Sörgyártók bemutatása #7 - Tongerlo (Belgium)

Mint már többször is szóba került, a Tongerlo sörök apátsági sörök, így elöljáróban néhány szó az apátságról. Az apátság szellemi előzménye Szent Norbert, aki áldásos tevékenységét 1121-ben tetőzte be a premontrei rend megalapításával. Tongerloban 1133-ban alapítottak monostort, amely aztán neves vallási és kulturális központ lett. A mellékelt térképen látszik az apátság, illetve Tongerlo elhelyezkedése.

 Tongerlo környéke bővelkedik természeti látnivalókban: a Grote Nete folyó és más vízfolyások szabdalják a vidéket, erdők sokasága, ahol az ember órákig sétálhat anélkül, hogy valakivel találkozna. Az apátság az erdőség közepén helyezkedik el, egy nagy tisztás közepén: 

Forrás: Panoramio

         Az apátság azok közé az épületek közé tartozik, amelyeket Belgiumban ebben a kategóriában mindenképpen érdemes felkeresni az ilyen irányultságú turistáknak.

Most pedig térjünk rá a sörökre. Az apátságban a kezdetektől főztek már sört, aminek több oka is volt. Legfőképp az, hogy a környék vizének akkoriban nem volt mindenhol egyenletes a minősége, és nem is lehetett mindenhová az erdőségeken keresztül elszállítani. A sörrel ilyen gond nem volt. A másik fő ok, hogy az apátságban és a környéken élők már akkor is szerették a jót, ki vetne rájuk ezért követ? Így aztán a XII. századtól errfelé már készült a nemes nedű.

Az I. világháború véget vetett ennek a tevékenységnek az apátság falai között. A német megszállók ugyanis az összes rézalkalmatosságot elvitték hadi célokra, nagyobb hasznát vették a réznek a csaták során. A csend és némaság egészen 1989-ig tartott, amikor az előzőekben már megénekelt Haacht Brewery üzleti ajánlatot tett: újra kezdenék a Tongerlo névvel fémjelzett sörök gyártását...

Manapság az apátság újra részt vesz a sörgyártásban, amelynek során nem csak a modern technika jut szerephez, hanem az évszázados tradíciók és receptek is.

         Hogy milyen sörök készülnek, arról korábban már láthattatok utalást, és aki a sörteszteket figyelemmel kísérte, természetesen már olvashatott róluk. Azért egy kis frissítés nem árt senkinek:

	DOUBLE BROWN 6	Egy nagyon aromás barna sör…
	DOUBLE BLONDE 6	Rézszínű világos sör, egyesek szerint mézre emlékeztető ízzel.
	PRIOR 9	A palackban második erjesztést megélő sör, melynek színe az aranyhoz hasonlatos. A habja kellemesen krémes, az íze pedig kicsit gyümölcsös, de a kesernyésség nem maradhat el…
	TONGERLO CHRISTMAS 7	Karácsonyra készülő sörkülönlegesség, amelynek ízvilágában szintén felfedezhető a gyümölcsösség, de a vanília is.

A képek a táblázatban a cég webhelyéről származnak.

Sörgyártók bemutatása #6 - Haacht (Belgium)

Amikor e bejegyzésnek először nekiálltam, igazából csak a Charles Quint-el szerettem volna foglalkozni, de a kutakodás során hamar kiderült, hogy ezt a márkát egy nagyobb céghez lehet kötni, a Haacht sörfőzdéhez. Rengeteg sört gyártanak, a leírás végén meg is találjátok őket táblázatos formában, és azt is, hogy esetleg kóstoltam-e már valamelyiket.

         

A Haacht környéki területeken a sörfőzés mestersége  mintegy négy évszázada dívik. Mivel a környék a Dyle folyó közelsége miatt stratégiailag fontos volt, a kezdeti sörfőzde-kocsma egyveleg fontos elem volt az átutazók számára. Ez volt a későbbi sörfőzde kezdeménye, ezt az intézményt „Paradijsvogel” néven ismerték akkoriban. (Paradicsommadár) A XVI. század vége felé nyílt meg, és ebben az állapotban leledzett a sörkultúra egészen 1777-ig…

Időközben a Dyle folyótól nagyjából 50 méterre, a Keerbergen nevű területen a semmiből kinőtt egy új sörfőzde. 1899-ben a sörfőzde Pierre Devogelaer kezébe került, aki aztán keserűbb sör főzésébe kezdett, amit Keerbergen Brown”-nak (barna) nevezett el. A Dyle melletti sörfőzde az 1914-ben kezdődő háború alatt megsemmisült, és soha nem épült fel újra.

