A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fuller's. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fuller's. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. április 17., szerda

Fuller's 1845

Tesztelés időpontja:

2019. április 4., Laagri (üveges)

A Fuller's sörök közt már találtam jót és kevésbé jót is, ez a strong ale, sokáig billegő volt, de aztán beemeltem az átlag fölé...

Az 1845 már ránézésre sem tűnik könnyed italnak, bár kis idő elteltével a testességéből kívűlről mintha veszítene. Illatra édeskés ale-nek ígérkezik, és ízlelésre is az, leginkább méz sejlik fel a cukrosság mögött. Szerencsére nem veszi át teljesen a hatalmat a sör fölött ez az íz, így nagyjából az üveg egyharmadától már élvezhető is, bár sok-sok üveggel azért nem lehet belőle meginni...

Alkoholra csak 6,3 %, de mégis olyan érzésem volt, mintha egy 8-10 százalékos ale-t ittam volna.


Megjelenés7
Íz6
Aroma és jellegzetességek 5
Összhatás12
Összesen30






Sweet, honey taste ale.




Appearance (1-10)7
Taste (1-10)6
Aromas and other characteristics (1-10)   5
Overall (1-20)12
SUM (1-50)30

2017. június 2., péntek

Black Cab Burger

Látogatás időpontja:

2016. november 3.

Volt egy jól megtervezett sörözésünk aznapra a közelben (egyszer majd arról is írok persze...), így táplálkozási céllal meglátogattuk ezt a helyet előtte, a magam részéről nem is bántam meg...

A srácok nagyon vendégszeretőek, s azt hiszem kedves barátom is meg fogja emlegetni ezt a helyet, az is bizonyos. A kolléga nagyon bírja a csípőset, és azt kérte, hogy a burgerét 10-es skálán 7-esre legyenek szívesek elkészíteni, de a végén fel kellett adnia...:)

Nem tudom, hogy az egység névválasztásánál mennyire játszott szerepet a Fuller's legendás söre, mindenesetre én úgy veszem, hogy igen...

Én egy alapburgert kértem (kisebb változat), de ez is elégséges, ha épp nem vagytok nagyon, de nagyon éhesek... Volt hozzá egy kis krumpli is mint látszik, s ha már eszem, akkor iszom is (ezt a mondatot schmitteltem, de akkor is tetszik...)

Fuller's London Porter

A Fuller's remeke ez a sör, s ha belegondolok, rosszat nagyon még nem ittam tőlük. Enyhén vizes érzet kapott el elsőre, de pár korty után realizálnom kellett, hogy ez bizony egy remek porter, még akkor is, ha testességben elsőre kicsit többet vártam volna.



Megjelenés7
Íz7
Aroma és jellegzetességek 8
Összhatás15
Összesen37


At the first couple of moments, it was slightly watery but finally I have to admit, that is is a great porter by the Fuller's brewery from England. Great.



Appearance (1-10)7
Taste (1-10)7
Aromas and other characteristics (1-10)   8
Overall (1-20)15
SUM (1-50)37



Elérhetőségek:

Cím: 1095 Budapest Mester utca 46.


Nyitvatartás:

Nyitva minden nap 11-24 óráig...

2017. január 30., hétfő

Hell Hunt update újra...

Átnézve a jegyzeteket, találtam egy rakás olyan feljegyzést, amely a kultikus tallinni kocsmával foglalkozik, most ezeket összegyűjtve szépen rátok zúdítom. Elég messzire kell visszarepülnünk, egészen 2012-ig...

2012...

Látogatás időpontja:

2012. november 4.

Csak két említésre méltó momentum...

Hell Hunt Hele

Kellemes tartalmas pilzeni típusú sör, amely nem nyújt semmi extrát.




Megjelenés5
Íz5
Aroma és jellegzetességek 4
Összhatás10
Összesen24

Hell Hunt Ale

Kimondottan finom és gyümölcsös ale, igazi kuriózum. A végére kicsit megfáradt, túlsúlyba került az édes íz.



Megjelenés6
Íz7
Aroma és jellegzetességek 6
Összhatás13
Összesen29

2013

Látogatás időpontja:

2013. április 16.

Először egy Hull Hunt búzasört ittunk, amit már számtalanszor teszteltem, nem vesztegetem rá most az időt. Ezt követően választottunk csak ételt, én ezúttal a nyúlcomb mellett tettem le a voksomat, de kissé megbántam, mert az én ízlésemnek eléggé sótlan volt, a krumpli különösen, ami rozmaringgal volt megszórva. A mártás szimplán édes volt, valószínűleg pörkölt cukor lehetett benne. Volt még hozzá párolt répa is, az legalább nem okozott csalódást. (Többet nem eszek ilyet.)

Ezt követően ittam még egy sört, az viszont egész jó volt...

Bacchus Kriekenbier

A Brouwerij Van Honsebrouck söre kimondottan zseniális szerintem. Nem édes, fantasztikus a habja, és egyszerűen teljesen rabul ejtő a meggy friss íze. Mondhatnám, azt is, hogy gyermekkorom meggyszörpjeit idézte, az egyik legjobb kriek, amit valaha ittam..





Megjelenés9
Íz9
Aroma és jellegzetességek 10
Összhatás18
Összesen48

Íme a nyúl:





Látogatás időpontja:

2013. május 7.

Ezúttal új snackről kell, hogy szót ejtsek, mert attól a naptól kezdve sűrűn előfordult, hogy a sörökhöz ezt kértük. Csirkefalatokról van szó bundázva, ahol a bundában valami pirosas színezék van, így a színe mondhatni egyedi.. Különösebb ízhatással nem jár, így gyanús, hogy valamiféle színezékről lehet szó. Jár hozzá citrom, lilahagyma és valami fokhagymás szerű szósz, mártogatni egészen kiváló...

No persze azért voltak sörök is...

Fuller's IPA

Ha hinni lehet a netes infóknak, ezt a sört a Fuller's csak exportra készíti, alkoholra 5,3 % vagy 4,8 %. Goldings komlóval készített sör, amely nem igazán erősen komlózott IPA, enyhén gyümölcsös és édes, de attól még nagyon finom. A színe kimondottan szép, habja egész sok van.




Megjelenés7
Íz7
Aroma és jellegzetességek 6
Összhatás13
Összesen33

Utána egy Orval csúszott még le, de valamiért akkor nem varázsolt el úgy, mint általában szokott.

2014

Látogatás időpontja:

2014. február 21.

Ebből a látogatásból az irgalmatlanul randa festmények maradtak meg emlékként (azóta ezeket cserélgetik egyébként), no meg a snack tál. Hozzá egy Hoegaaarden csúszott le, de erről nincs fotó.






2015...

2015. december 8.

Jopen Johannieter

A Jopen főzde Johannieter nevű söre egy erős double bock , 9% alkohollal. A különlegességét az adja, hogy adnak hozzá egy adag pörkölt búzamalátát is (nem nyers!). Ebből adódóan aztán a színe rendesen sötét, és van némi gyümölcsös beütése is.
A neve a sörnek a "Johannieterklooster" kolostor nevéből jön, amely Haarlem központjában állt, s ahol a barátok vígan főzték a régmúltban a sört....





Szóval ízre kellemes gyümölcsös és kávés, némileg édes, s egyáltalán nem vizes. Szerintem remek.

Megjelenés7
Íz7
Aroma és jellegzetességek 8
Összhatás14
Összesen36

Icelandic White Ale (Einstök Ölgerð)

Az Einstök Ölgerð sörei közül a porter már szerepelt a blogban, amely a Viking Ölgerð terméke ugyanúgy, mint ez a kellemes gyümölcsös ale. A citromos íz kezdetben kimondottan érződik, s a kortyolgatás közben változik kicsit, az édesebb tropikus gyümölcsök felé eltolódva. Összbenyomásra azonban inkább közepes, nem tolja feljebb a porternél tapasztalt szintet sajnos...




Megjelenés4
Íz5
Aroma és jellegzetességek 6
Összhatás11
Összesen25

2016

2016. május 29.

Brutal Bulldog Double IPA

A Gotlands Bryggeri nem ment a szomszédba ennek a a Double IPA-nak (vagy Imperial IPA) az esetében erősségért, 8,4 % alkohol van benne, hű hát tehát a nevéhez. Ettől függetlenül ez nem érződik, a testesség annál inkább, s a mindent lehengerlő gyümölcsösség is. Szerintem ez egy remek ital.




Megjelenés8
Íz8
Aroma és jellegzetességek 9
Összhatás17
Összesen42





S ha már iszom, eszem is, a fenti fogást sikerült akkor az étlapról "kifognom", de most már nincs rajta, valószínűleg szezonális volt...

2016. november 19.

2016-ban úgy tűnik viszonylag sokszor eljutottam ide, ezúttal ebédre. Étekként a már sokszor próbált sheperd pie került kiválasztásra, fotó ezúttal nincs. De nézzük a söröket...

Crafty Dan 13 Guns 

A Thwaites Brewery egy nem tipikus IPA-t alkotott, amely csak 5,5 % alkoholtartalommal bír. Van benne Pale Ale, Munich, karamell és rozsmaláta, és komlóban sem szűkölködik: Centennial, Citra, Amarillo, Apollo, Chinook és Kotatu. Szóval nem egy tipikus IPA íz, és sötét mint egy doppelbock. De ettől még jó...

Megjelenés6
Íz6
Aroma és jellegzetességek 7
Összhatás12
Összesen31



Puls Tume Alkoholivaba

A Viru Õlu szerintem kimondottan jól járt a Puls brand-el, s ahhoz képest, amikor az ismerkedést megkezdtem ezekkel a sörökkel 2010 környékén, a kínálat nem csökkent, sőt. Most a piacon van ez a barna alkoholmentes verzió is, bár ez épp nem öregbíti nagyon a hírnevet. Elég fura íze van, nekem kimondottan édes sajnos... Mondjuk legalább jól néz ki...

Megjelenés7
Íz5
Aroma és jellegzetességek 5
Összhatás10
Összesen27




2016. december 2.

Utolsó látogatás, mily meglepő.

Amerikai barátommal ezúttal megkóstoltam a kacsát, amihez járt "némi" lekvár is és egy adag püré, ami gyanús, hogy sütőtökből készült...  
A sör viszont egész kiváló volt, de nézzük részleteiben...

Thornbridge Wild Raven

A Thornbridge Brewery sem ismeretlen fogalom ezen a környéken, a Hell Hunt ráadásul kimondottan híres arról, hogy mindig tartanak pár darabot a főzde söreiből. A Wild Raven egy black IPA, amely elsőször a Chesterfield CAMRA fesztiválra készült, s csak 2013-ban nevezték át Wild Raven-re, mievel egy Raven nevű sör már cirkulált a piacon. A receptúra James Kemp-től származik, aki akkortájt csatlakozott a főzde csapatához, s hírnevéhez hozzátartozik, hogy a "New Zealand Home Brewing Champion" bajnokságon 2008-ban elvitte a "Liberty Award" díjat.  Kemp úr Maris Otter, Black Patent és Chocolate malátákat használt, mindezt megtoldva Nelson Sauvin, Centennial és Sorachi komlókkal, s ebből lett ez a 6,5 %-os alkoholtartalmú fekete IPA.Azóta a (James Kent azóta a főzdét elhagyta a Buxton főzde kedvéért, jelenleg pedig szabadúszó.)
Ízre elsőre kellemesen komlós és némielg gyógynövényes, majd egyre komplexebbé vála megjön pici édeskésség, a gyógynövény vonal belesimul az ízbe, a komlósság pedig letisztul. Szerintem nagyszerű.

Megjelenés8
Íz8
Aroma és jellegzetességek 9
Összhatás18
Összesen45










2016. május 17., kedd

Fuller's London Pride


Tesztelés időpontja:

2016. március 18., Budapest (üveges)

A Fuller's söreiből lassanként mondhatni kezdem kiművelni magam, de tán ez volt az első, amelyik legjobban hasonlított a klasszikus angol ale-kre, annak minden előnyével és hátrányával együtt... Hátrány alatt most azt a ráismerést értem, amely nagyjából ahhoz az élményhez volt hasonlítható, amikor életem első konkrét brit sörét sikerült megízlelnem Londonban, s akkor az a találkozás nem volt éppen kellemes...

Pasztőrözött ale tehát, amely a források szerint 1950 óta készülget már (érdekes módon az Egyesült Királyságban csak 4,1% alkoholtartalommal, a külföldre, exportra szánt verzió már 4,7 %-al virít...). Michael Jackson annak idején beválogatta az  "500 Classic Brews" válogatásába, de hát akkoriban azért a kínálat lényegesen szűkösebb volt, meg hát ugye maga is brit volt, miért is ne tett volna ilyet...:)

Számomra nem egy tipikus ale: van benne valami fura édeskésség az utóízben, amit már a fent belinkelt Old Speckled Hen esetében sem tudtam hova tenni, s bármennyire is szoktatom magam a brit sörök ezen műfajához, ezek továbbra sem a szívem csücskei...


Megjelenés6
Íz5
Aroma és jellegzetességek     6
Összhatás13
Összesen30

2016. január 20., szerda

Fuller's Wild River


Tesztelés időpontja:

2014. július 3., Tallinn (üveges)

A Fuller's-től rossz sörbe még nem futottam bele, hát úgy éreztem, hogy a "vad folyóval" sem foghatok nagyon mellé, így - emlékszem rá - megfelelő magabiztossággal felvértezve emeltem le ezt a palackot a polcról annak idején...

Ezúttal egy 4,5 % alkoholtartalmú félbarnás ale-hez volt szerencsém, ami a gyári leírás szerint egy amerikai típusú ale, de számomra közelebb állt színre egy normál pale ale-hez. Annyi bizonyos, hogy határozottan amerikai típusú sör, Liberty, Willamette, Cascade és Chinook komlók vannak benne. Színre enyhén félbarnás tehát, ízre pedig a komlóknak köszönhetően a citrusos gyümölcsösség dominál, ami leginkább a grapefruit ízvilága felé hajlik.

Mit mondjak még? Ez a sör is jó...






Megjelenés7
Íz7
Aroma és jellegzetességek  8
Összhatás13
Összesen35

2014. szeptember 9., kedd

Fuller's Black Cab

Tesztelés időpontja:

2013. szeptember 17., Tallinn (üveges)



Legutóbb, amikor Fuller's sör került elő, nem volt ok a csalódásra, így bíztam benne tavaly szeptemberben is, hogy ez a nedű sem tesz majd rám rossz benyomást. A Black Cab név az emblametikus fekete londoni taxikra utal egyébként, de gondolom ezt nem volt nehéz nagyon megfejteni. Eleddig én egyetlen alkalommal használtam ki ezt a szolgáltatást Londonban, de inkább ide se írom, hogy milyen horribilis összegért vittek be a Heathrow-ról a belvárosba...




A Black Cab a névhez illően kellően sötét színű sör, ránézésre is látszik tán a képekről, hogy egy erőteljes stout-ról van szó, amelynek illatában elsőre kávé és fekete csokoládé illata keveredik. Alkoholtartalma nem túl magas, az üveges verzióban 4,5 % van (a hordósban csak 4,2), de ez egyáltalán nem érződik, a sör meglehetősen tartalmas, s nem mondhatnám, hogy érdemes lenne három kortyban ledönteni.


Habbal sem járunk rosszul, sem állagban, sem színben, de a fő szempont természetesen az ízlelés... A kesernyésség dominál elsőre, de ízben kevésbbé kávés, illetve csokoládés, mint ahogy az illatból következne. Krémesebbé válik szinte minden korttyal, s a szénsavvesztéssel folyamatosan domborodnak ki a csokoládés ízek, a kávét végül teljesen elnyomva.




Ajánlott tétel...


Megjelenés9
Íz8
Aroma és jellegzetességek  9
Összhatás16
Összesen42

2013. augusztus 27., kedd

Fuller's ESB Champion ale

Tesztelés időpontja: 

2013. július 8., Tallinn (üveges)

Volt-e már Fuller's sör a blogban? Könnyű megfejteni, mert még nem. Sőt, még az is igaz, hogy ez volt életem első Fuller's söre, de egyszer mindent el kell kezdeni. Most a gyár történeti áttekintésére nem nagyon szeretnék kitérni (nem is fogok), ha valaki mélyre akar az ismeretekbe merülni, katt ide, aztán lehet folytatni itt az olvasást...

Maga az ESB ale egy viszonylag fiatal kreálmány, a Fuller's mindössze 1971-ben dobta piacra, de elég hamar nagy népszerűségre tett szert. Eredetileg azért jött létre, hogy a téli időszakban leváltsa a már kissé megfáradt Old Burton Extra nevű sört. Vették, mint a cukrot, így aztán úgy döntött a menedzsment, hogy nem csak időszakos sör lesz belőle, bevették állandó szereplőnek a portfólióba...

A csapolt verzió alkholtartalma 5,5 %, ez annak idején elég szép számnak számított ale körökben, de ha nagyon megnézzük az Egyesült Királyságban csapolt sörként is forgalomba kerülő nedűket, ma is ez az egyik legerősebb... A népszerűség növekedésében persze nagy szerepet játszott az is, hogy 1978-ban a sör megkapta a CAMRA (Campaign for Real Ale) Beer of the Year minősítését. Emellett még begyűjtött már jópár díjat, de nem vagyok én Fuller's marketinges, hogy itt most mindet felsoroljam... Mindenesetre nem véletlen került oda az a champion szócska...



Az üveges verzó erősebb a csapoltnál, az én palackomra 5,9 % volt írva, hát annyi baj legyen. Létezik hozzá saját pohár is, én csak a szokásos kóstoló pohárkámmal estem neki persze... Mit is érdemes említeni először? Tán a színt. Ennek a sörnek kellemetes vöröses színe szinte rabul ejti az embert az első pillanatban, a feltörekvő szénsav pedig ad némi opálosságot, de aztán hamar kitisztul. Illatában gyümölcsök jelennek meg (leginkább citrusfélék), de érdekes módon az ízben ezek nagyon nem tolakodnak elő kezdetben. Nem túl sok hab keletkezik, ízben pedig leginkább édeskés karamellás érzet alakul ki, testes kis ale ez...

Alapanyagként Northdown, Target, Challenger és Goldings komló kerül bele, a Pale Ale és Crystal maltáta mellett. Folyamatosan jönnek elő a gyümölcsök (grapefruit?), aztán a végére enyhe kesernyésség veszi át a hatalmat. Mit mondjak még? Kéne inni még egyet...

Megjelenés 8
Íz 7
Aroma és jellegzetességek 8
Összhatás 15
Összesen 38