2015. március 25., Budapest (üveges)
Tán azt még nem említettem, hogy szeretek túrázni (nagy büszkeségem például az OKT teljesítéséért kapott jelvény, aki kételkedne, az nézzen utána a 4553. számú jelvénynek...) és egy szép tavaszi vasárnapon lányommal a Budai-hegységben túráztunk, s a túra végpontja egybeesett a Szépjuhászné nevű kisvasútmegállóval...
A büfé régi kedvenc (különösen a kinti napozós asztalok...), s a székelykáposzta és egy alap Soproni sör elfogyasztása mellett ezúttal lehetőségem nyílt két újdonság vásárlására is, amiket eddig még nem láttam. Az egyik ez a sör volt, a másik meg a barna változat, teszt erről is lesz hamarosan...
Aki esetleg kíváncsi a gyári marketingre, olvasgassa el bátran az oldalukon közölt sikertörténetet, ettől én most eltekintek (elég annyit tudni most, hogy a XIX. századig nyúlnak (1825) vissza a szálak...), mindenesetre egy szlovén gyártóról van szó.
Kellőképpen büszkék a söreikre tehát, ahogy írtam, de azért azt el kell mondani, hogy ez a sör például a Ratebeer-en a 100-as skálán 7 (!) pontot tudhat magáénak. Persze lehetne mondani, hogy mindenki totál negatívan állt hozzá, de ezt a véleményhalmazt a teszt után olvastam, így a jegyzetkészítésben egyáltalán nem befolyásolt. Nem írnám most ide azokat a jelzőket, amelyekkel magamnak illettem, de nem túl hízelgőek... Egyszerű, sima lager sör, habja nulla, ízre pedig valami természetellenes aroma sejlik ki, enyhe "vegyszeríz'". Vizes, egyszerűen nincsen sör íze... (Az alkoholtartalom 4,9 %.)
| Megjelenés | 3 |
| Íz | 4 |
| Aroma és jellegzetességek | 4 |
| Összhatás | 7 |
| Összesen | 18 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése