tume Alkoholivaba

A Viru Õlu szerintem kimondottan jól járt a Puls brand-el, s ahhoz képest, amikor az ismerkedést megkezdtem ezekkel a sörökkel 2010 környékén, a kínálat nem csökkent, sőt. Most a piacon van ez a barna alkoholmentes verzió is, bár ez épp nem öregbíti nagyon a hírnevet. Elég fura íze van, nekem kimondottan édes sajnos... Mondjuk legalább jól néz ki...

Megjelenés	7
Íz	5
Aroma és jellegzetességek	5
Összhatás	10
Összesen	27

2016. december 2.

Utolsó látogatás, mily meglepő.

Amerikai barátommal ezúttal megkóstoltam a kacsát, amihez járt "némi" lekvár is és egy adag püré, ami gyanús, hogy sütőtökből készült...  
A sör viszont egész kiváló volt, de nézzük részleteiben...

Thornbridge Wild Raven

A Thornbridge Brewery sem ismeretlen fogalom ezen a környéken, a Hell Hunt ráadásul kimondottan híres arról, hogy mindig tartanak pár darabot a főzde söreiből. A Wild Raven egy black IPA, amely elsőször a Chesterfield CAMRA fesztiválra készült, s csak 2013-ban nevezték át Wild Raven-re, mievel egy Raven nevű sör már cirkulált a piacon. A receptúra James Kemp-től származik, aki akkortájt csatlakozott a főzde csapatához, s hírnevéhez hozzátartozik, hogy a "New Zealand Home Brewing Champion" bajnokságon 2008-ban elvitte a "Liberty Award" díjat.  Kemp úr Maris Otter, Black Patent és Chocolate malátákat használt, mindezt megtoldva Nelson Sauvin, Centennial és Sorachi komlókkal, s ebből lett ez a 6,5 %-os alkoholtartalmú fekete IPA.Azóta a (James Kent azóta a főzdét elhagyta a Buxton főzde kedvéért, jelenleg pedig szabadúszó.)
Ízre elsőre kellemesen komlós és némielg gyógynövényes, majd egyre komplexebbé vála megjön pici édeskésség, a gyógynövény vonal belesimul az ízbe, a komlósság pedig letisztul. Szerintem nagyszerű.

Megjelenés	8
Íz	8
Aroma és jellegzetességek	9
Összhatás	18
Összesen	45

Nøgne Ø Imperial Stout

Tesztelés időpontja:

2015. július 14., Tallinn (Hell Hunt, üveges)

Többnyire utólag megnézem egy sör értékelését az ismertebb sörtesztelő portálokon, s bizony ritkán látok olyat, mint a Nøgne Ø Imperial Stout esetében, a Ratebeer értékelése kerek 100 (!!!). Még egy örömteli hír ezzel a sörrel kapcsolatosan: a sörtérképemre ezzel a sörrel felkerült Norvégia is, egyre kevesebb a fehér folt már (különösen Európában).

Norvég tehát a gyártó, tisztességes portfólióval, a Nøgne Ø Norvégia egyik legnagyobb kézműves sörfőzdéje, a név "meztelen szigetet" jelent, ez a költői kifejezés Henrik Ibsen-től származik, aki nálunk sem ismeretlen...  A főzdét 2002-ben alapította Gunnar Wiig és Kjetil Jikiun.  A főzdéről majd később egyszer részletesebb, most nézzük ezt a fantasztikus Impreial Stout-ot...

Összetevőket tekintve Maris Otter, Munich és pörkölt maláta, zab, fekete és csokoládé maláta, s ehhez jönnek a Columbus és Crystal komlók. Az élesztő angola ale élesztő, vízként pedig a helyi Grimstad vizét használták fel. A száraz adatok a végeredményről: 23°P,75 IBU, 9% ABV.

Valószerűtlenül sötét szín jellemzi, lágy és krémes, édes amikor kell, de amikor már ellágyulnánk, támadnak a kesernyés ízek is: nagyjából ilyennek kell lennie egy tökéletes imperial stout-nak. Nem tudom, hogy a gyártó többi söre milyen, de hogy ezzel magasra tették a lécet, annyi bizonyos. Ez durván jó.

Megjelenés	8
Íz	9
Aroma és jellegzetességek	8
Összhatás	17
Összesen	42

Huvila Arctic Circle Ale

Tesztelés időpontja:

2016. június 3., Tallinn (üveges)

A Hell Hunt mindig tartogat valami újdonságot (legalábbis én mindig találok valamit...), ezúttal egy gyöngyszemet Finnországból... Számomra ismeretlen főzde ismét, "Malmgårdin Panimo" én még nem nagyon hallottam róluk korábban, Malmgardból származnak...

A főzde egyike a manapság a balti régióban is gombamód szaporodó mikrofőzdéknek, a Huvila Arctic Circle Ale pedig az egyik legérdekesebb tételük. A névben a sarkkör valószínűleg csak marketing, arrafelé szerintem az égadta világosn semmi nem él meg a sörök összetevői közül:)

A sör egy kellemesen barnás árnyalatú ale, elsőre gyümölcsös (leginkább erdei) illatokkal, olyan, mintha hordóban érlelték volna... Testes tehát már illatában is, kóstolásra meg pláne, nagyon kicsit az alkohol is érződik, de nem tolakodóan (7,3 %). Ízesítésre a különlegességet a friss borókagallyak adják: egy olyan speciális ízt kölcsönöznek a sörnek, mintha valamilyen ismeretlen jellegű fűszert adtak volna hozzá.

Igazán különleges sör, szerintem mindenképp érdemes kóstolni. (A gyártó az USA-ba is szállít, aki ott keresi, a Shelton Brothers portfóliójában találhatja meg.)

Megjelenés	7
Íz	8
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	14
Összesen	36

Lervig Lucky Jack

Tesztelés időpontja:

2016. július 14., Tallinn (üveges)


Mivel ez az ezredik sörzeszt a blogban, úgy döntöttem, hogy valami egyedit választok, hamarosan ki is fog derülni, hogy miért. No persze ezernél már bőven több sört kóstoltam életemben, de a blogot még "csak" öt éve írom... Mindenesetre jár egy kicsi ünneplés:

1000!!!!!!!!:)))

Szóval a Hell Huntban (Tallinn) járva újabb országot sikerült rákerítenem a Sörtérképemre, innentől Norvégia zászlaja is vígan lobog a térképen.

A Lucky Jack a Lervig Aktiebryggeri nevű főzde terméke (Amriacan Pale Ale), amely mikrofőzde Stavangerben, sajnos weboldalt nem találtam hozzájuk. 4,7 % alkoholtartalom,). Eredetileg egy gyümölcsös nyári sörnek volt tervezve Citra és Amarillo komlókkal, aztán ettől az évtől kezdve megfejelték még a receptet grapefruitlével is... A Pilsner és Caramel malátákat Perle, Citra, Amarillo, és Chinook komlók egészítik ki immáron, harmonikus egységgé kovácsolva az italt.

Nem túl erős ital tehát, tényleg könnyed nyári sörre, és a Citra komló egyértelműen átjön, a tropikus gyümölcsösséggel együtt. Jó!

Megjelenés	6
Íz	6
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	13
Összesen	33

Brewdog Dogma

Forrás: Brejas

Tesztelés időpontja:

2012. október 17., Tallinn (üveges)

Aznap egész sokféle sört sikerült végigkóstolni egy többórás Skype session alkalmával, s a sorban ugyan nem ez volt az első (megelőzte néhány lager típusú sör, amelyekre most nem térek ki, mert számos alkalommal tesztelődtek már), de ez volt az egyik legemlékezetesebb sör aznap.

Ez már a harmadik Brewdog sör egyébként, amit kóstoltam, így lassanként kezdem már megismerni a portfóliójukat. A Dogma egy barna változat, ezúttal tehát nem ale vagy világosabb szinezetű sör került a poharamba...

Alkoholtartalma a Brewdog palettáján közepesen szerénynek mondható, "mindössze" 7,4 %. A maláta tekintetében a sörmesterek szinte tobzódnak: München, "Crystal", csokoládé, barna, illetve étcsokoládé maláta található a sörben. Komlóból is többféle természetesen (Saaz és First Gold), s hogy ne legyen az élet véletlenül sem egyszerű, adnak hozzá mézet is.

Hogy milyen íz jön ki mindebből? A méz nem igazán érződik, s a színben igen csak visszaköszön a rengeteg sötét színű maláta. A hab is majdhogynem fekete, tartalmas sör. Ahogy öntöttem kifelé az üvegből bőszen, egyre sötétebb és sötétebb lett, az illata pedig olyan kesernyés volt, mint egy 70%-os étcsokoládé. Ízre is kellemesen kesernyés, de semmi esetre sem édeskés. Ismét ajánlott kategóriába tartozó sör...

Megjelenés	8
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	14
Összesen	36
Régi értékelés szerint	7,2

Hell Hunt update

Látogatások időpontja:

2012. június 5.,  június 19. és október 12.

Sok változás van a Hell Hunt házatáján... A legszembetűnőbb, hogy újabb két Hell Hunt sör került fel a kínálatba, sajnos még tesztelésre nem került sor, de lehet, hogy mire a poszt végére érek, ez az állapot már nem lesz igaz (holnap készülök oda...) Szóval van két új sörük, egy búza és egy ale típusú sör. Ezekről a honlapon egyelőre nem találni információt, de majd tán egyszer azt is frissítik... Mindenesetre alant található egy teszt a búzasörről...

Többször is jártam arra az elmúlt hónapokban, az első látogatásra a legutóbbi poszt óta júniusban került sor. Ha már ott jártam, úgy gondoltam, hogy valami újabb sört kellene megkóstolni, így kiválasztottam ezúttal a Münchner Vaskne-t, ami több szempontból is érdekes sor. Az étlapon (illetve itallapon...) azt írják róla, hogy észt amber ale, az alkoholtartalma 6,7 %. Idáig rendben is vagyunk, de ki gyártja? Láttam már korábban is a felsorolásban, de jártamban-keltemben az elmúlt két év során sehol nem futottam vele össze Tallinnban máshol, és boltokban sem láttam.

Münchner Vaskne

A dolog nem véletlen, mert nem a nagy gyárak egyike a gyártó, hanem a Sillamäe Õlletehas nevű főzde, amelyről (le merném fogadni) Magyaroroszágon szerintem szinte senki nem hallott. Olyan szinten mikrofőzdéről van szó, hogy hosszas kutakodás során sem tudtam fellelni a honlapjukat, gyaníthatóan tehát nincs is nekik. Ami kiderült, az az, hogy a főzde Sillamäe nevű településen található, Narvától nem messze, közel az észt-orosz határhoz. A kollégákat is kifaggatva arra a konklúzióra jutottam, hogy nem véletlen, hogy nem sikerült vele összefutni máshol. Néhány helyen lehet csak kapni a saját régiójukon kívül, ők sem nagyon tudtak Tallinnban más helyet például megnevezni, csak a Hell Huntot.

Ennyi felvezető után joggal kérdezhetitek, hogy érdemes-e kipróbálni? Naná, hogy igen. Én nem mondanám teljesen ambernek, inkább vöröses színű. Az íze egy cseppet tán édeskés, s eleinte kissé vizesnek tűnt. Aztán a lazachoz szépen felzárkózott, tökéletes társ volt hozzá.

Megjelenés	6
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	6
Összhatás	13
Összesen	32
Régi értékelés szerint	6,4

Ezzel el is árultam, hogy mit ettem akkor: kipróbáltam a lazacot, halat itt még csak a "fish & chips" kategóriában ettem. Az adag tekintetében sajnos itt sem esnek túlzásba, s akkor még finoman fogalmaztam. Bár valószínűleg csak én szeretem túlságosan a halat... Mindenesetre az ízére nem lehetett panasz, szerencsére nem sózták agyon:

A köret sajnos ezúttal nem volt valami változatos, tán csak a julien-re vágott párolt zöldség érdemel említést, aminek a fűszerezését (szégyen gyalázat) nem sikerült megfejtenem. Ha erre jártok, feltétlen érdemes kipróbálni ezt a fogást... Az étkezést végül egy elmaradhatatlan csapolt Hoegaarden-el záruk le:

A következő említésre érdemes látogatás június 19-én történt. Ezt már csak azért is érdemes felidézni, mert akkor megkóstoltam a híres sült oldalasukat, amit már többektől hallottam dicsérni. Azóta sajnos levették a palettáról, s csak reménykedni lehet benne, hogy valaha még visszakerül:

A harmadik látogatás pedig most volt nemrégen, az észt-magyar válogatott mérkőzés kapcsán. A meccs előtt a Hell Huntban melegítettünk, s így sor kerülhetett néhány újabb étek és sör kipróbálására.

Hell Hunt Búzasör

Legelőször is kértem egy búzasört, ugyanis ehhez a verzióhoz még nem volt szerencsém... Saját poharat a jelek szerint nem kreáltak neki, és nem kapni hozzá  citromszeletet sem. A negatívumok azonban itt ki is merülnek, mert a Hell Hunt bizony jó sört alkotott. A habja például egy búzasörhöz mérten megfelelően erőteljes, percek múlva sem roskadt össze.

Az íze valahol a német és belga búzasörök között tanyázik, időnként aszaltgyümölcsös édeskés beütés érződik, pár pillanat múlva meg megjön a kesernyésség is. Az alkalmazott fűszerek milyensége rejtély, hosszas kortyolgatás után is csak felelőtlen találgatásokba tudnék bocsátkozni, biztosat semmi esetre se mondanék. Ki kell próbálni!

Megjelenés	8
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	14
Összesen	36
Régi értékelés szerint	7,2

Éhes nagyon nem voltam, így csak egy könnyed sajtgolyós snack-re futotta az erőmből, aminek a receptjét egy ideje megváltoztatták. Kinézetre ugyanúgy néz ki, mint a korábbi posztokban, csak az ízesítést megbolondították egy kis jalapeno-val, ami nem vált kárára. Sörhöz mindenesetre jó...

A társaságban rendeltek egy olyan ételből is, ami már régen foglalkoztatja a fantáziámat, hogy mi lehet. Az angol étlapon shepherd's pie (juhászpite) néven fut, s mint most kiderült, elég étvágygerjesztően néz ki:

Ízében és állagában a görög muszakát idézi, aki szereti azt a fogást, ebben sem fog nagyot csalódni.

Hogy azért ne legyen egyszerű az este, megkóstoltam egy teljesen új sört is.

Mikkeller Jackie Brown

Hát ez egy irgalmatlan brutális sör... Nem sokat sejtettem róla, amikor megrendeltem, mindössze annyit, hogy Dániából jön, s tán barna. Most utánanézve a dolgoknak, kiderült, hogy a De Proefbrouwerij nevű céghez tartozó Mikkeller Bryggeri (Ørbæk) nevű főzde készíti. Tán sokaknak ismerős a Jackie Brown név... Igen, arról a Jackie Brown-ról van szó, aki a Quentin Tarantino filmben szerepel, a Mikkeller neki állít emléket ezzel a sörrel.

Pohárba kitöltve egy nagyon sűrű, majdnem fekete ale-t kapunk, aminek még a habja is nagyon sötét. Az illata egyszerre kávés és csokoládés, ugyanakkor megcsapja az ember orrát valami olyan fanyarság, amit ritkán érezni.

Ízlelésnél aztán elszabadul a pokol... Igazából elsőre az embert letaglózza teljesen, a nyelvem alig érzett valamit. Ugyanis olyan szintű kesernyésség van benne a kávéval párosulva, hogy az illatot teljesen felülmúlja. Miután pár perc után ehhez nagyjából akklimatizálódtam, csak akkor bomlott ki igazán, s akkor már éreztem némi étcsokoládés ízhatást is, ami persze az édestől messze volt. Ez a sör szinte külön kategória...

Megjelenés	9
Íz	6
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	13
Összesen	35
Régi értékelés szerint	7