2011. december 17.
Eltelt egy kis idő, mióta ebben az intézményben jártam... Akit a hely történelmi vonatkozásai és egyéb jellemzői érdekelnek, katt az előző linkre, ezekre a dolgokra nem szeretnék még egyszer részleteiben kitérni.
Az előző alkalom után megfogadtam magamban, hogy ezúttal a menüt is ki fogjuk próbálni, és nem csak a söröknek szentelem a figyelmemet. Az étlap árfekvése kicsit tán kedvezőbb, mint a szemben található konkurenciának, de csak kicsit. Sajnos túláradó változatosságról itt sem beszélhetünk, de azért sikerült találnunk valamit az étlapon, még ha a társaság legkisebb tagjának (hat éves lányomnak) nem is volt egyszerű...
Grillezett csirkemellfilé |
Lady Margareta's weakness |
Merchant's delicacy... |
Sört ezúttal egy másikat próbáltam ki... A mézes és a "bronze" (barnás sör) már le volt tesztelve korábban, így már csak a blonde volt hátra. Ez igazából nem más, mint egy szimpla pilzeni sör, legalábbis az ízéből ítélve. Túlságosan sok íze nincs, egy átlagos sörről beszélhetünk. Nem nagyon törték magukat valószínűleg a főzőmesterek, hogy felkutassák a legjobb alapanyagokat, sajnos az előző posztban megénekelt Warsteiner gyártmánynak a nyomába sem ér...
A pohár ugyanaz, s legalább küllemre, habképződésre a sör viszonylag rendben van, arra különösebben nem lehet panasz.
Megjelenés | 8 |
Íz | 5 |
Aroma és jellegzetességek | 5 |
Összhatás | 10 |
Összesen | 28 |
Régi értékelés szerint | 5,6 |
Ezúttal a hely nem tett rám oly mély benyomást, sem kulináris, sem pedig sörkultúrai szinten. Marad a szubjektív élmény a szemnek, ami miatt azonban mindenképp érdemes betérni ide. Ehhez bizony itt nagyon értenek. Ha mindez meghozza a kedvet az étkezéshez és néhány sör elfogyasztásához is, hát isten neki, de túl nagy elvárásaink e téren azért ne legyenek. (Az étterem elérhetőségei megtalálhatók az előző posztban.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése