2013. január 6., Tallinn (üveges)
Mindig azt hiszem, hogy lassanként kifogyok a tavaly beszerzett litván sörök tesztelési jegyzeteiből, de aztán mindég felbukkan egy-egy a várakozási sorból, s ha jól nézem, még van néhány tétel.:) Sebaj.
A Vilkmergės alus még nem szerepelt a blogban, de a belinkelt oldalon található információk eléggé részletesek, csupán az a baj, hogy mindez csak litván nyelven érhető el. Érdekességképp csak annyit jegyeznék most meg, hogy a nevüket állítólag egy XIII. századi papnőről kapták, úgyhogy majd érdekes lesz tán velük később részletesen is megismerkedni.
A söreik készítése során használják a felsőerjesztésű módszereket is, ez is kifejezetten érdekessé teszi őket, ebben a régióban ez ritkaság. A Vilkmergės Gyvasis egy szűretlen és pasztörizálatlan sör, amelyet litván alapanyagokból készítenek, s a főzés után a pincében négy hétig érlelnek vízszintes tartályokban.
Mivel nem szűrik, a színe és állaga enyhén opálos, már első látásra "tömörnek" tűnik, mikor kiöntjük a pohárba. Rögtön látszik, hogy nem éppen pilzeni típusú sör, ízre tán egy kicsit komlósabb és édesebb. Szárazanyagtartalma viszonylag magas (14,6), alkoholtartalma 5,6 % a címke szerint, bár egyes források szerint csak 5-nek kéne lennie. A színe kifejezetten kellemes aranysárga, és jót tesz neki az enyhe opálosság is. Külcsínre viszont az üvegük megér egy misét, az elmúlt időszakban az ő üvegeik (lesz még teszt...) tetszettek a legjobban.
| Megjelenés | 8 |
| Íz | 6 |
| Aroma és jellegzetességek | 6 |
| Összhatás | 12 |
| Összesen | 32 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése