2013. április 23., kedd

Sörgyártók bemutatása #17 - Pivovar Starobrno

Nem is volt olyan régen, mikor a gyártó egyik söre tesztelésre került eleddig azzal együtt két sör volt a blogban tőlük, ez a másik.Úgy hozta az algoritmus, hogy most ők kerülnek sorra, lássuk hát, honnan is jöttek ők...

Mint már írtam többször is, a gyártó nem nagyon preferálja az angol nyelvű honlapkészítést, így kénytelen voltam a cseh nyelvű történeti hátteret tanulmányozni, amiben némileg azért segített ez a cikk is, és a Wikipedia szűkszavú angol szócikke is.

A gyártó nevéből viszonylag könnyen kisakkozható, hogy Brno városához kötődnek... Maga Brno városa (Brünn) is híres, egyik legfontosabb ipari és egyéb központja volt a régiónak mindig, de múltjában és jelenében tagadhatatlanul fontos szerepet játszik a sör. I. Vencel cseh királytól kapták a jogot a sörfőzésre először, s ez bizony nem tegnap volt: 1243-ban...

Maga a Starobrno főzde elődje egy cisztercita monostori főzde volt, amit Elisabeth Richeza (Eliška Rejčka, a cseh neve már csak szebb...) lengyel királyné volt olyan szíves megalapítani a XIV. században. Hogy ez pontosan mikor történt, ez egy csöppet ködös, egyes források szerint 1325-ben, mások szerint 1323-ban, de fogadjuk el az utóbbit, maga a főzde ezt állítja...

A kezdetekben tehát a főzde szoros szimbiózisban élt a cisztercita monostorral, s helyileg az óvárosban volt. Függetlenek voltak kezdetektől fogva a városi tanácstól, s az üzleti ügymenetet fennmaradt írásos emlékek nyomán egy bizonyos Mořic nevű polgár vállalta magára. Ettől függetlenül, a sör minőségét a városi tanácsosok szigorúan ellenőrizték. Megjegyzem, nem lehetett akkoriban rossz egy ilyen állás, borzasztó még kimondani is (hát még leírni...), hogy valakinek az a munkája, hogy söröket ellenőriz nap mint nap...

A XV. század első felében, a huszita háborúk idején a főzde és a konvent épületei fura mód többször is leégtek, de szerencsére szorgos kezek és torkok mindig prioritásként kezelték a sörfőzést a városban, így a képesség kialakítása és újra megteremtése mindig napirendre került minden egyes pusztítás után.

Aztán elkövetkezett a fehérhegyi csata... A harmincéves háború kezdetét jelző csata (a csehekre nagyjából olyan tragikus következményekkel zárult, mint nekünk Mohács) után 1624-től Brno városának egy speciális "söradót" kellett fizetnie, amit csehül úgy hívtak, hogy "pivní tác". 1645-ben a város sikeresen állt ellen a svéd ostromnak, ekkortól az adót a város saját céljaira használhatta fel. 1782-ben II. József császár bezáratta a konventet, s minden a Szent Tamás apátságé lett. Arra nézvést, hogy a főzde 1782 és 1825 között egyáltalán létezett volna, semmiféle bizonyíték sincs, ugyanis az összes archívum megsemmisült a történelem viharaiban...

A XIX. század második felére esik a cseh sörök egyik ismert aranykora, soha nem látott expanzió indult meg, s például a régi főzde Brno-ban sem tudta már kielégíteni a megnövekedett város igényeit. Ezért eztán az eredeti főzde utolsó tulajdonosa Josef Mandel, s veje Herrmann Hayek úgy döntöttek, hogy új, modern főzdét építenek, s 1872-ben a "Mandel a Hayek" nevű vállalat megkezdte az építkezést. A XIX. század utolsó évtizedében a főzde egyesült egy másik céggel, amelynek Brněnské Ivanovice volt a székhelye. A század végére az együttes termelés elérte a 236.490 hektolitert...

