2013. augusztus 1., Várpalota (dobozos)
Az Arany Ászok sem maradhat ki a "cukrot és bubit a népnek" össznépi mozgalomból, és miért is maradna ki? Vannak már gyümölcsös sörök ezen a frontvonalon is, és hoppá, mily véletlen, az alkoholfok itt is kereken 2 %.
Egyelőre citromos és vérnarancsos ízek léteznek, nekem a nyáron először ez jutott, s komolyan kíváncsi voltam, hogy mit sikerült itt alkotni. Van már narancsos próbálkozás odahaza egy másik gyártótól, de vérnarancs még nem került elém, s ha őszinteségi rohamot tartunk: gyakorlatilag ez volt csupán a második vérnarancsos sör a praxisomban, de az első külföldi származék volt.
A dobozt felbontva az illat olyan, mint a '90-es évek narancsos üdítőinek illata (akkor még ittam ilyeneket...), de távolról sem emlékeztet sörre. Pohárba kiöntve a szénsavmennyiség elég ütősnek tűnik, színre pedig hajlik picit az opálba, de ugyanakkor szépen leképezi azt a képet is, amit egy vérnarancstól az ember úgy nagyjából elvárna. Ízre üdítő jellegű, édeskés, s nem csupán narancsos íz van, olyan általános (multi) ízvilág vár ránk, a vérnarancsot én nem tudom azonosítani. Sörre nem hasonlít...
| Megjelenés | 6 |
| Íz | 4 |
| Aroma és jellegzetességek | 4 |
| Összhatás | 8 |
| Összesen | 22 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése