Põhjala Must Kuld

Tesztelés időpontja:

2014. december 23., Budapest (üveges)

Hát igen... Mondhatnám, hogy rossz az, aki rosszra gondol (mások meg majd azt vetik a szememre, hogy mi ebben a rossz???), de mindenesetre a címke kimeríti az "érdekes" fogalmát, s ez olyannyira így van, hogy még magyar nyelven is lehet olvasni a sör körül kialakult botrányról... A Põhjala egy viszonylag fiatal főzde, olyannyira, hogy nem nagyon vesztegetik az időt a hivatalos honlapon azzal, hogy a történetük áttekintését megosszák a látogatókkal...

Tán nem kell ecsetelni, hogy miből is fakadt a botrány lényege, de a fura a történetben az, hogy egy Észtországban élő dánnak szúrt szemet elsőként a kép, ő értesítette az észt sajtót róla. Természetesen ők már a főzdét is megkeresték, ahol csodálkozásuknak adtak hangot, hogy mily gazdag is a kedves dán olvasó fantáziája, hisz ez csak egy árpaszem, és szó sincs semmiféle manipulációról.... Összehasonlításképpen néhány árpaszem fotója, aztán mindenki döntse el maga, hogy hogy is van ez...

Forrás: Canadian Grain Comission

Mindenesetre a vita valószínűleg jót tett a Põhjala ismertségének, így a fekete arany nevű porterük

valószínűleg szépen fogy... Szerencsére egy kedves kolléga hozott nekem ebből a sörből, így én sem maradtam ki a "jóból", valószínűleg én tesztelhettem idehaza elsőként. Botrány ide vagy oda, ez bizony egy nagyon tisztességesen kimunkált sör. Már a maláták sora is impresszív (most nincs kedvem fordítani, no meg hátha valaki kedvet kap a rekonstruáláshoz:Pale malt, Munich malt, Cara pale, Crystal 50, Crystal 150, Crystal 200, Carafa type 2 special, Chocolate malt, Lactose), komlóból pedig kétfélét (Magnum és Goldings) alkalmaztak.

Mivel porter, az alkoholtartalma nem szerény (7,8 %), és kesernyésségben sem ismertek tréfát, elmentek 45 IBU-ig. Kibontva a sört intenzív illatok jelentkeznek, nagyjából olyan, mintha egyszerre szedném le egy jófajta kávé aromazáró szelepét és egy sok éves jól összeért lekvár tetejét. Fenomenális! Kitöltve a pohárba sűrű, krémes, a hab kőkemény, s az eddigi illatok mellé bejön a fekete csokoládé is. Ízre ezek mind visszaköszönnek, kiegészülve a mézzel, s a kesernyésség átütő ereje csak a kávé után jön el, de akkor sem nyer csatát, nem megyünk el Mikkeller stílusba.

De mielőtt befejezném, térjünk vissza egy pillanatra még egy dizájnra: félretéve, hogy provokatív-e vagy sem, nekem kifejezetten tetszik, mind az üveg formája, mind pedig a címke letisztult formavilága, s ez igaz a főzde többi üvegére is. S hogy végleg tobzódás legyen ez a poszt, ezt a sört ehhez sikerült elfogyasztani:

Mandulás pisztráng, ha esetleg valaki nem ismerte volna fel...

Bizony mondom néktek, eddig ez a legjobb porter eddig Észtországból, amit ittam...

Megjelenés	8
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	14
Összesen	36