Lindemans Framboise

Tesztelés időpontja:

2007. január 21.,  Brüsszel

Forrás: Merchant du Vin

A nap fénypontja! Nem tudom, ittatok-e már olyan málnaszörpöt, ami nem színezékből és állományjavítókból épült fel, hanem igazi gyümölcsből, és felhörpintve úgy kiáltottatok fel, hogy igen, ilyen a gyümölcs íze! Hát ennek a „sörnek” ilyen íze van. Csak ismételni tudom a barackos Lindemans sörénél leírt szuperlatívuszokat, de ennek megadom a 10-est. Sörnek nagyon nem lehet nevezni, ez valami speciális ital. De rettentően finom! 2-3 fokra hűtsétek ezt a csodát, úgy a legjobb. A leírás szerint legalább 25% (!!!) gyümölcsöt tartalmaz! Alkoholt nagyon ne keressetek a 37,5 cl-es üvegben, csupán 2,5 % van benne. A minőséghez van szabva az ár sajnos, a palack ára: 1,75 euró.

Édességekehez, desszertekhez, csokoládéhoz ideális, de magában is szépen el tud fogyni, csak akarni kell...

Hoegaarden witbier

Tesztelés dátuma:

2007. január 21., Brüsszel

Forrás: Les Zitounes

Forrás: Carlsberg Danmark

Hát akkor jöjjön az egyik kedvenc búzasöröm, amiből állítólag annyit meg lehet inni, amennyit az ember akar, fejfájás akkor se lesz másnap. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a sör már korábban otthon megkóstoltam, de nem tudtam kihagyni Brüsszelben sem. Az előző teszt búzasöre (Brugs) óta óvatos indián vagyok, meg különben se komálom nagyon a búzasöröket. (Ez már persze nem igaz...) Lehet, hogy ez változni fog (mint ahogy a lambic típust is egyre jobban kedvelem), mert ez a Hoegaarden nagyon jó. Nincs benne sok alkohol, búzasör lévén, mindössze 4,9%, de az elég is. 1445 óta gyártják, de sajnos csak 0,25-ös palackba teszik, lehetne nagyobb is. 2-3 fokon érdemes fogyasztani, ezt alá is tudom támasztani. (Tervezem egy alaposabb leírás készítését, így most csak a benyomásokról.) Az első kortynál rabul ejtik az embert a pilzenihez szokott ízlelőbimbóknak szokatlan fűszerek, egyszerűen zseniális! Tudásához mérten pofátlanul olcsó, csak 49 cent. A pontszám 8-as, hogy legyen helye a Grand Cru-nak.

Visszakóstolások:

2009. szeptember 27. (csapolt)

Végre! Már rég vágytam rá, hogy csapoltan is megkóstolhassam ezt a csodát, ráadásul egy félliteres „pohárban” jutottam hozzá. A látványt csak egy szóval tudnám leírni, amikor Kortrijkban elém tették: brutális. Jéghideg volt, hát még most is összefut a nyálam a számban. Az űrmértékhez képest az ára barátinak nevezhető: 4 euró. Hódít, mi tagadás: 9-es!

2009. szeptember 29. (dobozos)

Jól lehűtve, pálinka után ideális volt. Továbbra sem tudok róla rosszat mondani, ne változzon meg soha se! Erős 7-es, közel a 8-ashoz. A doboz űrmértéke a szokásos, 0,33-as. Lassanként ez lesz a kedvenc söröm egyébként, most tudatosult bennem, hogy ha nem látok valami különlegeset az itallapon, akkor szinte mindig ennél kötök ki. Sebaj, soha rosszabbat.


2009. október 2. (csapolt)

Ilyet még soha nem csináltam, a reptéri söntésben ittam egy utolsó csapolt sört. Természetesen saját poharába csapolták, a mosogatógép miatt a pohár tapintása tisztaságot sugallt, és a beléöntött nedű hőfoka miatt kellemesen hűvös volt. Ezúttal azért nem vállalkoztam a nagyobb kvantumra, megelégedtem egy pohárral, ugyanis nem szeretem a repülőgépek mellékhelyiségeit. A sör hozta az elvárt színvonalat, 7-esre értékelem.


2010. január 16. (üveges és csapolt)

Kétszer is sikerült aznap tesztelni, először a görög kajáldában, majd  reptéren is. (Először kis üveges, odakint csapolt fél littyós.) Gondolom, azt mondanom se kell, hogy csalódást nem okozott, bővebb eszmecserébe most nem is bocsátkoznék. 7-es.

Leffe Tripel

A tesztelés időpontja:

2007. január 21., Brüsszel

Forrás: Cafe Pallieter

Legutóbb (én balga lélek) már azt hittem, hogy lefedtem a teljes Leffe portfóliót. Hát most kiderült, hogy a nagy frászt. Kár lett volna befejezni, mert ez az egyik legjobb a Leffe vonulatból. Különlegessége abban áll, hogy gyengéden még egyszer fermentálják, majd némi titkos fűszerekkel adnak neki egy utánozhatatlan aromát. Ez azt is jelenti, hogy ez a Leffe egyetlen olyan söre, amely utóérlelést kap a palackban. Kezdetben annyira tapasztalatlanok voltak a technológiát illetően, hogy szégyen ide, szégyen oda, a Hoegaardent kellett megkérniük, hogy vezényelje le a készítés folyamatait...

A pohárba kitöltve szép aranysárga színe van, mélysége mint egy igazi sárgamuskotályé. Még jó, hogy ízben nem arra hasonlít... Ez a másdik tripel életemben, így messzemenő következtetést nagyképűség lenne levonni, mindenesetre tetszésemet enyerte, erős 8-as a cucc nálam. A palack a szokásos 0,33-as, alkoholfok 8,5%, ez valószínűleg a refermentálás miatt van. Egy üveg 98 centet kóstál (Belgiumban). Optimális fogyasztási hőfoka 6 és 8 fok között van.