Az I. világháború idejéig a cég piacvezetővé vált Brno-ban, s termelésük meghaladta évente a negyedmillió hektolitert. Nagyüzemben folyt az export Ausztria-Magyarországra és Lengyelországba, egyedül a bécsi vásárba öt kocsival szállítottak naponta. A cégtulajdonosok akkoriban szinte még mind németek voltak, az első cseh résztulajdonos belépésre 1911-ig kellett várni.

Csehszlovákia 1918-as létrejöttekor a főzde a Moravia bank kezébe került, s a cég 1927-ben járt a csúcson. Akkor jött a mindent megrendítő gazdasági válság a világban, ami persze a főzde számára is visszaesést hozott, de összességében jól jöttek ki az ügyből, mert a fő riválist, a Moravia főzdét lenyomták a piacon.

A II. világháború alatt a cégvezetés újra német volt, s 1944 novemberében a Brno-t ért bombázások a főzde épületeiben is sok kárt tettek. A XX. század második felében a cég számos modernizálást ért meg, s ezek közül az 1992-es volt a legjelentősebb, akkor léptek a részvénypiacra. 1994-ben a céget felvásárolta az ausztriai BBAG (Österreichische BrauBeteiligungs AG) konszern, majd a BBAG és a Heineken csoport 2003-as egyesülésével létrejött Közép-Európa legjelentősebb söripari vállalata. 2009-re a Starobrno átlépte a félmillió hektoliteres határt...

Forrás: Wikipedia
A Starobrno elméletben hat sört gyárt rendszerességgel:


  • Ležák (lager, 5 % alkoholtartalom)
  • Medium (lager, 4,7 % alkoholtartalom)
  • Tradiční (lager, 4 % alkoholtartalom)
  • Řezák (félbarna szerűség, karamell ízesítés, 4 % alkoholtartalom)
  • Černé (barna, 3,8 % alkoholtartalom) 
  • Fríí (alkoholmentes) - ez a weblapjukon mostanság nem szerepel...


Forrás: Idnes
Ezeken kívül még a főzde gyárt egy speciális "zöld sört", amit csak egyszer főznek az év során, Nagycsütörtökre (húsvét előtt). A cseheknél ez az az ünnep "zelený čtvrtek" néven fut, s a sör színe is próbálja követni ezt a színvilágot... A Starobrno 2006-ban gyártotta először ezt a nedűt (Zelené Pivó). Általában mintegy kétezer hektoliterrel adnak el belőle néhány hét alatt Csehországban. "Alsó erjesztésű sörről van szó, amelyhez morvaországi árpából készült malátát, žateci komlót és saját tenyésztésű sörélesztőt használnak. Hosszú ideig ászokolják, végül pedig egy speciális, csak a sörfőző mesterek által ismert gyógynövény-kivonatot adnak hozzá. Ettől a kivonattól nyeri el levelibéka színét és jellegzetes ízét." (Ezen gondolatok egyik kedvenc oldalamról, a Prágai sörözők-ről származnak, a zöld sörök története ott szépen ki van vesézve, érdeklődőknek katt oda.)

A fent vastagon szedett összetevő eredete azonban eléggé bizonytalan, mint az a Sercsecs 2012-es cikkéből kiderül... Jó esély van rá, hogy nincs itt semmiféle titok, s elképzelhető, hogy egy szimpla ételszínezékről van szó.

Cím és elérhetőségek:


Hlinky 160/12, Brno 661 47
starobrno@starobrno.cz
Tel.: +420 543 516 111
Fax: +420 543 211 035

A sörgyár étterme:

Mendlovo náměstí 20, Brno
Nyitvatartás:
11:00 - 24:00 (minden nap)
restaurace@pivovarskabrno.cz
www.pivovarskabrno.cz
Tel.: +420 543 420 130
Fax: +420 543 420 139

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése