2013. június 9., Tallinn (üveges)
Tallinnban (s úgy általában Észtországban...) meg kell becsülni minden napsütéses napot. Így is teszünk, s mivel a vasárnap eléggé naposnak ígérkezett, beterveztük egy kis délutáni sütögetést. A képek tanúsítják, hogy eleinte ez is volt a helyzet, más kérdés, hogy a végén be kellett menekülnünk a kertből az eső elől..
A tesztben szereplő sör Lettországból (Rigából) jött még velem korábban. Az Aldaris jegyzi, s korábban az ő söreiktől nem voltam nagyon elragadtatva. Nehéz lenne megemlítenem egyet is, amely a középszerből sikeresen kiemelkedett volna nálam, de ezzel a főzettel más a helyzet. A sör nevét lefordítanom nem nagyon sikerült, pedig a saimnieku mint szó, elég rejtelmesen hangzik...
Belekóstolva rögtön érződik a karamell kellemes íze. Mind színében, mind pedig illatában engem arra a pillanatra emlékeztetett, amikor x évvel ezelőtt megkóstoltam csapoltan a Borsodi Borostyán nevű sörét. Akkor az maga volt a katarzis a Mátra szélén az irdatlan nyári melegben túrázás közepette. Az élmény most is hasonló volt, a meleg feltétlen meg volt hozzá a tűz mellett. Nem is tudom, minek volt jobb illata, a sülő húsnak, vagy a sörnek... Szóval kellemes édeskésen csábító illat, sűrű félbarna (amber) színű sör, amelynek nem mellékesen szemet gyönyörködtető a habja.
| Megjelenés | 9 |
| Íz | 8 |
| Aroma és jellegzetességek | 8 |
| Összhatás | 16 |
| Összesen | 41 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése