2014. január 12., Tallinn (dobozos)
2013 novembereében Madridban jártam, de ezt már említettem. Készülőben van az ott szerzett élményekről szóló bejegyzéshalmaz is, de hát az sem lesz egy rövid törtétnet... Spanyol barátom, akit már sokszor említettem, mindig a Mahou márkát dícsérte nekem agyon, s a spanyol fővárosban végre volt alkalmam csapoltan is tesztelni. Hogy milyen is volt, erre most nem térnék ki (elöljróban csak annyit, hogy nem változott szignifikánsan a véleményem...)
A Mahou terméklistájáról eddig a Cinco Estrellas ("ötcsillagos") szerepelt a blogban az alapsörök közül, s sajnos nem a legjobban, 19 pontot ért el, ami nem az acélos kategória. Mindenesetre annyi bizton elmondható, hogy az a sör volt valószínűleg a "prémium" kategória (legalábbis ez volt a gyártói szándék...), s ez a "klasszikus" pedig a legalapabb valami, így sokat itt sem várhattam...
A 4,8 % alkohol nem sejtetett túl sokat, de éppen el is mehet éppen, s a hab ami kijött a kis 0,33-as dobozból, egész bíztató volt. Színre kristálytiszta lager, ebből a tekintetből szó nem érhette a ház elejét. Ízre viszont egy sima light lager, amiben hozzáadott értékként nem jelentkezett semmi, így sima "ivósör", semmi több, bár érdekes módon a piros kollégájának a szintjét azért nálam átlépte. Mindenesetre sokat ne várjon tőle senki, de Madridban az x-dik tapas bárt járva, azért nem rossz legurítani belőle egy pikolóval az aktuális szendvicshez...
Azért ehhez a sörhöz is jutott "tapas" otthon, ez volt az első saját gyártású burgerem, s természetesen a buci is saját készítésű volt:
| Megjelenés | 7 |
| Íz | 5 |
| Aroma és jellegzetességek | 4 |
| Összhatás | 8 |
| Összesen | 24 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése