2011. június 3., péntek

Lapin Kulta

Tesztelés időpontja:

2011. május 28., Tallinn


Forrás: Wikipedia


Immáron a harmadik sörhöz érkeztünk az északi országból, bár nyilván nekik is van jópár még ezen kívül. A kulta szó a sör nevében nemes egyszerűséggel aranyat jelent egyébként, amely utalhat a nedű színére is (olyan, mily meglepő), de esetleg a belbecsre is, ha a sörtervezők elég nagy potenciállal bírnak önbizalom terén. No persze ha nagyon akarjuk feszegetni a sör nevét, akkor a másik szó (lapin) Lappföldet jelent, így bárki összerakhatja magának, hogy ez a sör tulajdonképpen "Lappföld aranya". A névvel voltak gondok 1963-ban (akkor találták ki a márkanevet...), mert akkortájt futott egy aranybánya is ezzel a névvel... Persze egy jól sikerült akvizícióval mindent meg lehetett oldani.

Hát nem tudom, bennem oly katartikus érzéseket nem keltett a hangzatos név ellenére, egy teljesen átlagos pilzeni típusú sörrel van dolgunk szerintem, amelyet 2009 óta a Hartwall készít. Ha nagyon mélyére akarunk ásni a témának, akkor hamar kiderül, hogy ez a Lapin Kulta tulajdonképpen egy sörfőzde, amely eredetileg Tornio városához kötődik. 2010 óta azonban ezek a sörök már Lahitban készülnek. Az eredeti főzde egyébként még valamikor 1873-ban alakult meg Tornioban, úgy hívták, hogy Torneå Bryggeri Aktiebolag (ezt az elnevezést csak a finn gazdasági zsargonban nagyon otthon lévők értik meg, nekünk, földi sörivóknak elég annyit felfogni, hogy lényegében ez egy kft volt...) A jelenlegi tualjdonos, mint már említettem a Hartwall (a honlaphoz a finn nyelvtudás határozott előnyt jelent...), de persze ők sem állnak egyedül a nagyvilágon ("mint megcsúfolt, kikacagott álom"), ők is a Heineken birodalmába tagoldónak bele szépen.

Forrás: Rikard Claesson Blog
Visszatérve még kicsit a névhez. A Lapin Kulta márkanév manapság számos lagertípusra használatos, és egy átlagos sörivónak elég bajos eldönteni, hogy mi is került a kezébe. Itt Észtországban mondjuk ezzel nagy gond nincs, egyfélét lehet kapni, és passz. Nagyon sokáig egyébként ez a brand volt a legnépszerűbb márka Finnországban, de manapság a Karhu és az Olvi beelőzte.

A sör exportja akkor kezdődött meg, amikor a fúzió létrejött a Hartwallal 1980-ban, innentől kezdve a sört bevezették számos európai ország piacára. Sajnos 2009 októberében a név mögötti tartalom teljesen eltűnt a nihilbe, mert a Hartwall bejelentette, hogy 2010-től a Tornioban lévő főzdét bezárják, azóta Lappföldön nem készül ilyen sör...

Azért legyen némi kóstolási jegyzet is: pohárba kitöltve hozza az aranysárga színt, nagyon kevés szén-dioxid aktivitással, és ehhez mérten tűrhető habképződéssel. Íze valahol a mi Dreher Classic-unkat idézi nekem, de különlegeset nem nyújt. Az viszont érződik, hogy a felhasznált komló nem a leggyatrább minőség, de persze ez is komlókivonat lesz...


Megjelenés 6
Íz 5
Aroma és jellegzetességek 6
Összhatás 11
Összesen 29
Régi értékelés szerint 5,8



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése