Látogatás időpontja:
2013. június 7.
Sajnos a helynek weboldala nincsen, így kénytelen vagyok csak az élményekre hagyatkozni, illetve az emlékekre... Kedves kis faépület ad otthont ennek a "bárnak", a strandot és a főutat elválasztó erdősáv szélén, nem messze a kalandparktól.
Van egy jó nagy terasz is, rendelni pedig a pultnál kell, ahol ki van téve a falra az étlap is. Van játszótér, és benti játszó is, gyerekekkel kimondottan ideális. Sajnos angol nyelven a kommunikáció észtországi viszonylatban elég gyenge, sokszori egyeztetés után is a megrendelt fél grillcsirke helyett csak negyedet kaptunk, de így is bőven jóllaktunk. Mert emellett még kértünk grillkolbászt is (3 darab az adag), hármunknak így bőven jó volt...
Először kiültünk a teraszra (strand után voltunk, jó meleg volt), de kénytelenek voltunk bemenekülni, mert el kezdett szakadni az eső, de durván. Csapolt sörből nem voltak nagyon eleresztve, volt összesen kettő: a cseh Lobkowicz Premium és az észt A. Le Coq Premium, így most külön tesztbejegyzést nem írok, pláne hogy csak a cseh sört kóstoltam meg.
Mindenesetre a Lobkowicz enyhén vizes volt és kissé zavaróan komlós, nem szereztem túl jó benyomásokat róla akkor.
Néhány kép a strandról, illetve az ottani látképről a város felé:
2019. szeptember 1.
Úgy tűnik, hogy a Google térkép már más néven ismeri ezt a helyet, most már "Tasty Grill" néven futnak, de sebaj. Kihasználva az iskolai szünet előtti utolsó vasárnap melegét, kimentünk a strandra, és itt beédeltünk újra. A környezet és a választék nagyjából ugynaaz, mint hat éve, hozzák azt a szintet, ami egy strandos ebédnél belefér...
Elérhetőségek:
Cím: Merivälja tee 5b, 11911 Tallinn
2017. január 7., szombat
2017. január 6., péntek
Lehe Suvi
Tesztelés időpontja:2016. december 2., Tallinn (üveges)
A suvi szó észtül nyarat jelent, amely az egyik legfontosabb évszak az országban. A többnyire hosszú tél után június végén köszönt be igazán, s nem tart sokáig, és nem is igazán meleg többnyire. Viszont sokáig világos van napközben, hosszú nappalok követik egymást május közepétől, hogy aztán június vége felé még éjfélkor is világos legyen...
A tengerben időnként fürödni is lehet, nincs több általában 25 foknál, szóval igazán kellemes, én nagyon szerettem az észt nyarakat. A Lehe Suvi nyárra készült blond ale, s igazából arra van szánva, hogy ha az ember jól kidolgozta magát a nyári lak toldozgatása/foldozgatása közben (szinte minden észt vágyik egy kis házikóra vidéken, sokuknak van is...), utána tudjon valami könnyedet és jót inni...
A könnyedséggel nincs is baj, a Lehe Pruulikoda egy vékony kis sört alkotott, de mikor megbontottuk, valami nagyon borzasztó illat jött ki belőle, valahol egy fémtartály és olajoskanna közötti illatot kell elképzelni. Ízre szerencsére egy fokkal jobb volt, de mindenképp átlag alatti. Egyedül a külalakját lehet dicsérni (szép volt a hab, a sör szinte "kitört" az üvegből...), alkoholra 4,2 %, tényleg könnyű nyári sör...
| Megjelenés | 7 |
| Íz | 3 |
| Aroma és jellegzetességek | 5 |
| Összhatás | 8 |
| Összesen | 23 |
Címkék:
4,
5,
Blonde Ale,
Észtország,
Kézműves,
Lehe Pruulikoda,
Tallinn,
Teszt,
Üveges
2017. január 5., csütörtök
Békésszentandrási Monarchista
Tesztelés időpontja:
2016. december 13., Budapest (üveges)
Ismét egy kellemes sör Békésszentandrásról, ezúttal erőteljesen komlózott "imperial pilsner" (igen, ilyen is van...) Alkoholra is erős a címke szerint (7 %), hát kíváncsi voltam mi lesz ebből...
Kicsit utánaolvasva a dolgoknak, kiderült, hogy a sör összetevői mind az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről származnak, hát erre utal az "imperial" szó. Kibontva enyhén édeskés illata volt, olyan, mint némelyik bécsi sörnek márciusban...
A színe inkább majdnem vörös, mint sárga, van benne bécsi, pilseni maláta, komlóból pedig cseh Zatecky-saazer és a szlovén Magnum. Szerintem kimondottan kellemes aromája, érdemes kipróbálni...
2016. december 13., Budapest (üveges)
Ismét egy kellemes sör Békésszentandrásról, ezúttal erőteljesen komlózott "imperial pilsner" (igen, ilyen is van...) Alkoholra is erős a címke szerint (7 %), hát kíváncsi voltam mi lesz ebből...
Kicsit utánaolvasva a dolgoknak, kiderült, hogy a sör összetevői mind az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről származnak, hát erre utal az "imperial" szó. Kibontva enyhén édeskés illata volt, olyan, mint némelyik bécsi sörnek márciusban...
A színe inkább majdnem vörös, mint sárga, van benne bécsi, pilseni maláta, komlóból pedig cseh Zatecky-saazer és a szlovén Magnum. Szerintem kimondottan kellemes aromája, érdemes kipróbálni...
| Megjelenés | 6 |
| Íz | 6 |
| Aroma és jellegzetességek | 7 |
| Összhatás | 13 |
| Összesen | 32 |
2017. január 4., szerda
Õllenaut Suvenaut
Tesztelés időpontja:
2016. december 2., Tallinn (üveges)
Természetesen célul tűztem ki még 2014-ben, hogy az Õllenaut főzde söreit kíméletlenül végig fogom kóstolni, de egyre inkább érzem, hogy ez reménytelen vállalkozás lesz, mert nem átallanak minden évben több újdonsággal is előállni...
Sajnos nem tudom, hogy az Õllenaut Suvenaut pontosan mikor jelent meg a piacon, azt viszont biztosan tudom, hogy egy APA (American Pale Ale), amely típus még nem tartozik a kedvenceim közé... 5 % alkoholtartalma van, mint egy átlagos lagernek, de ízre természetesen nem olyan, de színre sem....
Némileg oplálos, narancssárágsás, illatra komlós és savanykás. Ízre sajnos inkább a savanykásság felé tolódik, s enyhén bizarr lesz a végeredmény, főleg utóízben...
Nem lesz a kedvencem...
2016. december 2., Tallinn (üveges)
Természetesen célul tűztem ki még 2014-ben, hogy az Õllenaut főzde söreit kíméletlenül végig fogom kóstolni, de egyre inkább érzem, hogy ez reménytelen vállalkozás lesz, mert nem átallanak minden évben több újdonsággal is előállni...
Sajnos nem tudom, hogy az Õllenaut Suvenaut pontosan mikor jelent meg a piacon, azt viszont biztosan tudom, hogy egy APA (American Pale Ale), amely típus még nem tartozik a kedvenceim közé... 5 % alkoholtartalma van, mint egy átlagos lagernek, de ízre természetesen nem olyan, de színre sem....
Némileg oplálos, narancssárágsás, illatra komlós és savanykás. Ízre sajnos inkább a savanykásság felé tolódik, s enyhén bizarr lesz a végeredmény, főleg utóízben...
Nem lesz a kedvencem...
| Megjelenés | 5 |
| Íz | 6 |
| Aroma és jellegzetességek | 5 |
| Összhatás | 11 |
| Összesen | 27 |
2017. január 3., kedd
Русская Рыбалка
Látogatás időpontja:
2014. június 18.
Mint már említettem korábban, 2014 nyarán Szentpéterváron jártunk, s mivel meglátogattuk a Kretovszkij szigeten lévő vidámparkot, a parkon végigsétálva és az útjelző táblát követve ezt az éttermet is meglátogattuk...
Szentpéterváron kissé mások a léptékek, így nagy bizalommal indultunk neki ennek a sétának, s csak a nap végére derült ki, hogy aznap nagyjából 20 km-t sikerült sétálni.:) A vidámparktól az étteremig egy bő kilométer séta vár a gyanútlanokra, óriási ez a park, nagyjából akkora, mint a Margitsziget, vagy tán még nagyobb is...
Az étterem mellett van egy nagyobb játszótér, illetve még egy vendéglátóipari egység, amely Karl i Fridrikh névre hallgat, de mi kitartottunk a halas étterem mellett... Az étterem a tó mellett van, s ha lehet hinni a tájékoztatóknak, az étlapon a halak mindegyike ebből a tóból származik. A délutáni időpont ellenére nagyon sokan voltak, a tóparti részeken nem is nagyon volt ülőhely. Így odabent tanyáztunk le, a pincérek azonnal hozták is az étlapot...
A jelenlétük végig már túlzottan is jelentékeny volt: amint valamit befejeztünk, fél másodperc elteltével elkapták a kiürült (vagy szerintük üres...) tányért az aszatalról, mintha muszáj lenne... A személyzet tehát érdekes, nem is nagyon kaptak borravalót...
Én halat ettem, két családtagom pedig töklevest, illetve kijevi csirkemellet (fotók odafent). A hal nagyon jól volt fűszerezve, de a kijevi még erre is rátett egy lapáttal. Ami még említést érdemel, az a hal mellett látható krumplipüré: parmezánnal volt ízesítve, ilyesmihez eddig nem volt szerencsém... A töklevesről nem tudok nyilatkozni...:)
Sört egyetlen egyet kóstoltam meg, a helyi búzasört, amely a fent belinkelt honlapon sajnos nem található meg valamiért... Közben végeztem egy kis nyomozást, s kiderült, hogy ennek a sörnek több köze van a fent említett Karl i Fridrikh étteremhez, a sört pedig a Karl i Fridrikh főzde készíti...
Karl i Fridrikh Karl III
Árpa és búzamalátából készülő német típusú búzasör, meglehetősen érdekes ízzel: szerintem egyértelműen azonosítható volt benne a banán. Mindemellett inkább volt lager típusú, mint búzasör, de a hal mellé egész jó volt...
2014. június 18.
Mint már említettem korábban, 2014 nyarán Szentpéterváron jártunk, s mivel meglátogattuk a Kretovszkij szigeten lévő vidámparkot, a parkon végigsétálva és az útjelző táblát követve ezt az éttermet is meglátogattuk...
Szentpéterváron kissé mások a léptékek, így nagy bizalommal indultunk neki ennek a sétának, s csak a nap végére derült ki, hogy aznap nagyjából 20 km-t sikerült sétálni.:) A vidámparktól az étteremig egy bő kilométer séta vár a gyanútlanokra, óriási ez a park, nagyjából akkora, mint a Margitsziget, vagy tán még nagyobb is...
Az étterem mellett van egy nagyobb játszótér, illetve még egy vendéglátóipari egység, amely Karl i Fridrikh névre hallgat, de mi kitartottunk a halas étterem mellett... Az étterem a tó mellett van, s ha lehet hinni a tájékoztatóknak, az étlapon a halak mindegyike ebből a tóból származik. A délutáni időpont ellenére nagyon sokan voltak, a tóparti részeken nem is nagyon volt ülőhely. Így odabent tanyáztunk le, a pincérek azonnal hozták is az étlapot...
| Tán saját készítésű szörpök... |
A jelenlétük végig már túlzottan is jelentékeny volt: amint valamit befejeztünk, fél másodperc elteltével elkapták a kiürült (vagy szerintük üres...) tányért az aszatalról, mintha muszáj lenne... A személyzet tehát érdekes, nem is nagyon kaptak borravalót...
Én halat ettem, két családtagom pedig töklevest, illetve kijevi csirkemellet (fotók odafent). A hal nagyon jól volt fűszerezve, de a kijevi még erre is rátett egy lapáttal. Ami még említést érdemel, az a hal mellett látható krumplipüré: parmezánnal volt ízesítve, ilyesmihez eddig nem volt szerencsém... A töklevesről nem tudok nyilatkozni...:)
Sört egyetlen egyet kóstoltam meg, a helyi búzasört, amely a fent belinkelt honlapon sajnos nem található meg valamiért... Közben végeztem egy kis nyomozást, s kiderült, hogy ennek a sörnek több köze van a fent említett Karl i Fridrikh étteremhez, a sört pedig a Karl i Fridrikh főzde készíti...
Karl i Fridrikh Karl III
Árpa és búzamalátából készülő német típusú búzasör, meglehetősen érdekes ízzel: szerintem egyértelműen azonosítható volt benne a banán. Mindemellett inkább volt lager típusú, mint búzasör, de a hal mellé egész jó volt...
| Megjelenés | 8 |
| Íz | 6 |
| Aroma és jellegzetességek | 6 |
| Összhatás | 12 |
| Összesen | 32 |
Címkék:
6,
7,
Búzasör,
Csapolt,
Karl i Fridrikh,
Kocsmalátogatás,
Oroszország,
Szentpétervár,
Teszt,
Русская Рыбалка
2017. január 2., hétfő
Bergkönig Märzen
Tesztelés időpontja:
2016. december 14., Budapest (dobozos)
Egyszer már voltam olyan elvetemült, hogy a Bergkönig "márkanévvel" fémjelzett sört teszteljek, nem lett jó vége. Igazából most sem én vásároltam ezt a sört, de ha már otthon volt, és be is volt hűtve, hát megkóstoltam...
A származás továbbra is kérdéses, több fórumon is a Privatbrauerei Fritz Egger (Ausztria) van említve, de a dobozon meg a lengyel Van Pur szerepel, hát itt tegyen az ember igazságot..
Mindenesetre ez a sör egy fokkal jobb, mint a lager típusú, de szerencsére nem túl vizes märzenről van szó. Majdhogynem tartalmas kortyok jellemzik, de ízre mégis inkább lagerhez közelít...
2016. december 14., Budapest (dobozos)
Egyszer már voltam olyan elvetemült, hogy a Bergkönig "márkanévvel" fémjelzett sört teszteljek, nem lett jó vége. Igazából most sem én vásároltam ezt a sört, de ha már otthon volt, és be is volt hűtve, hát megkóstoltam...
A származás továbbra is kérdéses, több fórumon is a Privatbrauerei Fritz Egger (Ausztria) van említve, de a dobozon meg a lengyel Van Pur szerepel, hát itt tegyen az ember igazságot..
Mindenesetre ez a sör egy fokkal jobb, mint a lager típusú, de szerencsére nem túl vizes märzenről van szó. Majdhogynem tartalmas kortyok jellemzik, de ízre mégis inkább lagerhez közelít...
| Megjelenés | 6 |
| Íz | 6 |
| Aroma és jellegzetességek | 6 |
| Összhatás | 12 |
| Összesen | 30 |
2017. január 1., vasárnap
Sori Dark Humor Club Bourbon Vanilla
Tesztelés időpontja:2016. november 30., Tartu (üveges)
A 2016-os "adekvát" tartui évvégi látogatásom során került a kezembe ez a sör az egyik bevásárlóközpontban a hotel környékén (három is van belőlük száz méteren belül, de hogy minek, nem tudom...), és a címkedizájn ellenére (kissé primitív, valljuk be...) a leírás alapján leemeltem a polcról...
A vaníliás jelző és a hozzáadott Bourbon-t sugalló elnevezés mind arrafelé tendált ugyanis, hogy ezt a sört meg kell kóstolnom. A Sori sörei eddig is kivétel nélkül érdekes próbálkozásoknak bizonyultak, szóval bíztam benne, hogy most sem fogok csalódni...
Imprerial Stout viszont még nem volt terítéken tőlük, hát akkor nosza, s mindjárt egy olyan alany, amelynek 8 (!) % alkoholtartalma van...
Illatra elsőre kellemesen édes illattal lepett meg, amelyből később bontakozott ki némi kávés vaníliás illat, aztán hordó és whisky. Az íze is édes elsőre, de harmonikus, majd a fentiek mellett megérkezik a csokoládé is, majd a tölgyfahordós whisky aroma is ráerősít. A végére azonban kicsit kezdett szétesni, nem tudott feljebb kúszni az alábbi pontoknál...
| Megjelenés | 6 |
| Íz | 7 |
| Aroma és jellegzetességek | 7 |
| Összhatás | 14 |
| Összesen | 34 |
Címkék:
7,
Bourbon,
Észtország,
Imperial Stout,
Kézműves,
Sori Brewing,
Tartu,
Teszt,
Üveges,
Vanília,
Whisky
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)










