2011. december 16., Tallinn (üveges)
Kérem szépen, amit itt Észtországban a sörmarketingesek karácsony táján bevetnek, és próbálnak beleplántálni a köztudatba, az minden, csak nem mindennapi. Szószerint majdnem gyökeret vert a lábam, amikor az egyik üzletben a polcon megpillantottam december elején ezt a sört. Az üzletet nem említve (nem kell nekem mindenkit reklámozni...), ez csak azért nem sikerült, mert ez az üzletlánc nem arról híres, hogy Tallinn legjobb takarítóbrigádjait fogadná fel, így a ragadós, zsíros koszon keresztül áthatolni esélye sem lett volna semmiféle gyökérképződésnek...
Sikeresen eltértem a tárgytól, de ez így péntek felé tán megbocsátható, meg egyébként sem törölném ki az előző bekezdést senki kedvéért. Na. Szóval a sör címkéjén ott terpeszkedett a chocolate felirat, s eszembe jutottak pár évvel ezelőtti brüsszeli élményeim. A belga fővárosban szinte mindegyik turistahajhász bizbaszbolt tart a kirakatában csokoládé ízesítésű sört, ezek a nedűk ott figyelnek a pisilős kissrác különféle reinkarnációi mellett. Nem vitt rá a lélek egyszer sem, hogy megkóstoljak egy ilyen italt, de ma már bánom. No persze nem vagyok ezzel tán még elkésve, de ki tudhatja azt...
Egy biztos, pohárba kitöltve érződik egy kissé kávés, kesernyés illat, s a pohárba egy csoda csordogál ki. Régebben nem nagyon rajongtam a porterekért, de jelentem, hogy az utóbbi egy évben ez igencsak változóban van: hovatovább besorolódok a rajongótáborba.
Érdekes módon nem képződött annyi habja, mint az eddigi portereknek itt Észtországban, de mindezért kárpótolt kóstolás előtt az illataroma, amely nagyon szokatlan méreteket öltött. Összesen 6,9 % alkohol került bele, amely a telt ízben nem érződik, és bizony tetten érhető az ízkavalkádban az étcsokoládé kesernyéssége.
Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy Kristjan Peäske szerint, akiről sokan azt állítják hogy a Baltikum legjobb sör sommelier-je (ami annyira azért nem nehéz, mert ő az egyetlen a régióban), ezt a sört szobahőmérsékleten kéne inni, amivel én nem tudok teljesen egyetérteni. Számomra az ideális hőfok valahol 14-16 fok környékén van, de ez már tényleg ízlés dolga. S ha már ennél az úriembernél tartunk: az A. Le Coq az első észt sörgyártó, aki igyekszik kultúrát teremteni okítással a sörfogyasztásnak, illetve felszolgálásnak. Bárokban és éttermekben kurzusokat szerveznek, és a sikeres végrehajtás után a hely megkapja a megfelelő tanúsítványt, amit aztán büszkén mutogathat a betérőknek. A tanfolyamokat a fent említett úriember tartja...
Megjelenés | 7 |
Íz | 8 |
Aroma és jellegzetességek | 8 |
Összhatás | 17 |
Összesen | 40 |
Régi értékelés szerint | 8 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése