Paulaner Salvator

Tesztelés időpontja:

2014. július 1., Tallinn (üveges)

Egy régi jó barátom szerint "Palulaner sörben nem csalódhat az ember", így ha számára kétséges elemek lézengtek az itallapon (értsd: bármi új...), akkor ő nagy biztonsággal egy Paulaner sör mellett tette le a voksát, ha ettől a gyártótól is szerepelt valami. Teljesen mindegy volt neki, hogy épp melyik sör volt az, s az sem zavarta, ha némelyikkel néha melléfogott...

Ha jól megnézzük ezt a módszert, azért van benne vastagon előítélet, de az is igaz, hogy az emberek többsége (néha én is...) így működik, nehéz valami olyan újat kipróbálni, elfogadni, amiről előzetesen fogalmunk sincs...

A hasonlat annyiban ellenkező éllel vetődik fel ezzel a sörrel kapcsolatban, hogy a Salvator nekem akkortájt teljesen új volt, s a címkéje bizony nem abba az irányba mozgatott, hogy mindenképpen ki kéne próbálni. De tán a blogból is látszik, nem áll messze tőlem a kísérletező kedv (sőt), hát kipróbáltam...

A Salvator egy tisztességes színvonalat képviselő doppelbock, felnyitásra különösebb illatfelhőt nem áraszt magából. Alkoholra mondhatni erős (7,9 %), s első ízlelésre nem mutat túl sokat. Nem light, és nem könnyed, mint az átlagos cseh barna sörök például, érződik benne a fajsúlyosság, de nem ragad magával az első pillanattól. Az alkohol nem viszi el rossz irányba szerencsére, s az első kortyok után már kimondottan élvezhető és letisztult, s nem megy el édeskésbe sem. Onnantól már jó volt inni, s kezdtem érteni, miért is kapott a Ratebeer tesztelőitől ilyen jó értékelést-

Megjelenés	5
Íz	6
Aroma és jellegzetességek	6
Összhatás	12
Összesen	29

Gallica Premium Pils

Tesztelés időpontja:

2015. július 19., Budapest (üveges)

Amikor a nagyobb hipermarketeket járom, mindig körbenézek, van-e valami újdonság, s különös figyelmet szoktam szentelni a belga szekcióra, s itt találkoztam az elmúlt nyáron ezzel a sörrel, a Brasserie de Silly gondozásában.

Érdekes módon a sör nem szerepel a fent belinkelt sörlistában, s akkor megint kétfelé lehet itt elkezdeni gondolkodni: vagy nincs már a gyártósoron, vagy pedig csak exportra szánt tömegtermék, nem érdemes a honlapon reklámozni... Mondjuk a Ratebeer szerint a sör megegyezik a Silly Pils Bio-val, s ha tényleg így van, akkor valószínűleg arról van szó, hogy az exportra szánt verziót némileg más köntösben küldik ki az országból...

Mivel a sör nem egy tipikus belga sör, hanem egy sima lager, így kíváncsian vártam, hogy felül tud-e kerekedni a Maes és Jupiler által generált "minőségen", de sajnos csak arról tudok beszámolni, hogy ez a küldetés felemásra sikeredett. Alkoholban jobban áll ugyan egy kicsit (5 %), így azt lehetne gondolni, hogy a beltartalom is extrább, de sajnos nem.

Átlagos, vékonyka (leginkább light) sört kapunk a pénzünkért, amiben inkább dominál az édeskés íz, mint a komló kesernyéssége. Ha valaki el szeretné kezdeni az ismerkedést a belga sörök világával, ne ezzel kezdje...

Megjelenés	4
Íz	5
Aroma és jellegzetességek	4
Összhatás	10
Összesen	23

Stari White Horse

Tesztelés időpontja:

2015. december 22., Budapest (üveges)

Ezek a sörök voltak a "leglejárósabbak" a mostanság vett tételek közül, így teljesen eltűnt a Stari kollekcióm, amíg valamilyen fajta bővülés nem következi be a szortimentben.

Bár a leírás szerint inkább germán búzasörről van szó, a saját ízlelőbimbóim inkább közelebb pozicionálják ezt a sört a belga witbier felé, mint a német hagyományokhoz. De ez inkább hipotetikus vitaindítás, a lényeg inkább az, hogy a meggyes sört leszámítva tán ez volt eddig a legjobb Stari sör, ami a kezembe került. Kellőképpen citrusos, kellő szinten opálos, s tán hibának a hab hiányát lehetne felhozni, az szinte nincs. A szén-dioxid tartalma kimondottan magas, egyeseknek tán ez is zavaró lehet, nekem annyira nem volt az...

Alkoholra 5,4 %.

Megjelenés	4
Íz	6
Aroma és jellegzetességek	6
Összhatás	13
Összesen	29

Ch'ti Blonde

 Tesztelés időpontja:

2014. június 29., Tallinn (üveges)

A Castelain főzdétől nem ez az első sör a blogban.már előkerült régebben az Ambrée változatú sörök, amelynek nálam kimondottan nagy sikere volt.

Tehát a Castelain család 1979-es kreációjáról van szó, s ha nem is hoz akkora katarzist, mint a már említett sör, de azért ez a 6 % alkoholtartalmú blonde is feltétlenül megér egy próbálkozást. Azonban ne egy "hagyományos" vagy megszokott blonde ízre számítsuk: a Ch'ti Blonde újat nyújt, bár jellemző ízjegye amely alapján könnyen beazonosíthatnánk, nincs. Kicsit idézi a witbier-eket, kicsit utóízben a lambic-ot (enyhén savanykás), de mégis egyértelműen blonde.

Megjelenés	7
Íz	8
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	14
Összesen	36

Põhjala Virmalised

 Tesztelés időpontja:

2015. június 13., Etyek (üveges)

Jöjjön hát egy újabb teszt a nyári észt kóstolási napról Etyekről, s ismét csak egy Põhjala sör, ezúttal a "zöldcímkés" Virmalised. A virmalised szó magyarul északi fényt, vagy sarki fényt (aurora borealis) jelent, talán ezért zöldes a sör címkéje is.

Egy erőteljes, enyhén tán túl komlós IPA, amelyben többféle amerikai komló van, s megfigyelhető az ízében szerencsére némi citrusos vonulat is. Színre enyhén grapefruitos színvilága van, illatra is inkább gyümölcsös, mint kesernyés. Szerencsére a kesernyésség nem brutális, igazán kellemes inni. Malátából Pale malt, Cara pale és Crystal 150 van benne, komlóból pedig Magnum, Amarillo, Centennial és Citra, így a citrusosság nem véletlen.

A Põhjala ezzel egy nagyon üdítő jellegű "ivó IPA-t" alkotott, amit még nyári nagy melegben is nyugodtan lehet kortyolgatni akár ciklusosan is, még akkor is, ha alkoholra 6,5 %-ot tud.

Megjelenés	7
Íz	6
Aroma és jellegzetességek	6
Összhatás	13
Összesen	32

Axel beer

Tesztelés időpontja:

2014. június 28., Tallinn (dobozos)

Nem egyedi jelenség (azaz nem csak nálunk fordul elő...), hogy a sörgyártók a szokásos bejáratott brandek mellett, illetve a minőséginek vélt termékek mellett polcon tartanak hangzatos nevű, minden nívótól mentes olcsó söröket, amelyek részben arra jók, hogy biztos bevételt hozzanak az árérzékeny rétegektől, másrészt meg hatékonyan rombolják a cég hírnevét az igényesebb fogyasztók körében...

Hajlamos vagyok magamat az utóbbi csoportba sorolni, így ez a jelenség engem inkább bosszant, mint eufóriába kerget, így nem tudtam szívből üdvözölni a Viru õlu próbálkozását sem, de úgy látszik számukra sem a feltétlenül vállalható kategória, mert a honlapjukra sem tartják méltónak, arról meg már ne is beszéljünk, hogy milyen szinten szólják le a Ratebeer-en például...

A neve is már kissé fura, némileg próbál germán irányba vinni, a betűtípus erre csak ráerősít. Egyedüli pozitívuma, hogy kukoricát nem tartalmaz, de itt a vége, fuss el vége. 4,7 % alkohol, gyorsan elillanó hab, illat, illetve aroma nincs. Komlót nem érezni, maláta még félúton sem fedezhető fel, komolyan, mintha vizet innék... Még a színe úgy ahogy elmegy, még némi opálosságot is bele lehet magyarázni, ha nagyon akarom. (Itt jön a legnagyobb pontszám is, tán nem is véletlen...)

Megjelenés	6
Íz	2
Aroma és jellegzetességek	3
Összhatás	4
Összesen	15

Bažant Radler Grapefruit

Tesztelés időpontja:

2015. szeptember 6., Budapest (dobozos)

Tudom sokan pfújjogva fordulnak el az ilyen jellegű posztoktól, legyen az bármilyen gyümölcs, amit beletesznek a sörbe. De én akkor is szeretem ezeket, még akkor is, ha nagyjából minden tizedik nyújt valami értékelhetőt, kimagaslót meg pláne ritkán tapasztalok.

Mindezek mellett még azt is elárulom, hogy a grapefruit ízesítésű sörökhöz vonzódom a leginkább, de ezt már lehet, hogy említettem. A Zlatý Bažant (vagy a Heineken, ha nagyon akarunk feljebb menni...) egész jót alkotott ezzel a sörrel: sikerült megőrizniük némi üdeséget a grapfruit-ból, pedig ez kimondottan nehéz. A szokásos 2,1 % alkohol arra utal, hogy fele-fele arányú a keverés, s ízben ez nagyjából igazolódik is, minimálisan érezhető lager ízek lappanganak csak.

De ezen túllépve az említett üdeség tarol, a végerdemény egy értlemzhető és élvezhető ital. S ezt a véleményemet még akkor is tartom, ha a többség a Ratebeer-en kíméletlenül lehúzza.

Megjelenés	7
Íz	6
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	13
Összesen	33