Tesztelés időpontja:
2012. július 27., Várpalota (dobozos)
Folytassuk tehát a Lāčplēsis portfolió lefedését, lassanként egész jól haladok vele. Előrebocsátanám rögtön, hogy ha eddig úgy tűnt volna, hogy fanyalgok a Lāčplēsis söreivel kapcsolatban, akkor ennél a sörnél most ennek vége szakad, ugyanis ez igen csak megüti a mércét.
Félbarna sör a
3 Iesalu, nagyjából 5 % alkoholtartalommal (az 5,0 és hasonló pontosságú adatokat valahogy mindig kétkedve fogadom...). Az
iesalu szó egyébként a lettben malátát jelent, s a hármas szám pedig (minő meglepő) arra utal, hogy a sör készítésekor három különböző féle malátát sikerült a serfőző mestereknek felhasználni. A fent belinkelt leírás szerint egész pontosan egy light maláta (valószínűleg pilzeni malátára gondolhatnak...), egy karamellmaláta, s egy úgynevezett Müncheni maláta került bele a nedűbe.
Nyilván sokan összeborzolták a szemöldöküket erre a Müncheni malátára pillantva, mitagadás, én sem voltam ezzel másképp. Mivel német vonalon úgyis kellőképpen tájékozatlan vagyok még, gondoltam épp itt az ideje, hogy ennek most utánajárjak. Szóval a Müncheni maláta állítólag leginkább bock és doppelbock sörök készítésénél használatos, de megjelenik sötét lagerekben és Märzen (márciusi) sörökben is, csak ott kisebb mennyiségben. A karamell- és Müncheni maláta karakteresebbé teszi a söröket általában, s alkalmazásukkor többnyire kisebb mennyiségben adnak komlót a sörléhez, hogy a megfelelő egyensúly kialakuljon. Ezáltal a lepárlásnál, nem tolul előtérbe a komló illata és íze...
Nekem ízre kicsit édeskésnek tűnt ez a sör, de ezt távolról sem hibaként említem itt meg. A színe gyönyörű, valahol az amber és a vöröses szín között játszik. Összhangban vannak az összetevők, a háromféle maláta jó egyveleget alkot, kimondottan jó volt inni.
| Megjelenés |
8 |
| Íz |
7 |
| Aroma és jellegzetességek |
8 |
| Összhatás |
15 |
| Összesen |
38 |
| Régi értékelés szerint |
7,6 |
