2013. május 26., Tallinn (dobozos)
Hát bizony az is régen volt, amikor ezt a sört békésen iszogattam, és vártam a többieket... Arra már nem emlékszem konkrétan, hogy mi is volt a főzés tárgya odakint kertben, de azt hiszem valamiféle grillezés lehetett.
A sör még a téli rigai utam kapcsán került előtérbe, mert még nem mondtam le róla, hogy egyszer majd csak sikerül egy jó sört is találnom az Aldaris-tól is. Úgy éreztem, hogy most adott rá minden esély, mert ez a sör a szűretlen sörök közé tartozik, s azok mindig jobban megdobogtatják a szívemet.
Mondom ezt annak ellenére is, hogy néhányan próbáltak óva inteni ettől a sörtől, de hát gyáva népnek ugye... Dobozos kiszerelésben sikerült beszerezni, s ha történetileg nagyon hű akarok lenni, akkor érdemes megemlíteni, hogy az imént említett út alkalmával csapoltan már sikerült ezt a sört tesztelni, akkor el is ért vagy 32 pontot. Lássuk, mire mentünk pár hónappal később...
A pohárba kiöntve az opálosság azonnal szembetűnő (még jó...), hab nagyon nem képződik, de a várakozásokkal szemben egész sokáig tartja magát. Színre kiváló, illatra gyümölcsös, s néha lépes méz is előjön. Ízre szerencsére nem mézédes, még csak érzet sincs, de ugyanakkor legjellemzőbben tán édeskés, de mindenképp gyümölcsös is. Nyári barackokra kell itt gondolni.... Utóízben kicsikét búzás jelleg domborodik ki, feltétlenül ajánlott tétel: ne hallgassatok a károgókra, ha valaki szidná...
S hogy mi van a bevezetésben emlegetett céllal? Sikerült. Ez a sör tényleg jól sikerült az Aldaris-tól, le a kalappal.
| Megjelenés | 7 |
| Íz | 8 |
| Aroma és jellegzetességek | 7 |
| Összhatás | 14 |
| Összesen | 36 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése