Hoegaarden De Verboden Vrucht / Le Fruit Défendu

Tesztelés időpontja:

2022. május 24., Laagri (üveges)

A Hoegaarden sörök alapvetően mindig kellemes minőséget hoznak, nincs ez másképp a "tiltott gyümölcs" esetében sem...

A De Verboden Vrucht (vagy franciául Le Fruit Défendu) egy belga barna strong ale, így akár durván is alkoholos is lehetne, de szerencsére nem az. Küllemre és illatra is egy igazi belga brune jegyeit hordozza magában, és hiába a 8,5 % alkohol, ez csak a testességet növeli, nem okoz semmiféle diszkomfortot, sőt.

Akkoriban az egyik legjobb sört volt, amit ittam, remélem hamarosan újra hozzájutok...

Megjelenés	9
Íz	8
Aroma és jellegzetességek	8
Összhatás	18
Összesen	43

Fantastic Belgian Strong (Dark) ale by the Brouwerij Hoegaarden (Belgium), despite of the high ABV (8.5), no "strong alcohol" feeling and it has a great head and brune taste.

Appearance (1-10)	9
Taste (1-10)	8
Aromas and other characteristics (1-10)	8
Overall (1-20	18
SUM (1-50)	43

Viven Bruin

Tesztelés időpontja:

2021. november 17., Laagri (üveges)

A Viven Bruin a már korábban emlegetett Beerdevelopment Viven terméke, amelyet mivel a cég elég kicsi, a De Proefbrouwerij főzdében gyártanak le...

Elég komplex bruin, bár nem tudtam szabadulni az érzéstől ízlelés közben, hogy egy kicsit tartalmasabb is lehetne. Picit olyan volt, mintha a palackozás előtt felöntötték volna egy kis vízzel, de ilyen nyilván nem történt...

Megjelenés	5
Íz	5
Aroma és jellegzetességek	6
Összhatás	11
Összesen	27

Conplex bruin by the Beerdevelopment Viven, but unfortunately it's a little bit thin...

Appearance (1-10)	5
Taste (1-10)	5
Aromas and other characteristics (1-10)	6
Overall (1-20)	11
SUM (1-50)	27

La Binchoise Brune

Tesztelés időpontja:

2021. november 14., Laagri (üveges)

A Brasserie La Binchoise már 2014 óta nem ismeretlen előttem, és most hogy megnéztem a régebbi posztokat, minden sörük (kettő volt eddig) 37 pontot kapott tőlem, nem fogjátok kitalálni, hogy ennek a brune-nek most mennyi jutott...

A Brasserie La Binchoise viszonylag erős (7,7 %) brune-t főzött, amely igencsak erőteljes ízvilágú, és picit az alkoholt is érezni a kortyokban. A leírás szerint nincsen különösebb speciális összetevő, de én éreztem némi gyógynövényes (nem kellemetlen egyáltalán) ízt. Sok brune esetében megjelenik az édeskés íz, szerencsére ez a sör nem esett bele ebbe a hibába...

Megjelenés	7
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	8
Összhatás	15
Összesen	37

Strong taste brune by the Brasserie La Binchoise (Belgium), herbs and malt, not sweet.

Appearance (1-10)	7
Taste (1-10)	7
Aromas and other characteristics (1-10)	8
Overall (1-20)	15
SUM (1-50)	37

Scotch Silly

Tesztelés időpontja:

2021. október 3., Laagri (üveges)

A Brasserie de Silly sörei már nem először szerepelnek a blogban, de Scotch Ale még nem volt...

A Scotch Silly tehát egy Scotch Ale, Kent komlóval főzve. Egyesek szerint az egyik legjobb Scotch Ale a világban, de én annyira nem voltam elvarázsolva tőle, nekem inkább hasonlított egy az átlagnál édesebb brune-re, de abból is inkább a lightosabb fajtából...

Pedig aztán alkoholra elég ütős, 8 % van benne...

Megjelenés	5
Íz	5
Aroma és jellegzetességek	4
Összhatás	10
Összesen	24

Scotch Ale by the Brasserie de Silly (Belgium), like a sweet Belgian brune taste, a little bit thin and light.

Appearance (1-10)	5
Taste (1-10)	5
Aromas and other characteristics (1-10)	4
Overall (1-20)	10
SUM (1-50)	24

Le Grand Café (Brüsszel)

Látogatás időpontja:

2016. december 6.

Aznap folytattam a brüsszeli vendéglátóipari egységek felfedezését, továbbra is a belga relációra koncentrálva (török és egyéb konyha máshol is van...).

Napi levest kértem, ami egy meghatározhatatlan jellegű püréleves lett (tán sárgaborsó, vagy valami hasonló, nem kérdeztem).

Ezt követte a Croque Monsieur, amely jelen esetben eléggé átlagosra sikeredett, a salátát például nem mosták meg, az tuti, sercegett benne a homok...

Maga az étterem belülről követi a brüsszeli hagyományokat és kliséket, jó ide belépni:

Nézzük az "ételeket", a levesről sajnos nincs kép:

Italnak a Brasserie de Silly egyik sörét választottam:

Silly Double Enghien Brune

A főzde ezzel egy erős brune sört alkotott (egyes leírások szerint inkább Belgian Strong Ale), az alkohol picit kilógott belőle, más egyedi és emlékezetes ízhatást nem éreztem...

Megjelenés	6
Íz	5
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	12
Összesen	30

Stong brune (or Belgian Strong Ale) made by the Brasserie de Silly, without remarkable taste. Average, sometimes the alcohol appears in the finish.

Appearance (1-10)	6
Taste (1-10)	5
Aromas and other characteristics (1-10)	7
Overall (1-20)	12
SUM (1-50)	30

Elérhetőségek:

Cím: Boulevard Anspach 78, 1000 Bruxelles, Belgium

Telefon: +32 2 513 02 03

Web: http://www.legrandcafe.be/

Nyitvatartás:

Minden nap: 10-24

Crazy House (Kaunas, Litvánia)

Forrás: Virtual Tourist

Látogatás időpontja:

2013. augusztus 10.

Nyáron, amikor átutaztunk Litvánián, ezúttal nem a szokott irányt követtük, hanem Kaunas felé vettük az irányt. A szorosan vett "óváros" nem túl nagy, viszont az élet eléggé pezsgő arrafelé. A kis utcák rengeteg éttermet, sörözőt rejtenek, s ami még meglepőbb: minden terasz az utcán legalább 80 %-ig tele volt. Tán az lehetett az ok, hogy még néhány hétig élvezhetik ezen az éghajlaton bizton a mediterrán életérzést, amikor az ember elmehet barátaival, kedvesével este úgy szórakozni, hogy a szabad levegőn nyújtóztathatja a lábát, szeptembertől már kellemetlen hideg éjszakák jöhetnek ugyanis...

A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy melyik helyet válasszuk a vacsoránkhoz, végül az nyomott sokat a latban, hogy a Crazy House kiírásai kétnyelvűek voltak, s a kínálatban szerepeltek rókagombás ételek is... Az egység nyáron rendelkezik terasszal is, bár mivel közelgett már az ősz előszele, takarók is ki voltak készítve, s ahogy elnéztem, sokan használták is. Hozzáteszem, mi se vetettük le a kabátot...

No mindegy, nem vitt rá a lélek, hogy bemenjünk a sötétségbe. Kértünk négyféle ételt (éhesek voltunk), s még jól tettük, mert az egyik rókagombás étek eléggé csekély méretű volt:

Az első képen látható étel tulajdonképpen egy rókagombamártás volt, bár az angol fantázianevéből némileg másra lehetett következtetni. Szerencsére kértünk a másik rókagombás fogásból is, ami körettel szintén nem nagyon volt megtámogatva. A harmadik dolog az utánozhatatlan litván zeppelin, ezúttal pirított szalonnával (Vilniusban előtte nem kaptam hozzá.). Ezen a három fogáson ketten osztoztunk (a lányom nem volt hajlandó megkóstolni ezekből semmit, maradt a szokásos bundázott csirkefalatoknál, még szerencse, hogy ez az étek szinte mindenütt megtalálható az étlapokon a Baltikumban...)

S ha ugye már Litvánia, akkor litván sör, bár kissé meglepődve tapasztaltam, hogy van az itallapon Grimbergen sör is (azóta máshol is láttam Litvániában), így majdnem elcsábultam. De aztán erős maradtam (egy darabig), így ezzel próbálkoztam elsőre:

Švyturys Baltijos (csapolt)

Kiváló memóriával rendelkező olvasók felsikoltanak most, hogy "De hát ez már volt!", s tök igazuk van: kóstoltam ezt a sört már szép emlékű Forto Dvaras-ban (Vilnius) 2011-ben. "A Švyturys Baltijos egy átlagos erősségű (5,8%) barna sör", írtam le akkor, de ízében semmiképpen sem átlagos. Akkor meglehetősen magas pontszámot kapott (38), s semmi okom rá, hogy jegyzeteim alapján ezt most lerontsam, sőt. A Švyturys tehát a múltkori átlagrontás után újra megkezdi a felzárkózást a legnagyobbakhoz...:)


A sör színét legutóbb a mélybarna és a vöröses borostyán közé helyeztem, de akkor egy gyertyafényes pincében ücsörögtem, most meg a lemenő nap fényében vizsgálhattam a poharat. A kérdés eldőlni látszik, inkább hajlik a vörös felé:

A színe áttetszőnek tűnhet, de ez megtévesztő: sűrű mélységek jellemzik a sört, ízében pedig olyan ízhullámzás van, hogy az nem mindennapi. Olykor medvecukor, néha kávés étcsokoládé, néha pedig mindent visz a pörkölt maláta. El lehet vele időzni, annyi szent, igazán jó lenne egyszer egy többórás beszélgetést ráépíteni, közben elfogyasztva belőle jópár pohárral...

Megjelenés	8
Íz	9
Aroma és jellegzetességek	9
Összhatás	17
Összesen	43
Régi értékelés szerint	8,6

Amikor az étkek nagyjából elfogytak, akkorra már a Baltijos-nak már sajnos se híre, se hamva nem volt. Mit volt mit tenni, visszatértem az előbb vázolt kísértéshez:

Grimbergen Optimo Bruno (csapolt)

Régebben nagy barátságot ápoltam ezzel a sörrel, de sajnos régen nyílt rá alkalmam, hogy újra kóstoljam, pláne nem csapoltan. (Utoljára ilyet Brüsszelben tettem legalább négy évvel ezelőtt...). Kicsit tartottam tőle, hogy állott lesz a hordóban lévő sör, de a jelek szerint Kaunas-ban is népszerű ez a sör, mert az íze kifogástalan volt. Nem győzöm hangsúlyozni ennél a sörnél, hogy az alkoholtartalma ellenére (10 %), nem érződik alkoholos íz, egy olyannyira egyben lévő barna sörről beszélünk, aminek az egységét maximum jégcsákánnyal lehetne megbontani...

Megjelenés	9
Íz	8
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	16
Összesen	40
Régi értékelés szerint	8

Desszertet nem kértünk, mivel másnap hajnalban tovább kellett autózni, s jó lett volna nyugodt gyomorral nyugovóra térni... Kicsit még sétáltunk az óvárosban (a főtérre és a folyópartra feltétlen nézzetek el), de aztán visszatértünk inkább a szállásunkra.

Elérhetőségek:

http://www.crazyhouse.lt/

Cím:


Vilniaus g. 16
Kaunas

Telefon:
+370 (37)221182

Email:
rumsai@takas.lt

Grottenbier Bruin

Tesztelés időpontja:

2012. október 17., üveges (0,25)

Visszakóstolásról van szó tualjdonképpen, hisz ez a sör már tesztelésre került júliusban. A teszt apropóját az adja, hogy akkor egy nagyobb méretű (0,75-ös) üveggel sikerült megkóstolni, most pedig szert tettem egy kisebb üvegre. Illetve megvolt ez az üveg már augusztusban, csak akkor én azt hittem, hogy az egy blonde változat, pedig nem...

De hogy minek kell külön szót vesztegetni a 0,25-ös palackra? Nos, a helyzet az, hogy sokszor egy 0,25-ös üvegben érlelt sörnek teljesen más íze lesz, mint a 0,75-ösbe zártnak. Rendszerint a verseny az utóbbi javára dől el, a nagyobb palackban érlelt sörök általában kiforottabbak. Így van ez például a Chimay Bleue-nél is.

Jelen esetben nehéz megmondani (pláne pár hónap távlatából), hogy melyik a jobb. Ez a kisüveges verzió mindenesetre szintén magasra teszi a lécet. Félbarnánál barnább, édeskés és ugyanakkor keserű is. Ízében megjelenik az aszalt szilva, s más aszalt gyümölcs is tán. Kihagyhatatlan.

Megjelenés	8
Íz	9
Aroma és jellegzetességek	8
Összhatás	17
Összesen	42
Régi értékelés szerint	8,4

Grottenbier Bruin

Tesztelés időpontja:

2012. július 14., Tallinn (üveges, 0,75)

Forrás: PEI Beer Guy

Elöljáróban csak annyit, hogy ez a sör volt mostanában (az elmúlt hónapokban) az egyik legjobb tesztalany, kevés tétel múlta felül, ha egyáltalán...

Sok érdekességet el lehet róla mondani, de az első rögtön szembetűnik, amikor az ember a palackot kézbeveszi. A címke tetején ugyanis Pierre Celis aláírása díszeleg, s akinek e név nem ismerős, nyugodtan lapozza fel a Hoegaarden-ről szóló posztot. Pierre Celis-nek a Hoegaarden mellett sok más egyéb próbálkozása is volt (ezeket most nem sorolnám fel), ebbe a sorba illeszkedik a Grottenbier is, amelynek a története 1999-ig nyúlik vissza. Oly érdekes, hogy muszáj egy kicsit körüljárni, ha érdekel Benneteket, ha nem...

A Grottenbier név mint olyan, "barlangi sört" jelent, ami roppant viccesnek tűnhet, de az egésznek az a háttere, hogy Pierre Celis-re méy hatást tettek a pezsgőspalackokat (bocsánat, inkább champagne...) rejtő barlangok Franciahonban, amikor meglátogatta őket. Fejébe vette, hogy ezt a módszert bizony ki kéne próbálni, s jól figyeljünk a dátumra: 1999. Sokan azt hiszik, hogy a Malheur (Biere Brut, 2001) és a Boostels (DeuS, 2002) az úttörő ezen a piacon, pedig a frászt.

A sör licenszét, miután ki lett találva a készítési mód, Pierre Celis a De Smedt főzdének adta Opwijkban, de manapság már egy másik főzde készíti, a St. Bernardus Watou-ban. (Két sörük ott pihen a garázsban, de még nem volt hozzá hangulatom.) Ennek az az oka, hogy a De Smedt-et bekebelezte a Heineken, akik aztán az opwijki főzdét átnevezték Affligem-re, ezzel a névvel már a blogban is összefuthattatok.

Amikor a főzet először piacra került, valóban barlangban érlelték. A helyszín a belga Limburg tartományban lévő Merlegrotten von Kanne nevű barlang volt Riemst-ben. A neve is más volt a sörnek még ekkor, úgy hívták, hogy Grottenbier Kanne. Ezek a barlangok embervájta létesítmények, olyan nagyok, hogy autóval nyugodtan be lehet hajtani. Manapság turista látványosságok leginkább, állítólag szépek is. Hogy el tudjátok helyezni, Kanne a Jeker folyó völgyében van, ez a folyó a Maas-ba (Meuse) ömlik Maastricht közelében, a holland Limburg tartomány határán.

A hőmérséklet a barlangban konstans 11 fok volt, a páratartalom pedig 95 %, ami ugyen igen csak durva. A palackokat érlelés során rendszeresen forgatták, ahogy az a champagne esetében is történik. Az első változatokra rá is volt szépen írva, hogy barlangban érlelték, ez a mai leírásból már hiányzik, ugyanis manapság a sör már nem ott érlelődik.

2005-ben jelent meg a kékcímkés Blonde változat, ami erősebb, mint a Bruin, sajnos még nem teszteltem. Van belőle szerencsére egy kisebb palack a garázsban, úgyhogy hamarosan arról is lesz szó. 2006 óta egyébként létezik csapolt verzió is ebből a sörből. Sajnos egyetlen helyen csapolják a világon, el kell zarándokolni Ypres-be (gondolom sokaknak ismerős e név az első világégés kapcsán...) a Sint Bernard főzdébe (Korte Torthoutstraat 7, csak hogy könnyebb legyen).

De térjünk már most rá a 6,5 % alkoholtartalmú sörre. Illatban elsődlegesen édeskés, intenzív illatok dominálnak. Pohárba kitöltve a legszebb framboise színeket hozza, nem tűnik barna sörnek. A töltés során a szín kissé mondjuk fakul, de oda se neki, mert szép hab fejlődik, ami harmonizál a sör színével. Az íze is cseppet tán édeskés, elragadóan gyümölcsös. Amikor kóstoltam, nem tudtam a fent említett történelmi háttérről, de fel sem merült bennem, hogy esetleg ilyetén gyökereket keressek. Nagyon impresszív sör.

Végezetül még annyit, hogy ez a nedű Michael Jackson top 10 söre közé is bekerült...

Megjelenés	8
Íz	9
Aroma és jellegzetességek	9
Összhatás	17
Összesen	43
Régi értékelés szerint	8,6

Kasteel Rouge

Tesztelés időpontja:

2012. március 31., Tallinn (üveges)

"Előre a bányászbéka útján", mondta egykor Sipőcz Ernő. Akarom mondani, előre a Kasteel sörök felfedezésének kíméletlen országútján, ahol mindig újabb és újabb meglepetések érik az embert, bármennyire is igyekszik felkészültnek látszani.

Mivel a sör neve rouge (vörös), így gondolkodás nélkül csaptam le erre a tételre x hónappal ezelőtt, gondolván azt a megalapozatlannak bizonyult sületlenséget, hogy a sör egy flamand barna, vagy valami hasonló stílusú nedű lesz. Odáig a történet még nem is sántít, hogy alapvetően barna sör az alap, ugyanis jelen esetben a rouge elkészítéséhez a Kasteel Bruin jelenti a kiindulópontot.

A lényeg ezután következik, a már kész barna sörbe meggyet szórnak, és legalább hat hónapig együtt érlelődik ez a két komponens. Az eredmény egy 8 % körüli alkholtartalommal bíró sör, amelynek a színe vörös, mint a vér, ugyanakkor természtesen barnás is. A habja inkább barna, mint vörös, az íze viszont fenomenális.

Nem ittam még ilyen magas alkoholtartalmú meggysört, tán csak a Puls üdvöskéje közelíti ezt meg Észtországból, de az ízvilág itt egy kicsit más. Jó lehűtött állapotban volt a sör a tesztelés idején, s éppen ebédhez készülődtünk. Igazán jó aperitífnek bizonyult, az illata mint a konyakos meggy (kicsit szédítő), ugyanakkor a megfelelő mennyiségű szénsav üdeséget biztosít. Simán el tudom képzelni desszertek kísérőjeként is, igazi unikum ez a sör! Az alkoholt alig érezni, csokoládé és karamella keveredik a konyakos meggy jelleggel, fenomenális (van benne kandiscukor is). Tán csak a hab miatt lehet kicsit fanyalogni, nem sok képződött...

Megjelenés	7
Íz	8
Aroma és jellegzetességek	9
Összhatás	17
Összesen	41
Régi értékelés szerint	8,2

Gulden Draak

Tesztelés időpontja:

2011. szeptember 20., Mons (üveges)

Visszakóstolás:

2011. november 7., Tallinn (üveges)

A belgiumi út után rögtön meg akartam írni ezt a kis jegyzetet, de aztán felfedeztem ezt a sört Tallinnban is. Úgy gondoltam a bennem élő mérnöki szemlélettel, hogy "egy mérés nem mérés", teszteljük le ezt a sört még egyszer. Mert meg kell mondanom, elsőre nagyon ízlett, és igen csak magas pontszámokat akartam adni...

A Gulden Draak név magyarul aranysárkányt jelent, és le merném fogadni, hogy a többség (engem is beleértve...) először valami nagyon elvadult marketinges agymenésének tudja be ezt a névválasztást, de jelen esetben ez nem teljesen így van, csak részben tán...

Forrás: Chow Bella

A sört a Brouwerij Van Steenberge főzde készíti, amely azt hirdeti magáról, hogy egyedül ők főznek már csak sört a Meetjeland nevű flamand régióban (a főzde története 1784-ig nyúlik vissza, de róluk majd egy másik alkalommal ejtek szót...). De térjünk vissza a sör szimbólumára. Az a helyzet, hogy a sárkányos névválasztást a Ghent főterén lévő torony ihlette, egész pontosan az annak a tetején lévő szobor. Jártam arrafelé pár éve, de mitagadás, nem tűnt fel, hogy miféle szobor csücsül a torony csúcsán. Mentségemre szolgáljon, hogy a torony elég magas...

A legenda szerint ez a fényes kis szörnyeteg első ízben a norvég király, Sigrid Magnusson hajójának orrát díszítette, aki fejébe vette  1111-ben, hogy elhagyja Európát egy keresztes hadjárat kedvéért. Útközben a szobrot felajánlotta a bizánci császárnak, hogy tétesse fel azt az Aya Sophia kupolájára Konstantinápolyban. Pár száz évvel később egy flamand gróf, név szerint  IX. Baldwin az alkotást Flandriába hozta, ahol végül Bruges-be került. No nem sokáig, mert az 1382-ben Beverhout-nál lezajlott csata után a szobrot a ghentiek ragadták magukhoz hadizsákmányként, és feltették a tornyuk tetejére.  Ennyit a háttértörténetről...

Most pedig térjünk rá a tesztalanyra. Egy sötét tripellel van dolgunk, amelynek az ízét bizony nehéz elsőre hova tenni. Sűrűn omlik szét az ember szájában, hol karamell, hol kávé, hol pedig vörösboros ízjegyek kerülnek felszínre. Érződik természetesen a maláta is, és persze a kimagaslóan magas alkoholszint is, 10,5 %. Szerencsére ez nem nyom el mindent, de megjelenik ez is. A boros ízvilág nem véletlen talán, mert a második erjesztéshez borélesztőt használnak.

Pohárba kitöltve a habja lehengerlő, de ez a fotókon tán nagyon jól látszik. Kicsit pihentetni kell, mielőtt nekiesnénk, nagyon hidegen pedig nem is jó, az én ajánlásom 12-15 fok (Celsius). Aperitífnek, illetve desszertek kísérőjének is el tudom simán képzelni, de mindenképp hagyjunk időt magunknak az ital teljes élvezetére...

Az egyik legjobb sör, amit valaha ittam. Egészségünkre!

Megjelenés	10
Íz	9
Aroma és jellegzetességek	9
Összhatás	18
Összesen	46
Régi értékelés szerint	9,2

Sörgyártók bemutatása #7 - Tongerlo (Belgium)

Mint már többször is szóba került, a Tongerlo sörök apátsági sörök, így elöljáróban néhány szó az apátságról. Az apátság szellemi előzménye Szent Norbert, aki áldásos tevékenységét 1121-ben tetőzte be a premontrei rend megalapításával. Tongerloban 1133-ban alapítottak monostort, amely aztán neves vallási és kulturális központ lett. A mellékelt térképen látszik az apátság, illetve Tongerlo elhelyezkedése.

 Tongerlo környéke bővelkedik természeti látnivalókban: a Grote Nete folyó és más vízfolyások szabdalják a vidéket, erdők sokasága, ahol az ember órákig sétálhat anélkül, hogy valakivel találkozna. Az apátság az erdőség közepén helyezkedik el, egy nagy tisztás közepén: 

Forrás: Panoramio

         Az apátság azok közé az épületek közé tartozik, amelyeket Belgiumban ebben a kategóriában mindenképpen érdemes felkeresni az ilyen irányultságú turistáknak.

Most pedig térjünk rá a sörökre. Az apátságban a kezdetektől főztek már sört, aminek több oka is volt. Legfőképp az, hogy a környék vizének akkoriban nem volt mindenhol egyenletes a minősége, és nem is lehetett mindenhová az erdőségeken keresztül elszállítani. A sörrel ilyen gond nem volt. A másik fő ok, hogy az apátságban és a környéken élők már akkor is szerették a jót, ki vetne rájuk ezért követ? Így aztán a XII. századtól errfelé már készült a nemes nedű.

Az I. világháború véget vetett ennek a tevékenységnek az apátság falai között. A német megszállók ugyanis az összes rézalkalmatosságot elvitték hadi célokra, nagyobb hasznát vették a réznek a csaták során. A csend és némaság egészen 1989-ig tartott, amikor az előzőekben már megénekelt Haacht Brewery üzleti ajánlatot tett: újra kezdenék a Tongerlo névvel fémjelzett sörök gyártását...

Manapság az apátság újra részt vesz a sörgyártásban, amelynek során nem csak a modern technika jut szerephez, hanem az évszázados tradíciók és receptek is.

         Hogy milyen sörök készülnek, arról korábban már láthattatok utalást, és aki a sörteszteket figyelemmel kísérte, természetesen már olvashatott róluk. Azért egy kis frissítés nem árt senkinek:

	DOUBLE BROWN 6	Egy nagyon aromás barna sör…
	DOUBLE BLONDE 6	Rézszínű világos sör, egyesek szerint mézre emlékeztető ízzel.
	PRIOR 9	A palackban második erjesztést megélő sör, melynek színe az aranyhoz hasonlatos. A habja kellemesen krémes, az íze pedig kicsit gyümölcsös, de a kesernyésség nem maradhat el…
	TONGERLO CHRISTMAS 7	Karácsonyra készülő sörkülönlegesség, amelynek ízvilágában szintén felfedezhető a gyümölcsösség, de a vanília is.

A képek a táblázatban a cég webhelyéről származnak.

Florival Brune

Tesztelés időpontja:


2009. május 25., Brüsszel

Érdekes egy sör, félbarnánál sötétebb, barnánál világosabb, ízre kicsit vizes, de kellemesen iható. Egyesek szerint némileg karamellás íze van, én különösebb ízhatást nem éreztem. A sör alkoholtartalma 7 %, a palack 33 cl-es, és 72 centbe kerül, olcsó. De ez nem túl meglepő, mert ahogy a címkét nézegettem, ez a Delhaize-nek készült. (Némely hírforrsáok szerint az Affigem lehet a gyártó, de nekem vannak erős kétségeim ezirányban...) Tán pozitívumként még azt tudnám említeni, hogy a szerkezet el tudja nyomni a 7 % alkoholt, legalább ez nem vágja haza végképp ezt az italt. Nálam 6-os.

Maredsous Bruin

Forrás: The Thinker

Tesztelés időpontja:


2008. október 1., Brüsszel (üveges)

Ez a sör a Duvel Moortgat cégcsoportot erősíti... Valaki a cégnél kitalálta, hogy ki kéne alakítani a sikeres világos ale mellett egy apátsági brandet is, és ha már a döntés megszületett, egy egész sörportfóliót gyűrtek be a Maredsous márkanév alá. Mindenki megtalálja a kedvenc apátsági stílusát garantáltan, van bruin, blonde és  tripel is... Nekem pedig nem lehet más feladatom, könyörtelenül végig kell kóstolnom mindet. kezdjük hát a barna versenyzővel.

A Maredsous egy bencés apátság helye az Ardennekben, s mily meglepő, a barátok sörfőzéssel is múlatták idejüket. Maredsous Namurtól délre található, nem messze Denée városkától. Az apátság jelenleg is működik, az alapítása valahol a VI. században történt, ma is élnek ott szerzetesek...

A Maredsous apátsági sörök az eredeti receptek szerint készülnek, a gyártás folyamatát az apátság közössége felügyeli, élen a főapaáttal, Bernard Lorent-el. A nyereség jelentős részét karitatív célokra fordítják.

De térjünk most már rá a tesztalanyra, az apátsággal majd egyszer bővebben fogok foglalkozni. Mint mondottam volt, barna apátásgi sör, és eredetileg karácsonyi sörnek készítették. A fermentálás a palackban fejeződik be tehát itt is, a palackba kerülés után két hónapon belül pedig az ajánlás szerint meg kell inni. Testes, kis Grimbergen palackhoz hasonlatos üvegben adják. A pohárba kiöntve meglepően sötét színű, majdnem olyan sötét, mint a Charles Quint, mélybíbor vörösborra emlékeztet leginkább.

Ízre telt, érezni a karamellizálódott cukrot. A habja nagyon kemény, még percek után sem roskadt magába. A magam részéről csak ajánlani tudom ezt a 33 cl űrmértékű italt, az ára 0,8 euró. Alkoholtartalma 8 %, az osztályzat pedig 8-as.

Forrás: Flickr