Végezetül egy kis vizuális élmény:

Red Stripe

Forrás: United Nations of Beer

Tesztelés időpontja:

2011. április 3., Tallinn

A helyzet az, hogy ez a sör az észtországi tesztsorozat eddigi mélypontja. Semmi köze Észtországhoz, Jamaikában készítették (Desnoes & Geddes), de inkább ne tették volna. Elméletileg egy lagerelt pilzeni típusú sör, és a csilivili weblapjuk szerint egy kiegyensúlyozott ízvilágú sör, amely egyben frisíítő, bla-bla-bla... A helyzet ezzel szemben az, hogy az ízében zavaróan komlós ízt lehet érezni, és valószínűleg nem is a legjobb minőségű komlót használták fel. Emlékeztet engem a sör valamelyik nagyon rossz magyar sörre a régmúltból, de egyszerűen nem tudom felidézni, hogy melyikre...

Mind a sör címkéjén, mind pedig a weblapon "bölcsen" hallgatnak az összetevőkről egyébként, ellenben meg lehet tudni, hogy mennyi kalória (42 kcal) van benne, és zsír szerencsére semennyi:) ... (Alkoholtartalma 4,7%.)

Kicsit a külsőről, ha már a belsőről sok jót nem lehet mondani: 33 cl-es szokatlan palack, a pohárban megjelenésre sok panasz nem lehet, de kimagaslót sem nyújt. Inkább tán jellegtelen. Kipróbálni csak az egzotikum miatt érdemes talán, de más egyéb miatt teljesen felesleges rááldozni a pénzt.

Egy pozitívum: a Wikipedia szerint nagy támogatói a jamaikai bobcsapatnak, tán még sokan emlékeznek a "Jég veled (Cool Runnings)" című filmre...

Megjelenés	4
Íz	3
Aroma és jellegzetességek	4
Összhatás	8
Összesen	19
Régi értékelés szerint	3,8

A tesztlaborban...

H.F. Puls Tume Lager

Tesztelés időpontja:

2011. április 3., Tallinn

Ez a H.F. Puls társaság új szereplő a tesztlaborban észt viszonylatban, így először néhány szó a gyártóról. A H és F betű az alapító atyára utal, akit úgy hívtak, hogy Heinrich Ferdinand Puls, és a XIX. században élt. Ez a gyár is Pärnu városához kötődik, és szép hosszú története van, egyszer majd elmesélem... Most inkább csak a jelenkorral foglalkozzunk egy csöppet: a gyár 2008 óta az AS Viru Beer Harboe tulajdona...


Jelen tesztalany, a Puls Tume Lager, az észt piacon belül tán a Saku "The Cream of Dublin" sörhöz hasonlít leginkább. Mondjuk nem annyira krémes jellegű, mint a Saku üdvöskéje, de ebben is felfedezhetők a kávéra és karamellre utaló ízjegyek. A teste sem olyan erős, bár ez is mély, és szinte fekete. Erősségben mindenesetre felülmúlja a vetélytársat. Igazából engem az észtek fekete kenyerére emlékeztet egy kicsit: utóízben kellemes a karamell újra, de szerencsére nem túl édes. Ajánlott.

Megjelenés	6
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	13
Összesen	33
Régi értékelés szerint	6,6

Saku On Ice

Tesztelésre várva...

Tesztelés időpontja:

2011. április 2., Tallinn


Ez egy különleges sör, minden szempontból. Már a megjelenésében is van valami: különleges a palack, és különleges a lezárás is. Nem szokványos kupak van rajta, egy kis fülentyűvel kell kinyitni az ampullát, jutalmunk a jól ismert hang, amelyet egyetlen sörbarátnak sem kell bemutatni, úgy gondolom... A gyártó nem törődvén az üveg színezésével, teljesen átlátszó üvegbe teszi ezt a sört.

A különleges "kupak"...

Az előbbieken kívül a készítési mód sem szokványos: a készítés során a sört fagyponthoz közeli hőmérsékletre hűtik le. Nomen est omen... Ízre a sör túlmutat a vizes pilzeniek sivárságán, majdhogynem teltségről beszélhetünk, ugyanakkor a sör lágy és friss. Kellemes volt így "tél vége" felé is, de a nagy nyári melegben is jó lesz felfeszíteni érzésem szerint...

Alkoholtartalma  5.0% százalék, 6-8 fokon igyuk, ha lehetséges...

Végezetül néhány pajkos észt fiatal videója a Youtube-ról, akik bebizonyítják, hogy ez a sör tényleg a jégen érzi otthon magát (on ice)...:)

Megjelenés	7
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	15
Összesen	36
Régi értékelés szerint	7,2

Judas

Forrás: Beer Pongs

Tesztelés időpontja:

2007. január 21., Brüsszel


Ez a sör egy korrektül fermentált erős ale típusú sör, nagyon jól össze van rakva. Különleges élményt azért nem ad, de csalódást sem fog senkinek okozni, próbáljátok ki. A palack 33 cl-es, alkoholtartalom 8,5%. Viszonylag drága, 1,05 euró egy palack. A gyártója az Alken-Maes, de érdekes módon a weblapjukon mostanság nem lehet erről a sörről olvasni. Lehet, hogy nem gyártják már?

A névválasztás érdekes egyébként, beleillik abba a vonulatba, melynek során mindenki szeretne valami hasonló vad elnevezést kitalálni, mint a Duvel (az ördög...). Lassanként minden belga sörgyártónak meglesz az ilyen stílusú söre (az alant látható reklám is ezt a marketingfogást támasztja alá...)

Erős 7-es.