 |
| Forrás Tankcsapda hivatalos oldal |
2014. szeptember 8., Budapest (dobozos)
Még mindig elég fura, hogy a dátum után Budapestet kell írni, zsigerből írom a Tallinnt, de hát majd csak megváltozik bennem ez is... Nem mintha nem sajnálnám, nagyon hiányzik Tallinn, de ez külön bejegyzési téma lehetne...
Baj van némileg a dátummal is, mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezt a sört már nem először kóstolom, már a második doboz fogyott el. Azonban az első dátumra abszolút nem emlékszem, úgyhogy marad ez. Manapság a metal/rock együttesek főleg külföldön hangsúlyosan próbálnak bevételt szerezni az alkoholbizniszben, s némelyek nem csak sörben utaznak... Számomra ez a dolog csak azon a színvonalon értelmezhető és érthető, amit az Iron Maiden söre nyújt, a többiekét sajnos (nem bántásból mondom...) nem nagyon tudom hova elhelyezni egyelőre: ahhoz képest, hogy a cél az lenne, hogy az együttes neve jól eladjon egy jó sört, s ezáltal mindkét fél profitáljon a dologból mind mentálisan és anyagilag, az történik többnyire, hogy egy alig középszerű sör rombolja az adott zenekar ázsióját...
A Tankcsapda életútját itt nem kell gondolom senkinek bemutatni, amit ebben a profilban a hazai zenei életben le lehet tenni, azt ők magasan teljesítették, ebben vita nagyon nem lehet. Nyilván ennek ellenére van némi anyagi vonzereje annak, hogy reklámarcként beálljanak egy sör mögé, s még a nevüket is adják hozzá. Számomra evidens volt, hogy akkor ennek a sörnek tükröznie kéne a mellérendelt szellemi termék nívóját, de sajnos szerintem ez most nem jött össze...
Mert mi is történt valójában? A Soproni honlapján olvasható leírás alapján az együttessel történt egyeztetés alapján a sör egy magasabb alkoholtartalmú ital lett, mint a default Soproni és több benne a maláta és a komló. Színében ez némileg látszik is, aranysárgább italt kapunk, mint a normál esetben. Mindezek ellenére nem igazán tudom zongorázni az egyéb különbségeket, a megérzésem az, hogy a fejlesztésbe túlzottan sok erőforrást nem tolhattak bele.
A hab szinte a nullához konvergál, az íze azonban valóban enyhén karakteresebb, de nem annyival, hogy egy ilyen vállalkozást elvigyen a hátán. A kukoricagríz itt is érezhető, de szerencsére nem olyan mértékben, mint úgy általában. Összességében tehát a sör nem nyújt semmi olyat, amivel a magyar mezőnyből fényévekkel, vagy akár csak egy nagyságrenddel kilógna, én meg titkon ezt vártam. Született egy középszerűnél kicsit gyengébb sör, és semmi több.
| Megjelenés | 5 |
| Íz | 4 |
| Aroma és jellegzetességek | 5 |
| Összhatás | 10 |
| Összesen | 24 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése