2014. október 29., Budapest (üveges)
A Főzdefesztes posztban korábban már szóba került a Serforrás főzde a gesztenyés sörük kapcsán, s ha már elkezdtem velük az ismerkedést, az otthon lévő készletből az ő sörüket vettem elő legutóbb, ami a hírek és a címke szerint is némi tokaji aszúval van megbolondítva. Ebben a tekintetben tehát a sör valódi unikum a világ sörgyártásában, ehhez hasonlót valószínűleg Magyarországon kívül egyhamar sehol nem fognak gyártani.
A sör elméletileg 5,6 % alkoholtartalmú, s nagy szívfájdalmam, hogy a fent belinkelt leírás és más források sem tájékoztatnak arról, hogy az aszú a gyártási folyamatban hol jön a képbe, így a magam részéről most csak a szubjektív élményekre tudok szorítkozni. A színe kimondottan szép, bár jelzem szokni kell ezt az árnyalatot. A tokaji íze markánsan érződik, összességében a szénsav pedig nagyon kevés, már a kóstolási folyamat elején is. Komló jelenlétét nehéz észrevenni, s nincs kimondottan "söríze" sem ennek az italnak.
Ha érzékeltetni kellene az ízvilágot, akkor leginkább valamelyik Rodenbach gyártmányhoz tudnám rokonítani, bár a végeredmény nem olyan savas, mint a Rodenbcah több évig hordóban érlelt flamand barna tételeinél.
| Megjelenés | 6 |
| Íz | 6 |
| Aroma és jellegzetességek | 6 |
| Összhatás | 12 |
| Összesen | 30 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése