Karlovačko

Forrás: Dag

Tesztelés időpontja:

2012. december 31., Szálka (dobozos)

Az óév végóráira készülve került a kezembe ez a sör, Pocak barátomnak hála, aki nálamnál sokkal jobb ismerője a horvát söröknek, s ez az ő egyik kedvence. A Karlovačka Pivovara gyártja, s ez a főzde is, mint sok másik még a régióban, a Heineken birodalmát gazdagítja. A főzde az 1854-es évig datálódik vissza, s leteszem velük kapcsolatban is a szokásos esküt: eljön majd a pillanat, amikor majd részletesen fogok velük foglalkozni, a türelmetlenek addig nyugodtan kattintsanak ide.

Most foglalkozzunk pusztán a sörrel... Mivel kedves barátom kedvence, ezért fokozott figyelmet szenteltem neki. Kedves Pocak barátom tekintélyes méretű sörhasát részben annak köszönheti, mert ifjúkora óta a soproni sörökön szocializálódott, így éltem a gyanúperrel, hogy tán azért kedveli ezt a sört, mert ízvilágban közel van ahhoz. (Erősíthetném ezt a teóriát azzal is, hogy jelenleg mind a két cég a Heinekent gyarapítja...) A valóság azonban kicsit más. Manapság a Soproni (szerintem) az egyik leginkább eltalált pilzeni típusú sör a magyar piacon, mérsékelt komlózással. Megboldogult bohó fiatalkoromban nagy barátja voltam a soproni söröknek szintén, s volt néhány kedvencem, ami azóta eltűnt a palettáról.

Ezek a sörök sokkal nagyobb mértékű komlózást kaptak akkoriban, s ezek képzeletemben megőrzött íze mondhatni közel van a Karlovačko ízéhez. Tán ezért kedveli kétszer is citált barátom annyira, de igazából tudja ezt a mocsári ordas... No de milyen is volt? A komlózást már említettem, viszonylag friss komlóíz jellemzi a sört. Magas szén-dioxid tartalom jelentkezik a kibontásnál, ezzel szemben a habképződés szerényebb. Színre világosabb az általam preferáltnál, de ezt bánja a kánya. Az íze harmonikusnak mondható, kilógó extremitások nincsenek. Mindazonáltal azért eléggé középszerűre sikeredett, kicsikét a sűrűségével is baj van szerintem.

Megjelenés	5
Íz	4
Aroma és jellegzetességek	5
Összhatás	10
Összesen	24
Régi értékelés szerint	4,8