Maredret Triplus

Tesztelés időpontja:

2024. február 14., Mons (üveges)

Görög barátom kedves meghívásának tettem eleget aznap este, s meglepetésemre tudott olyan belga sörrel szolgálni, amihez korábban még nem volt szerencsém...

Mondjuk a főzdékhez igen, mert úgy tűnik, hogy egy kollaborációs sörről van szó a John Martin, és a Timmermans közös törekvése folytán, ami ebben a tripelben manifesztálódott.

A Maredret Triplus egy tripel tehát (8% alkohol), kellemes, enyhén gyógynövényes ízzel, és összességében az ízvilág inkább egy blonde-ot idéz, mint tripelt. Nagyon itatja maát, így a vacsorához még egy lecsúszott, de harmadik már nem nagyon ment volna azért...

Megjelenés	6
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	14
Összesen	34

Nice herbal and blonde taste by the Brewery John Martin & Brewery Timmermans (collaboration), but it's officially a Belgian tripel with 8% ABV.

Appearance (1-10)	6
Taste (1-10)	7
Aromas and other characteristics (1-10)	7
Overall (1-20	14
SUM (1-50)	34

Blonden Os

Tesztelés időpontja:

2020. március 24., Laagri (üveges)

Főzés közben minden jobban ízlik, pláne ha az ember bográcsban főzhet valamit a tél uátn a szabadban. De azért a Blonden Os ettől függetlenül is egy kimondottan jó sör, nem csak a külső körülmények miatt kapott ilyen magas pontokat...

A John Martin főzde (Timmermans besegítéssel) produkált már számomra pozitív és negatív meglepetést is, szerencsére ez a blonde a pozitívak közé tartozott. Fantasztikusan gazdag illata és ízvilága van: sok gyümölccsel indít illatban, a habja tökéletes, az íze pedig a legjobb belga hagyományokat idézi, nem nagyon találtam benne kivetnivalót...

Megjelenés	8
Íz	9
Aroma és jellegzetességek	9
Összhatás	18
Összesen	44

Fantastic, fruity smell, great head and really good blonde taste.

Appearance (1-10)	8
Taste (1-10)	9
Aromas and other characteristics (1-10)	9
Overall (1-20)	18
SUM (1-50)	44

Martin's Pale Ale

Tesztelés időpontja:

2020. március 12., Laagri (üveges)

Ez a sör a belga utam alapján relizálódott januárban, most került elő. A Martin's főzdétől már mintha lett volna a blogban, de érdekes módon nem találok most semmit...

Persze aztán hamar rájöttem, hogy a John Martin főzdére kellett volna csak simán keresni, tőlük már volt több sör is...

A Martin's Pale Ale egy szinte illatnélküli ital, ízre pedig inkább fémes íz (doboz íz...) a jellemző, mint egy korrekt pale ale ízvilág. Az utóíze szintén fura, kissé savanykás.

Delegalább kinézetre szép...

Megjelenés	8
Íz	6
Aroma és jellegzetességek	5
Összhatás	9
Összesen	28

No smell, can taste APA by the Brewery John Martin (together with the Timmermans) from Belgium,, strange sour aftertaste.

Appearance (1-10)	8
Taste (1-10)	6
Aromas and other characteristics (1-10)	5
Overall (1-20)	9
SUM (1-50)	28

Gordon Finest Scotch

Tesztelés időpontja:

2017. február 17., Budapest (üveges)

Nem a Gordon Finest Scotch sör volt az első Gordon sör életemben, kóstoltam már egyet korábban, de az finoman szólva nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket...

A John Martin és a Timmermans ezen közös szerzeménye, egy erős belga ale (8 %), amelynek nincs különösebben illata sem, sem íze. De legalább a színe szép...

Ez sem tette túl magsara a lécet...

Megjelenés	5
Íz	5
Aroma és jellegzetességek	4
Összhatás	9
Összesen	23

Gordon Finest Copper

Tesztelés időpontja:

2016. március 5., Budapest (dobozos)

A március elején kissé balul elsült mons-i látogatásom kapcsán szereztem be ezt a sört, nem tanulva a korábbi negatív tapasztalatból, ami a Gordon söröket illeti... Mondjuk annyi mentségem lehet, hogy akkortájt (2007) még nem nagyon volt bő a portfólió, így azt gondoltam, hogy megér tán egy próbát a John Martin's Brewery (Timmermans) terméke, de csalódnom kellett...

Mi volt benne pozitív? Hát a színe mindenképp (tényleg olyan, mint a réz...), hab már nem volt semmi, a többi meg maga a negatív nirvána, vagy inkább nihil. Próbáltam keresni ízeket... Először halvány blonde szerű valami derengett, ez mondjuk tartott másfél másodpercig. Utána kis utóízes szünettel megjött a nyers alkohol, s tovább nem is fejlődött a "harmónia" semerre.

Ha mindenáron szeretnétek egy totálisan íztelen blonde-t inni, s mellette még az alkoholos mellékízzel kínozni magatokat, akkor hajrá, de szólok, hogy ennél még a Jupiler is jobb, és nem is kevéssel... Én szóltam!

Megjelenés	4
Íz	3
Aroma és jellegzetességek	4
Összhatás	7
Összesen	18

Bourgogne des Flandres Brune

Tesztelés időpontja:

2012. április 3., Tallinn (üveges)

Az előző posztokban megkezdett kóstolási sor utolsó előtti eleme volt ez a sör (zárásképp egy könnyed Hoegaardent ittunk, hogy másnap azért dolgozni is tudjak...), hasonlóan kis üvegben, mint a Rochefort 6-os.

A sörért a Timmermans főzde a felelős, s ezen a márkanéven belül kétféle verzióval jelenik meg a piacon, a Bruin-el (vagy Brune, kinek melyik nyelv tetszik, a lényeg az, hogy barna) és a Blonde-dal. Viszonylag könnyű őket összekeverni, de jó támpont az üveg nyakán lévő címkén a vörös csík (a képen is látható) a bruin esetében, ez a csík a blonde esetében szürkésfehér, ezüstszínű. (A kupak is különbözik egyébként, a bruin kupakja aranyszínű, a másiké ezüstös.)

A Brune esetében az alapot különböző évjáratú, de lehetőleg kiváló minőségű lambic sörök jelentik. A lambic mixtúrát összekeverik egy tartalmas barna ale-el, majd a produktumot beöntik egy tölgyfahordóba, s ott aztán megkezdődik az érlelés. Az eredmény mind színre, mind ízvilágra nagyon hasonlít a Rodenbach söreihez, egy csodához volt szerencsém ezúttal...

A habja (amíg van) barnás, illetve vöröses színezetű, kiöntéskor látványos mennyiségű szén-dioxid van jelen. Amikor a hab és a buborék lecseng, külsőre olyan érzése van az embernek, mintha egy testes vörösbor foglalta volna el a söröspoharat, s mikor a szánkhoz emeljük az ivóalkalmatosságot, ez az illuzió csak erősödik. Édeskés és savanykás (illetve savas) egyszerre, lassan bomlik ki az íze, és a Rodenbach söröktől kicsit eltérően a vége kicsit szárazabb, kesernyésebb. A barna ale egyensúlyba hozza a lambic mindent elsöpörni kívánó savasságát, s az eredmény bizony lehengerlő.

Igazából kicsit tartottam tőle, hogy a Rochefort után visszalépés lesz, de nem. Csak ajánlani tudom...

Megjelenés	8
Íz	9
Aroma és jellegzetességek	9
Összhatás	17
Összesen	43
Régi értékelés szerint	8,6

Timmermans Woudvruchten / Fruits de la Forêt

Tesztelés időpontja:


2009. május 24., Brüsszel (üveges)

Forrás: blogs.yahoo.co.jp

Timmermans-ék egy dologhoz bizonyosan értenek: olyan hangzatos neveket kitalálni, hogy az ember szinte elolvad... A belbecs ezúttal azonban elmarad a név mögött. Ez a sör sem túl jellegzetes, inkább szörp, mint sör, valószínűleg aromából készül. A leírás alapján ugyan 13% erdei gyümölcs van benne, de ez tuti nem igaz. A pohárba kiöntve a színe sem túl természetes, mesterkélt kompozíció, szinte habja sincs. Legyen egy 5-ös, és még jóindulatú is voltam. Az alkoholja 4 %, az űrtartalom 25 cl, az ára pedig 94 cent, de ennyit semmiképp nem ér…

Delhaize Framboise Lambic

Tesztelés időpontja:


2009. május 23., Brüsszel (üveges)

A Delhaize élelmiszerboltlánc hangsúlyt fektet arra, hogy minden egyes szegmensében a söröknek adjon valami olcsó alternatívát, amelyeknél az esetek többségénél nem derül ki, hogy ki az igazi gyártó. Valószínűleg nem névtelen senkik az elkövetők, mert a sörök minősége általában meglepően jó. Ennél a sörnél a nyomozásnál arra jutottam, hogy a sör valószínűleg a Timmermans-tól származik, és lényegében azonos a Timmermans Framboise-al, de persze ezt nehéz lenne eldönteni...

Szóval vissza a minőségre: ennek a málnás sörnek az esetében is egész jó kvalitásokkal találkozhatunk. Nem édes, majdhogynem keserű, hűtve nagyon kellemes. Az ára 94 cent, a palack mérete 25 cl, az osztályzatom pedig 6-os. (A sör alkoholtartalma 4 %, a gyümölcstartalma 15,1 %) Annak idején a Timmermans üdvöskéje 7-est kapott, lám, rám is csak hat a márkanév úgy látszik...

Timmermans Pèche Lambic

Tesztelés időpontja:


2008. május 7., Brüsszel (üveges)

Forrás: Meenan & Company

Úgy látszik, hogy valamiért akkortájt a Timmermans sörök kerültek sorra a kosárba. Sebaj. Kicsit ez a sör nekem olyan volt, mint egy igazi szirup. Nagyon meleg volt, így alig vártam, hogy kibonthassam. Sajnos ez sem volt hűtve kellőképpen, 4-5 fok lett volna az ideális. Visszatérve az ízre: kicsit édeskésnek tűnt nekem tehát, és kevés barackízt véltem felfedezni. Tudom, hogy ez az én hibám is, kevés barackos példányhoz volt eddig szerencsém. Mindenesetre most ez nem jött be, egyedül az tudta egy kicsit feldobni, hogy az édes szirupos íznek kicsit kesernyés volt a lecsengése. A doboz 25 cl-es, s elméletileg 14 % benne gyümölcs. Mivel sem a retro, sem az oude jelző nincs benne a sör nevében, így ez a gyümölcstartalom tán csak sűrítmény, a hozzáadott cukor viszont valószínűleg nem kétséges...

Az ára 1,14 euró (szóval nem a legolcsóbb), az alkoholtartalma 4 %. Az osztályzat 6-os.

Timmermans Tradition Kriek Retro Lambic

Tesztelés időpontja:


2008. május 6., Brüsszel (üveges)

Forrás: Beeradvocate

Ennek a sörnek olyan szép hosszú neve van, hogy már kimondani sem egyszerű... Egyébként nem tudom, hogy hová tettem a szemem, mert ezt a sört én sima lambic-nak vettem, elkerülte figyelmemet a kriek szó. Amikor kibontottam, akkor tudatosult bennem, hogy ez biza vörös. Na sebaj, azért elfogyott…  33 cl-es palackba teszik, az alkoholtartalma 5%, krieknél átlag feletti. A színe vadabb, mint a többségé, majdnem, mint a vörösbor. Nem édes szutyvar, hozza a gyümölcs ízét, ahogy az elvárható. Majdhogynem savas... Mégsem emelkedik azonban olyan magasságba, hogy egy kiemelkedően jó osztályzatot megérdemeljen, nálam 8-as.

A Timmermans egyébként érdekes utat jár be... Úgy tűnt, hogy teljesen búcsút mondanak a hagyományos kriek készítésének, és előnyben fogják részesíteni a cukrozott üdítőital jellegű kreálmányokat. Igazából már nagyon kevés gyümölcsös sör készül hagyományos módszerrel, ezért a tradíciókhoz ragaszkodó gyártók az oude (öreg, régi) szót használják megkülönböztetésül (más kérdés, hogy a Cantillon számára ez sem jelent semmit...) A Timmermans-nak is megvan a tömegtermékek mellett a saját oude generációja is, de emelett futtatják ezt a retro brandet is. Hogy ennek mi a piaci értelme, számomra rejtély... De mindegy is, a lényeg az, hogy ez a sör feltétlenül kóstolásra érdemes.

Timmermans Framboise

Forrás: Great brewers

Tesztelés időpontja:


2008. május 3., Brüsszel

Haladjunk hát tovább a Timmermans portfólió lefedésében... Az aznapi tesztnap egyetlen ampullás versenyzője volt ez a sör, de megállta a helyét derekasan. No persze neki sem volt nehéz dolga, útinaplóírás mellé szinte „bármi” jó. Ha dobogót kéne ácsolni Framboise kategóriában, akkor az eddig tesztelt tételek közül a Lindemans és a Mort Subite mögé oda tudna érni. Azt írják a papírján, hogy 15,1% (!!!) gyümölcsöt tartalmaz, amit én egy kicsit kétkedve fogadok. 25 cl-es kis vacak palackban adják (bizony lehetne 0,33-as is), az ára 1 euró. 4 % alkohol van benne, ami ebben a kategóriában a magasabb szegmensbe teszi. Adok neki egy 7-est, aztán legyen boldog a Timmermans...

Timmermans Kriek

Forrás: The Belgian Beer Odyssey

Tesztelés időpontja:

2007. január 20., Brüsszel (dobozos)

Akkor teszteljünk egy újabb krieket. Nincs benne semmi különös, átlagos minőséget hoz, a Belle-Vue Krieket nem közelíti meg. Azért egy 7-est megér. A doboz űrtartalma a szokásos, 33 cl, és 4 % alkoholt tartalmaz. 90 centet kérnek érte, lehetne kicsit olcsóbb is. Ha lehet hinni a doboznak, 15% gyümölcsöt tartalmaz, hááát... Elméletileg itt is lambic az alap, de valószínűleg nem érlelik túl sokáig, erre utal az is, hogy a cég portfóliójában van egy másik kriek is, az Oude Kriek, amely a hagyományos lambic módszerekkel készül. Sajnos ez utóbbihoz még nem volt szerencsém...