Forrás: Užavas alus |
2013. október 3., Tallinn (üveges)
Van egy új lett kollégám, akinek legutóbb a havi adekvát közös szaunázás alkalmával az a remek ötlete támadt, hogy meglepi a társaságot néhány jófajta lett sörrel. Nagyon jól tette, mert így alkalmam volt néhány újabb lett tételt megkóstolni, másrészt meg nem ugyanazokat az észt söröket ittuk ezúttal. Érdekessége a dolognak, hogy ő egyáltalán nem iszik sört, sőt, semmilyen alkoholtartalmú italt sem...
Szóval volt néhány új sör a hűtőben, s mivel ennek volt a legizgalmasabb a címkéje, én ezt választottam elsőre. Mint később kiderült, ez volt a legjobb, így jól döntöttem, hogy erre ugrottam rá először, mert ebből a palackból volt a legkevesebb. A címkéről kiderült hamar, hogy az alkoholtartalma nem túl magas (mindössze 4,9 %), de mivel már nem első alkalommal találkoztam olyan lett barna sörrel, amelynek alkoholtartalma ebbe a tartományba esett, nem estem kétségbe. Meg egyébként is, túl voltam már az első Užavas sör tesztelésen, amely egész jó eredménnyel zárult.
Pohárba öntve a színe a bíborvörös és a narancssárga között játszott, s ennek eldöntésében egyáltalában nem voltak segítségemre a nem túl ideális fényviszonyok. A habja közel volt a jóhoz, szerkezetileg pedig inkább tűnt kívülről félbarnának, mint barnának. Az íze elsőre kellemesen karamellás, nem túl telt, még tán könnyednek is mondható. Az ízlelgetés során folyamatosan erősödik, ahogy távozik a szénsav, s közben folyamatosan emlékeztetett valamire. A vége felé jöttem rá, hogy erősen arra az ízre emlékeztetett vissza, amikor először kóstoltam csapoltan Valmiermuiža Tumšais sört Rigában. Hozzáteszem, ez csak jót jelent...
Meg kell mondjam néktek, ez volt e legjobb lett sör mostanság, ami a poharamba került.
Megjelenés | 8 |
Íz | 7 |
Aroma és jellegzetességek | 8 |
Összhatás | 15 |
Összesen | 38 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése