A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Miller. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Miller. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. szeptember 22., hétfő

Miller Lime

Tesztelés időpontja:

2025. július 27., Tallinn (üveges)

A Miller alapsörét még az USA-ban köstoltam sok évvel ezelőtt, mielőtt Európában komolyabban forgalmazták volna, és nem nagyon voltam elragadtatva tőle...

Azóta még párszor belefutottam (leginkább baráti összejöveteleken, de venni nem vettem), és ez az ízesített verzió is most egy baráti beszélgetés során került elő. A Pivovary Staropramen gyártja licenszben a közép-európai érdeklődőknek, és a citromos (lime) ízesítésű sörök átlagos szintjét hozza, a hab kivételével, mert az gyakorlatilag nincs neki.

Megjelenés3
Íz5
Aroma és jellegzetességek 4
Összhatás7
Összesen19


I had Miller's basic beer in the US many years ago, before it was widely available in Europe, and I wasn't too thrilled with it... I've had it a few times since then (mostly at friends' gatherings, but I didn't buy it), and this flavored version came up in a friendly conversation. It's produced under license by Pivovary Staropramen for Central European enthusiasts, and it's about the average level of lemon-flavored beers, except for the head, which it practically lacks.

Appearance (1-10)3
Taste (1-10)5
Aromas and other characteristics (1-10)   4
Overall (1-20)7
SUM (1-50)19



2013. október 4., péntek

Miller Genuine Draft

Tesztelés időpontja:

2013. május 25., Tallinn (üveges)

Volt már sör a blogban a Millertől (Miller Lite), azt a sört annak idején még az óceán túoldalán kóstoltam meg 2009-ben. Azóta már jó sok idő eltelt, s Tallinnba kellett jönnöm, hogy a kezembe kerüljön még egy sör ettől a gyártótól. Kisebb üvegben palackozzák, mindössze 3 decis a palack, cserébe viszont a kupakját le lehet csavarni... Már aki akarja ugye, nekem nem nagyon sikerült, elkezdte vágni a bőrömet, ahelyett, hogy engedett volna, maradt hát a pénzérmés megoldás, hogy ne sérüljön a kupak.

A Miller nem bízza a véletlenre a sör marketingjét egyébként, még saját weboldalt is kreáltak neki, külön domain-el... Az alkoholtartalma 4,7 %, s a sör különlegességét az adja, hogy készítése során hidegen szűrést alkalmaznak (cold filtering), s még azt is állítják, hogy ők az egyedüliek, akik ezt a technológiát a nagyvilágban használják. Ez persze nem így van, de jól hangzik legalább... S hogy mi a bánat az a hidegen szűrés? Én se nagyon tudtam korábban, de legalább nem is voltam lusta utánanézni...



Na szóval az egész arról, hogyan rövidítsük le a lager sör ászokolási idejét. A folyamat idejének csökkentése érdekében a sört lehűtik ritka alacsony hőmérsékletre, s ilyenkor a fehérjék és egyéb kedves kis vegyületek, amik a sört trutymóssá tennék, szépen összeállnak. Ezáltal a szűrés könnyebb, s még a az elkészítésre fordított idő is csökken, értelemszerűen. Nem kell nagyon magyarázni, hogy milyen jótékony hatása van ennek a termelékenységre és a profitra, ugyanakkor nem árt észben tartani, hogy a tisztaságnak és a gyorsaságnak bizony ára van: ezzel a fajta szűréssel olyan dolgok is távoznak a sörből, amelyek egy hosszabb érlelési folyamat során döntő hatással vannak az ízvilágra.


Így aztán már nem is nagyon csodálkozom azon, amiket a tesztnaplómba annak idején beírtam... Hozzáteszem rögtön a legelején, hogy a sör sajnos már lejárt pár héttel, de ennek azért nem kéne döntően befolyásolni az ízt... Szóval a Miller Genuine Draft számomra az első kortyokkal egy intenzív lagert idézett, kellemes szénsavassággal (friss maradt ennyi idő után is), ugyanakkor habban nem mutaott sokat. Az első kortyok kellemes kesernyéssége és tartalmassága után azonban nagyon ellaposodott, de érdekes módon a végére megint feléledt, úgy tűnik a kerti levegő jót tett neki...:) Akkor még némi gyümölcsösség is érezhető volt, de ehhez a szénsav mennyiségnek igen csak le kellett csökkennie.

Megjelenés 7
Íz 5
Aroma és jellegzetességek        6
Összhatás 11
Összesen 29

2011. augusztus 23., kedd

Miller Lite

Forrás: free-extras
Tesztelés időpontja:


2009. január 10., Las Vegas (dobozos)

Amikor a fenti városban jártam, próbáltam helyi söröket kóstolgatni, vagy legalábbis amerikaiakat, de ez kész kihívás volt, mert leginkább csak import sörökhöz lehetett hozzájutni. Végül azért találtam egyet, de ennek meg az űrmértéke volt átlag feletti...
Miller Lite névre hallgatott... Mindent feltüntetnek a dobozán, csak azt nem, hogy mennyi alkohol van benne. Tényleg lágy sör egyébként, csak kissé nagy a mérték, mint mondtam: 24 uncia. Ez testvérek között is veri a 7 decit, egész pontosan 709 ml. Azért elfogyott egyszerre ám, mert iró meleg volt… A szlogen tetszik nagyon rajta, hogy aszondja „true pilsner”. Na ja…

Utánanézve a sörnek kiderült, hogy az alkoholfoka 4,2 %, tehát tényleg ül a "lite" jelző. A sör története egyébként elég érdekes, azaz inkább a recepté. Az első verziót egy Joseph L. Owades nevű biokémikus úriember alkotta meg 1967-ben "Gablinger's Diet Beer" néven, aki akkor a New Yorki Rheingold Brewery főzdének dolgzott. A recept a Miller versenytársához, a Chicago's Meister Brau-hoz került, ott Meister Brau "Lite" brandként kezdték el forgalmazni a '60-as évek végén. Amikor a Miller felvásárolta a céget, a recept új néven kelt életre, onnantól úgy hívták, hogy "Lite Beer from Miller" (ez volt a hivatalos név a '80-as évek közepéig). Elképesztő reklámkampányt toltak mögé, sportolók garmadájával reklámozták, hogy milyen jó is az, ha valaki "lite" sört iszik... Más gyártók is beszálltak a "lite" piacra persze, és a Miller Lite vezető szerepét 1994-re átvette a Bud Light, de ez már más lapra tartozik... 

Ízre nem hoz semmi különöset, pláne egy megedződött pilzeni fogyasztónak, az erős 6-os azért megáll.