Kasteel Donker

Tesztelés időpontja:

2012. február 4., üveges (Tallinn)



Forrás: Reittasblogi

Hát ez a sör is már régen itt pihent a garázsban, de a többórás hólapátolás után egész jó ötletnek tűnt meginni a fürdés és a vacsi után. Nem mellékesen az is sokat dobott a latban, hogy begyújtottam szépen a kandallóba, jól átmelegedtem, s a sör mellé találtam egy jó könyvet is (Ken Follet, Az idők végezetéig, ajánlom mindenkinek...)

Hát ennyit a hangulatról, melyben a sör felbontása realizálódott. Sokan nem szeretik a Kasteel söreit, mondván az ízükre túlságosan rányomja bélyegét a magas alkoholtartalom, de magam mögött lassan hat év belga sörös kóstolgatással, ezzel a nézettel maradéktalanul nem tudok azonosulni. Kétségtelen tény a magas alkoholtartalom (ebben a 33 cl-es palackban is 11 % feszült), de szerintem ez nem vesz el semmit a sör élvezeti értékéből.

Pohárba kitöltve a színe az amberből a félbarnába hajlik, de napfényben tán inkább a barnához közelít. Mindenesetre a kandalló fényében öröm volt ránézni, az nem vitás. Az íze édeskés első ízlelésre (valószínűleg beleöntöttek egy rakás kandisckurot...), és száraz utóízrről, vagy kesernyés finisről sem érdemes értekezni. Kissé desszertboros jelleget nyújt, ebből csak az értelemszerűen jelenlévő szénsav zökkenti ki az embert. Csak kis kortyonként érdemes fogyasztani, s mivel ez olvasás közben ez úgyis csak így történik, ezért ilyetén felhasználásra kiválóan alkalmas. A magas alkoholtartalom miatt célszerű lenne akár 15-16 fokig is elmenni, de én ennél kicsit hidegebben kezdtem inni, s úgy is elég jó volt...

Megjelenés	8
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	14
Összesen	36
Régi értékelés szerint	7,2