A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Užavas alus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Užavas alus. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 17., vasárnap

Sörgyártók bemutatása #21 - Užavas alus

Forrás: MB Betons
Hát akkor kezdjünk bele a lett sörkultúra fellegvárainak ismertetésébe is, s kezdjük mindjárt az Užavas alus-al, vagy más néven Ventspils Užavas alus-al, így is szokták emlegetni a céget. Ventspils a helység neve, ahol a cég található, ha valaki rábök a térképre, akkor Kelet-Lettországban fogja megtalálni, az országnak egy olyan fertályán, ami a II. világháborús harcok után szinte teljesen elnéptelenedett, s isten igazából a mai napig nem tért teljesen magához...

A cég elődjét, úgy hívták, hogy SIA „ZAKSI”, s 1994-ben alapították, mindössze pár évvel azután, hogy Lettország visszanyerte a függetlenségét. Nem mondhatja tehát senki, hogy a több évszázados sörfőzési tradíciók bénítóan hatnak a cég friss fejlesztéseire, gond nélkül kijelenthető, hogy a nulláról kezdték az ipart. Próbáltak rögtön nyitni a modern technológiák felé és talpon maradni a '90-es évek keleti típusú eredeti tőkefelhalmozásos időszakában, amikor aztán végképp nem volt egyszerű egy cégnek gyökeret ereszteni.

Ez alatt a rövid időszak alatt viszonylag jól sikerült kiépülniük, több száz üzleti partnerük van saját bevallásuk szerint, s nem csak a szomszédos országokban, sikerült betörniük a skandináv régióba is, s az a vicces, hogy ők még Hollandiát is ide sorolják...
   
S hogy miért éppen Ventspils? A válasz roppant egyszerű, az alapító atya, Uldis Pumpurs itt született, s itt töltötte gyermekkorát... Az Užavas név a régió nevéből jön, s a tulajdonos szerint az ő sörfőzdéjének híre is hozzájárul ahhoz, hogy egyre több turista érkezik erre a vidékre az ország többi részéből, bár szerintem némileg belejátszik ebbe a tengerpart is...:)

A felhasznált anyagok minőségére nagyon kényesek, s mindenütt kihangsúlyozzák, nincsenek semmiféle adalékanyagok. De nézzük, mit is használnak valójában... A viezet egy artézi kútból nyerik, s hogy minél jobb minőségű vizzel dolgozhassanak, a környéken számos fúrást hajtottak végre. A teszteket lettországi és németországi laborokban végezték, s végül persze az jött ki, hogy a víz alkalmas sörkészítésre, és természetesen jó minőségű ivóvíz is egyben.

A többi hozzávaló három országából érkezik: Belgiumból, Németországból és Ausztriából. Ennek két oka van: egyrészt magasak a cég minőségi követelményei, másrészt meg Lettországban ezek az alapanyagok csak limitált mennyiségben állíthatók elő. A kezdetekkor a cég lett malátát használt, de a napfény hiánya és az ismert éghajlati körülmények nem teszik lehetővé a gazdaságos termelést, ezért aztán a cég importból szerzi be ezeket az anyagokat. Malátából három félét használnak, light malátát, karamell malátát és pörkölt malátát.

A komló Belgiumból érkezik, a cég jó kapcsolatokat ápol egy belga céggel (közelebbről nem tudni kivel). A felhasznált élesztőről különösebben nem lehet tudni semmit. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy stabil beszállítókkal dolgozzanak, így biztosítva az állandó minőséget. A különböző sörök ízvilága közös erőfeszítéssel alakul ki, ebben a folyamatban részt vesz a tulajdonos, barátok, és természetesen a sörfőző mesterek. Ezt a folyamatot ők “Latvianisation of taste”-nek hívják szerényen...

Most pedig nézzük, miféle sörök készülnek náluk... Jelen pillanatban a portfólió eléggé letisztultnak tűnik, mindössze két sörből áll: Užavas TUMŠAIS és Užavas GAIŠAIS. Amint látszik, mindkettőről volt már teszt a blogban, nekem vitathatatlanul a barna változat (TUMŠAIS) ízlett jobban. Sajnos a receptek mikéntjéről a hivatalos honlap szinte semmit nem árul el, mindössze annyit állapítanak meg a sörökről, hogy leginkább Riga és Kurzeme környékén van esélyünk velük összefutni, de azért néha más országok boltjainak polcain is fellelhetők (Németország, Belgium, Észtország)

Aki mondjuk elég kalandvágyó, s elzarándokol a helyszínre, a reggeli órákban szűretlen sört is vásárolhat, 5 literes (!) kiszerelésben. Vállalnak vezetett látogatást is, egyelőre sajnos csak lett és orosz nyelven.

A bolt nyitvatartási ideje:

November 1-től április 15-ig:

Hétköznap és szombat:
10:00 - 17:00
(vasárnap zárva)

Április 16-tól október 31ig:

Hétköznap és szombat:
10:00 - 19:00
Vasárnap: 10.00-17.00

A főzde maga 27 km-re kint van a városból, minden kontakt és egyéb információ megtalálható itt.