Így aztán a Haacht sörfőzde egyedül maradt a környéken (ezen a néven 1898 óta működött). 1898. június 14. fontos dátum volt az intézmény életében, Eugène De Ro ekkor főzte első sörét a falak között. Aztán később ő volt az, aki 1902-ben az első alsó erjesztésű sört is elkészítette. Erőfeszítéseit siker követte, 1913-ra a sörfőzde Belgium egyik  zászlóshajójává nőtte ki magát.

1924-ben Leopold herceg is meglátogatta a főzdét, ez tovább emelte a hely presztízsét. Ugyanebben az évben történt meg a Brüszelt Haacht-al összekötő sínpár villamosítása is. Ez lehetővé tette, hogy a söröshordók könnyen eljussanak Schaarbeek-be, onnan pedig a kereskedők továbbszállították Brüsszel kávézóiba és sörözőibe.

1929-ben új márkákat vezetett be a cég, ekkor keletezett a Bock, Export, Pilsen és a Stout Ale. 1937-ben érte el a cég a háború előtti termelői csúcsot, akkor 523000 hektoliter volt a termés éves szinten. Ekkor már terjeszkedtek is, megvették a Brouwerij Bavaro-Belge főzdét Brüsszelben, valamint a Brasserie Vivegnis-t Liège-ben.

A háború után pár évvel Alfred van der Kelen vette át az irányítást, ő Eugène De Ro veje volt. Tovább folyt az akvizíció, sorra vásárolták fel a kisebb cégeket: a Brasserie Centrale de Péruwelz, a Brasserie de Marchienne, a Brasserie Centrale de Wasmes, a Grote Brouwerijen Atlas (Anderlecht), a Brasserie d'Aigle (Tournai), a Brouwerij Lust (Kortrijk), és a Brasserie de la Bassée (Franciaország) mind áldozatul estek.

Időközben már nem csak hordós kiszerelést gyártottak, 1945-ben elkezdtek palackozott sört is készíteni. A felvásárlási láz sem állt meg, a következő áldozatok ezek voltak: Telemans (Aarschot), Brasserie Fréteur (Lomme, Franciaország), Brouwerij Excelsior (Ghent), Brasserie le Coq Hardi (Lille, Franciaország), Brouwerij Roberg (Ieper), Brouwerij De Gomme (Ruddervoorde), Brouwerij Cerkel (Diest) és Brouwerij 't Hamerken (Bruges).

Ehhez már az ingatlanokat is bővíteni kellett. 1975-ben jött létre az egyik legismertebb mai márkanév: I. János brabanti herceg tiszteletére az addig „Super 8” fantázianevet a Primus váltotta fel. 1985-ben pedig a sörfőzde elnyerte a Pepsi-Cola belgiumi képviseletét, de ezt csak érdekesség képpen jegyeztem meg.

1989-ben indult a Haacht White Beer és rögtön 1990-ben megkötötte azóta legjobb üzletét: egyezségre jutott a Tongerlo apátsággal, hogy az ő nevükkel fémjelzett söröket gyárthassa. Ez a sörgyár „apátsági” portfóliója…

A ’90-es években leállt az akvizíció, a sörgyár akkor már inkább az eszközök modernizálásra fektette a hangsúlyt, a profitot ezen a területen fektette be. Azóta is ez folyik, 2006-ban például új melegítő helyiségeket építettek, külön a Tongerlo sörök refermentálás  át elősegítendő. Az épület eléggé impozánsra sikeredett, 500m², négy részből áll. Mindegyik száz polcrendszert tartalmaz, összesen 600.000 üveg fér el itt.

Azért a felvásárlás sem állt teljesen le: csak az Eupener Brauerei (East Cantons) és a „Bierbrouwerij De Leeuw”, Valkenburg (Dél-Hollandia) felvásárlása zajlott le 1998 és 2002 között.

         És hogy miket gyárt a cég?

         A portfólió több csoportra osztható, nézzük meg ezeket:

Pilzeni típusú sörök:

      Ebből ötféle készül, ezek közül is a Primus és az Adler a legismertebb márkák. Legalábbis számomra. A másik hárommal még nem sikerült találkozni. Mondjuk nem nagy csoda, mert a Coq hardi-t csak Franciaországban, a Leeuw Pilsner-t pedig csak Hollandiában lehet kapni.

Asztali és alkoholmentes sörök:

         Ezekkel a csökkent minőségű nedűkkel még nem hozott össze a sors:

(Az utolsó az alkoholmentes sör.) A Bavaro még hagyján, mert van benne 3,6% alkohol, de a többi még a 1,5 %-ot sem éri el.

Felső erjesztésű sörök:

         Itt aztán tovább lehet bontani a kérdést, egészen négy csoportra:

         „Fehér” és gyümölcsös sörök:

A Haacht White egy gyengéd búzasör, a leírás alapján a Hoegaarden-hez hasonlíthat, de még nem sikerült kóstolnom. Majd tán egyszer. Mindössze 5,1 % alkoholt tartalmaz. Impozáns a pohara is, arról is teszek ide egy képet.



A második (Leeuw) felső erjesztésű sörrel is csak Hollandiában lehet összefutni, szűretlen búza sörről van szó, amelynek az íze állítólag kissé citromos. Érdemes lenne kipróbálni.

 

        

         Speciális sörök:

         Elérkeztünk a Charles Quint-ek kategóriájához. Én csak a barnábbikat ittam eddig, de természetesen ebből is kettő van. No meg van egy harmadik speciális sör is, de nézzük őket sorjában:

	A Charles Quint Ruby vagy Red, ez a klasszikus Charles Quint. A kocsmák többségében ezzel lehet összefutni. Számtalan alkalommal teszteltem már, az eredménye mindig kiváló volt. 8,5 % alkohol van benne, az ideális szervírozási hőfoka pedig 8 és 10 fok között van.
	Ez a versenyző a Charles Quint Blonde, számomra ismeretlen terület, sajnos. De ami késik, nem múlik! Az alkoholtartalma hasonló a Ruby-hoz, de ezt állítólag 7 fokon kell tálalni.
	A Gildenbier egy másik történet. A régmúlt időkben a Gildenbier („guild beer”) közeli kapcsolatban volt a Diest íjászokkal. Csak ők ihatták ezt sört, és csak egy alkalommal az év során: a Guild bál idején. A söröshordók a városháza pincéjében pihentek, és csak a bál éjszakáján hozták fel őket. Amikor az óra elütötte az éjfélt, egy lábon állva kellett meginni egy literes korsóval. Aki meg tudott állni a saját lábán (közben persze lökdösték egymást), bekerülhetett a klubba. A bál végén a maradék sört üvegekbe öntötték, és csak a tagok vihették haza. Ők aztán a pincéjükben tárolták, amíg nektár nem lett belőle….

Apátsági sörök:

         Itt egyértelműen a Tongerlo sörökre kell gondolni. Ezekből négy van, a Blonde, a Prior, a Bruin és a Christmas (karácsonyi kiadás). Na jó, ez nem teljesen igaz, találkoztam már Tripel-el is, de az mintha eltűnt volna mostanság a palettáról... Úgy döntöttem, hogy ezekről majd egy külön fejezetben emlékezem meg...

          A sörfőzdének van még egy söre, amely kicsit kilóg a sorból, ez a „Speciale 1900”. Igazából nem sorolható egyik fönti kategóriába sem. Ez egy olyan felsőerjesztésű sör, amely a XX: század elejének tradicionális belga sörkészítési eljárásait igyekszik visszacsempészni a mába, 2007 óta készíti a sörfőzde. Érdemes lenne kipróbálni…

A posztban szereplő képek a cég webhelyéről származnak.

Ha esetleg valaki látogatáson törné a fejét... A Haacht főzde látogatására csak csoportosan van lehetőség, előre bejelentkezés alapján (15-től 60 főig fogadnak csoportokat.) A látogatás hétfőtől csütörtökig lehetséges, délután 2-től. Hétfőn és csütörtökön van egy esti turnus is, 6-kor vagy 7-kor kezdődik. Nagyjából egy órás vezetett túra van, utána még egy fél óra alatt megmutatják az összes készítési fázist. Utána van egy ingyenes kóstoló (egy alsó és egy felső erjesztésű sör).

Jelenleg a látogatás ingyenes még, de 2012-től a következő árakkal kell számolni:

• iskolai csoport: 3 EUR
• tanuló (diákigazolvánnyal): 4 EUR
• felnőtt: 5 EUR

A főzde címe:

Haacht Brewery - Provinciesteenweg 28 - 3190 Boortmeerbeek. De a következő térkép mellett minden fontosabb információ megtalálható: Ha valaki szeretne regisztrálni egy ilyen eseményre, ide írjon: mark.talbut@haacht.com

Tongerlo Prior

Tesztelés időpontja:


2009. május 26., Brüsszel (üveges)

Tovább a Tongerlo portfólió lefedésének rögös útjain...

Forrás: ST Toepers

A palackban kapott még egy erjesztést a 33 cl-es üvegben lévő matéria, amely 9 % alkoholt tartalmaz. Egyébként meg világos színű apátsági sör, elméletileg ez lenne a brand zászlóshajója. Az üveg alapján azt vártam volna, hogy barna lesz, de nem. Fejbe vágja az embert rendesen, pedig alig érezni az alkoholt az ízében. Kellemes, de semmi földbedöngölő… Utólag némi malátás utóízt éreztem, de még nem a kellemetlen kategória. No meg némi gyümölcsösség is érezhető, de ez már tán csak belemagyarázás a részemről.

Legyen 7-es. Az ára 0,98 euró.

Tongerlo Bruin

Tesztelés időpontja:


2008. szeptember 28., Brüsszel (üveges)

Forrás: peternederstigt

Két Tongerlo változat már górcső alá került, most következzen a bruin. Alkoholtartalma csupán 6 % (2008), de ez a fejsúlyosságban nem érhető szerencsére tetten. Az alkoholtartalom mellett jól érvényesül a harmónikus íz, a sör színe kellemesen vörös és barna közötti. Sajnos, a többi belga sörhöz hasonlatosan az üveg űrmértéke itt is 33 cl, túl hamar elfogy...

A sör vége felé már édeskés ízt is lehetett érezni, az utóíze pedig már kifejezetten karamellás. Az alkoholtartalma manapság egy kicsit magasabb, most 6,5 %-ra főzik, a sűrűsége pedig 15.6 Plato. Ideális esetben a gyártó szerint 10 fokon kéne szervírozni, én inkább a 6-8 fokra szavazok...

Nálam 8-ast kap.

Tongerlo Christmas

Tesztelés időpontja:


2008. január 13., Brüsszel

Forrás: Bierbel

Belgiumban is nagy divatja van a karácsony környékén készülő nedűknek, szinte minden főzde elkészíti ilyenkor az ünnepre szánt alkotását, nincs ezzel másként a Tongerlo sem. Nekem ez a sör egy kicsit olyan érzés, mint a Pécsi Sörfőzde karácsonyi söre (Három királyok), amelyet sajnos egy ideje nem látok. Nem csak a névválasztás miatt, hanem a szín és ízvilág miatt is. Sajnos jelen esetben a Tongerlo Christmas nem nyújt semmi különlegeset, de azért egy 6-osnak elmegy. 33 cl-es palackban adják 57 centért, tehát nem igazán drága. Az alkoholfoka 6,5-7 %, belgáéknál nem túl erősnek számító sör.

No azért érdemes ám megkóstolni, főleg a számomra kuriózumként ható vaníliás íz miatt.

Forrás: Dónall's blog

Tongerlo Blonde

Ezt a sört többnyire a kedvenc brüsszeli éttermemben sikerült fogyasztani, a Le Fiacre nevű intézményben, a tőzsde épülete mellett. A Haacht főzde terméke, egy egész sor Tongerlo sört készítenek. A cégen belül ez a márkanév fedi az apátsági vonulatot, ugyanis Tongerlo egy régi, 1128-ban alapított apátság neve, ahol viszont sört már nem készítenek... A visszakóstolási jegyzetek jelen sör esetében sokat nem mondanak, inkább pillanatnyi hangulatjelentések, de sebaj.



Forrás: Wikipedia

Tesztelés időpontja:

2007. szeptember 16.

Forrás: Smakpiwa

2007 januárjában a barna változathoz már volt szerencsém, szintén csapoltan. Hozta a januári elvárásaimhoz mért minőséget, megüti a 7-es szintet ez is, de lássuk a részleteket. Sűrű blonde sörről van szó, ami a terjedelmes pohárban nagyon jól néz ki. Szárazanyagtartalma meglepően magas, 14.4° Plato, amihez jelenleg 6 %-os alkholtartalom párosul, de akkor (2007) még 6,5 % volt benne. Jó hidegen ajánlott fogyasztani, 8-9 fokot ajánlanak a hozzáértők, de ez adódik az alkoholfokból is. Egy könnyed vacsora kimért kísérőtársa lehet, semmiképpen nem tolakodik előtérbe gasztronómiailag, a kagyló mellé ideális volt. 7-es.

Visszakóstolások:

2008. január 15., Brüsszel

Sok újat nem tudok elmondani, továbbra sem rossz sör ez. Marad 7-es.

2008. október 1., Brüsszel

Forrás: 40 beers at 40

V. Károly után ez egy kicsit visszalépés, lássuk be. (Aznap este egy Charles Quint-el indítottam, teszt később...) Pedig aztán semmi rosszat nem lehet rá mondani, egyszerűen nem annyira fajsúlyos és kész. De ettől még ez is erősen javasolt továbbra is a Belgiumba látogatóknak. Erős 7-es.

2009. május 26., Brüsszel

A bor mellett a kagylóhoz azért egy ilyen is lecsúszott, hiába no, ez is itatja magát. Különösebben újabbat nem tudok róla elmondani, ez alkalommal is hozta a jó formát, legyen 7-es. Érdekes, hogy sok helyütt az ideális szervírozási hőmérsékletként a 8 fokot jelölik meg. Hát én ettől még csak hidegebbet kaptam szerintem…