2015. február 20., péntek

Spíler Shanghai

Látogatás időpontja:

2015. január 5.

Hát lassanként ez a folyamat is elkezdődik a blogban, értem ez alatt a honi sörfogyasztásra és egyéb tevékenységekre specializálódott intézményekről szóló leírások publikálását. Eleinte még azt gondoltam, hogy itthoniakról nem írok, de aztán azzal győztem meg magam, hogy nem lesz hátrányos, ha mindenkinek lesz összehasonlítási alapja a külhoni helyekkel, és láthatóvá válik, hogy hol is tartunk mi most...

Az elmúlt pár évben amíg nem voltunk itthon, a főváros ilyen téren nagyon megújult mondhatni, számtalan új és izgalmas egység nyílt, az ember csak kapkodja a fejét. Különösen igaz ez a Gozsdu udvarra és környékére, s mivel egy kedves barátom itthon volt éppen Észtországból, ezúttal erre vettük az irányt, s a fent jelzett helyen kötöttünk ki (néhányszor azért körbe-körbe jártunk, aztán végül itt ragadtunk le).

Belépve a hangulat kicsit nekem hasonlított a Hell Hunt nevű helyhez Tallinnban, azzal a különbséggel, hogy itt egyértelműen fontos volt az egységes arculat az ügyféltérben, így szó sem lehetett a jelek szerint arról, hogy szedett-vedett bútorzattal várják a vendégeket.


A csapolt sör kínálat nem túl bő, de vannak itt is érdekességek azért (megjelenik például a Leffe és a Hoegaarden is a márkák között...). A magyar kézműves sörök sajnos csak üvegesen képviseltetik magukat, s ezekkel sem volt éppen szerencsénk, mert amit éppen kósoltunk volna, azok közül egyik se volt. No persze kompromisszumkészek voltunk azért, de ez nem is lehet kérdés, ha az ember inni akar valamit...

Az étlap felépítése nagyon vegyes, s az is elfér egy oldalon. Eleinte úgy volt, hogy nem nagyon fogunk enni semmit, de aztán a sokadik sör után csak sikerült rábökni valamire, így kipróbáltam a tokajis sült mangalicakolbászt, de tokaji jellegű ízvilág nagyon nem jött át nekem. Mindenesetre azért a Leffe Blonde jó volt hozzá...



Az első Hoegaarden után (szerencsére megkérdezték, hogy akarok-e bele citromot...) azért volt új sörteszt is:

Stari meggysör

A Stari főzde sem került még elő a blogban Tapolcáról, de mivel ez a sör kellemes emlékeket gerjeszt bennem, nem lehet vitás, hogy egyrészt lesz róluk majd részletes poszt, másrészt pedig majd további söröket fogok kóstolni. De kezdjük a negatívumokkal ezen sör kapcsán... A belinkelt oldalon azt állítják, hogy a sör a belga hagyományokon alapulva készül, s még a címkén is az van írva, hogy kriek. Ezen a téren eléggé vaskalapos vagyok, de amennyire én tudom, kriek sört csakis (legalábbis a hagyományosat...) lambic sörből szokás, és lehet készíteni, azt meg idehaza nem nagyon tud produkálni senki sem.

Hogy miért is? Nem akarom ismételni magam (tessék elolvasni a sörtörténelmi bevezetőt itt jobb oldalon), de a lényeg az, hogy a lambic sörök spontán erjednek, s az erejedés beindulásához szükséges baktériumtörzsek csak Belgium adott régiójában élnek (Brüsszel és környéke), ezt a kört elhagyva elpusztulnak. Ez csak az egyik része a dolognak, a több éves hordós érlelési ciklust már ne is emlegessük.

Nem tudom, hogy hogyan készül ez a sör, de élek a gyanúperrel, hogy a fenti feltételek nem feltétlenül vannak megvalósítva. De hagyjuk is ezt, nézzük a pozitívumokat, mert vannak bőven. Sajnos a fent belinkelt oldal nem tér ki a készítés módszerére bővebben, de nekem az az érzésem, hogy egy szűretlen felsőrejesztésű sörrel van dolgunk, amit meggyágyon érlelnek meg. A leírás szerint a gyümölcstartalom minimum 30 %, ami ha így van, feltétlenül dícséretes. Ízre enyhén savanykás, és meg kell mondanom, gyönyörűen hajaz a belga kriekek ízvilágára.

Habja érdekes módon nem sok van, a pohár alján meg marad némi üledék is (vagy gyümölcs, vagy élesztődarabkák tán...). Összességében nagyon meg voltam vele elégedve...

Megjelenés6
Íz6
Aroma és jellegzetességek 7
Összhatás13
Összesen32

Elérehetőségek:

Cím: 1075 Budapest, Király utca 13. / Gozsdu udvar /
Telefon: +36 1 878 1309
Email:  shanghai@spilerbp.hu

2 megjegyzés:

  1. azt mondanám, hogy a kriek lehet belga ale is meggyágyon, amire gondolnál az pedig a kriek lambic lenne - tehát ettől még lehetne ez a sör egy belgla kriek (ale), de élek a gyanuperrel, hogy inkább egy lager nyakonöntve meggylével...a lambic-okra visszatérve: azért (bár eredetileg tényleg Brüsszel környéki 'sörök') ma már nem csak a belgák tudnak jó spontán erjesztésű söröket készíteni, lásd pl néhány Mikkeller darab :-)
    Lore

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát amennyire én tudom: A kriek fiatal lambic-ból és friss cseresznyéből készül tradicionálisan, a gyümölcsnek pedig elvileg Schaerbeek-ből (Brüsszeltől nem messze van) kéne származnia. A gyümölcsöt beszórják a lambic-os hordóba, és a végén szép piros színe lesz. Egy 250 literes hordóba minimum 50 kg gyümölcs kell, ami 20-25 % körüli gyümölcstartalmat jelent. Ezt persze a legtöbb termék nem éri el, amit kriek-ként forgalmaznak. Más gyümölcsökkel is próbálkoznak természetesen, létezik málnás, barackos, almás, feketeribizlis, áfonyás, stb. Természetesen a modern élelmiszeripar ide is betette a lábát: a legtöbb gyártó kész szirupot vásárol, és azt önti bele a sörbe. Az igazi kriek lambic-ból készül, ennek ellenére, mint fent említettem, a flamand barnából is készítenek ilyen névvel sört, holott az egy felső erjesztésű sör. S emellett valóban készüleget úgy is "kriek", ahogy te írtad, mindenféle egyéb sörtípúsból, de az már nem kriek, hanem valami más...
      Tudom, jópár belga sörtesztet lehet itt is olvasni, ahol a gyártó szerint a sör kriek, ezen el lehet polemizálni....:)
      Amit a spontán Mikkeller söröről írzs, érdekes, én még nem hallottam felőlük, Mikkeller sörrel is csak párral futottam össze, de feltétlne rá fogok nézni...:)

      Törlés