2013. november 7., csütörtök

Užavas Tumšais


Forrás: Užavas alus
 Tesztelés időpontja:

2013. október 3., Tallinn (üveges)

Van egy új lett kollégám, akinek legutóbb a havi adekvát közös szaunázás alkalmával az a remek ötlete támadt, hogy meglepi a társaságot néhány jófajta lett sörrel. Nagyon jól tette, mert így alkalmam volt néhány újabb lett tételt megkóstolni, másrészt meg nem ugyanazokat az észt söröket ittuk ezúttal. Érdekessége a dolognak, hogy ő egyáltalán nem iszik sört, sőt, semmilyen alkoholtartalmú italt sem...

Szóval volt néhány új sör a hűtőben, s mivel ennek volt a legizgalmasabb a címkéje, én ezt választottam elsőre. Mint később kiderült, ez volt a legjobb, így jól döntöttem, hogy erre ugrottam rá először, mert ebből a palackból volt a legkevesebb. A címkéről kiderült hamar, hogy az alkoholtartalma nem túl magas (mindössze 4,9 %), de mivel már nem első alkalommal találkoztam olyan lett barna sörrel, amelynek alkoholtartalma ebbe a tartományba esett, nem estem kétségbe. Meg egyébként is, túl voltam már az első Užavas sör tesztelésen, amely egész jó eredménnyel zárult.

Pohárba öntve a színe a bíborvörös és a narancssárga között játszott, s ennek eldöntésében egyáltalában nem voltak segítségemre a nem túl ideális fényviszonyok. A habja közel volt a jóhoz, szerkezetileg pedig inkább tűnt kívülről félbarnának, mint barnának. Az íze elsőre kellemesen karamellás, nem túl telt, még tán könnyednek is mondható. Az ízlelgetés során folyamatosan erősödik, ahogy távozik a szénsav, s közben folyamatosan emlékeztetett valamire. A vége felé jöttem rá, hogy erősen arra az ízre emlékeztetett vissza, amikor először kóstoltam csapoltan Valmiermuiža Tumšais sört Rigában. Hozzáteszem, ez csak jót jelent...

Meg kell mondjam néktek, ez volt e legjobb lett sör mostanság, ami a poharamba került.

Megjelenés 8
Íz 7
Aroma és jellegzetességek    8
Összhatás 15
Összesen 38

2013. október 7., hétfő

Užavas Gaišais

Tesztelés időpontja:

2013. szeptember 28., Tallinn (üveges)

Igazából azt gondoltam mindig, hogy nagyon jól tartom karban a sörösládámat időrendileg, s nem nagyon érhet meglepetés abból a szempontból, hogy lejárat után kell egy sört megkóstolnom. Így aztán nyugodt szívvel vettem ki ezt a lett sört a helyéről, már csak annál is inkább, mert az Užavas alus még soha nem szerepelt a blogban. Amikor jobban megvizsgáltam az üveget, észre vettem, hogy bizony a tartalma már márciusban (!) lejárt. Nem egy-két héttel, tehát hat hónappal...

Azért ez már szignifikáns különbség, így kénytelen voltam nyelni egyet, aztán megvizsgálgattam a palackot. Üledéknek, oda nem illő dolognak semmi nyoma nem volt, a sör tisztának látszott, hát kibontottam... De ne szaladjunk ennyire előre kedves barátaim.

Viszonylag igényes honlappal rendelkezik a cég, ami a külcsínt illeti, s a fent belinkelt oldalon rögtön látható, hogy mindössze 19 év telt el azóta, hogy Ventspilsben Uldis Pumpurs megalapította a céget. A portfóliót nem nagyon bővítették még ki: van egy világos sörük (tesztalany), egy barna, no meg egy redukált alkoholtartalmú nedű, s kész is vagyunk. A barnára sort kerítettem nemrég, s bizony életem egyik legjobb lett barna söre volt, de arról majd a megfelelő időben.




Ez biza lejárt, de csúnyán...
Amikor kinyitottam a palackot, pohárba öntve a sört szépen habzott. Ezen egyébként egész jól le lehet mérni a helyzetet: ha egy lepkefingnyi hab sem keletkezik, akkor kezdhetünk gyanakodni, de nagyon... Szóval habzott, mint a szifon a Csapd le csacsi című örökbecsű filmben. Illatában egy kicsikét tán komlós volt, s ez az ízében is rögtön jelentkezett. Az idő kifejezetten jót tett neki (sötét helyen volt egyébként), tartalmas sör benyomását keltette. Öntés közben sem kerültek elő semmiféle uszadékok, s pár perces levegőztetés után estem neki jobban. A habja nem nagyon csökkent, az íze még tovább simult, komolyan mondom, egyáltalán nem látszott, hogy bármi gond is lenne vele.

Az utolsó kortyokra picikét édeskéssé váló utóíz jött elő a szénsav egy részének távoztával, de még ez is csak jót tett neki.

Megjelenés 6
Íz 7
Aroma és jellegzetességek         6
Összhatás 12
Összesen 31