2012. március 28., Tallinn (dobozos)
Sok bölcs és igen buta ember mondta már a történelem folyamán és az azelőtti időkben, hogy minden jónak vége szakad egyszer, és ki vagyok én, hogy felülbíráljam őket? Annyi bizonyos, hogy ez a sör volt a litván transzport utolsó darabja, legközelebb újabbakat kell majd beszereznem... No de annyi baj legyen, ezt majd alkalomadtán csak megoldom...
Szóval Tauras sör újra. A névválasztás (tradicionális) arra utal, hogy a sör receptje a régmúlt ködébe nyúlik vissza, ha hinni lehet a marketingeseknek, akkor az 1860-as évekig, a főzde alapításának időszakába.
Alkoholtartalma kicsit magasabb, mint a Pilsneris-nek, ebbe már 6 % került. Pohárba kitöltve kinézetre egész jó kis sört kapunk, a habja korrekt, a színével sincs semmi baj, s szemlátomást szénsavval sem állunk rosszul. Ízleléskor azonban ez a szénsavasság kicsit túlzott, pihentetni kell pár percet, mire a szánk a savon kívül bármit is érzékelni tud. Addigra a hab nagyjából a lenti kép szintjére esett vissza, de ez dobozos terméktől nem is olyan rossz. Ízleléskor egy halovány édesség jelenik meg, de aztán mindent lenyom a kesernyésség, ami az utóízben kicsit túl is leng a kívánatoson.
Egy fokkal jobb, mint a Pilsneris, de csak egy fokkal... A testvérhez hasonlóan ebből is számos fajta kiszerelés létezik, van kétliteres is...
Megjelenés | 7 |
Íz | 8 |
Aroma és jellegzetességek | 7 |
Összhatás | 15 |
Összesen | 37 |
Régi értékelés szerint | 7,4 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése