2011. április 5., kedd

Hoegaarden witbier

Tesztelés dátuma:

2007. január 21., Brüsszel

Forrás: Les Zitounes
Forrás: Carlsberg Danmark
Hát akkor jöjjön az egyik kedvenc búzasöröm, amiből állítólag annyit meg lehet inni, amennyit az ember akar, fejfájás akkor se lesz másnap. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a sör már korábban otthon megkóstoltam, de nem tudtam kihagyni Brüsszelben sem. Az előző teszt búzasöre (Brugs) óta óvatos indián vagyok, meg különben se komálom nagyon a búzasöröket. (Ez már persze nem igaz...) Lehet, hogy ez változni fog (mint ahogy a lambic típust is egyre jobban kedvelem), mert ez a Hoegaarden nagyon jó. Nincs benne sok alkohol, búzasör lévén, mindössze 4,9%, de az elég is. 1445 óta gyártják, de sajnos csak 0,25-ös palackba teszik, lehetne nagyobb is. 2-3 fokon érdemes fogyasztani, ezt alá is tudom támasztani. (Tervezem egy alaposabb leírás készítését, így most csak a benyomásokról.) Az első kortynál rabul ejtik az embert a pilzenihez szokott ízlelőbimbóknak szokatlan fűszerek, egyszerűen zseniális! Tudásához mérten pofátlanul olcsó, csak 49 cent. A pontszám 8-as, hogy legyen helye a Grand Cru-nak.

Visszakóstolások:

2009. szeptember 27. (csapolt)


Végre! Már rég vágytam rá, hogy csapoltan is megkóstolhassam ezt a csodát, ráadásul egy félliteres „pohárban” jutottam hozzá. A látványt csak egy szóval tudnám leírni, amikor Kortrijkban elém tették: brutális. Jéghideg volt, hát még most is összefut a nyálam a számban. Az űrmértékhez képest az ára barátinak nevezhető: 4 euró. Hódít, mi tagadás: 9-es!

2009. szeptember 29. (dobozos)

Jól lehűtve, pálinka után ideális volt. Továbbra sem tudok róla rosszat mondani, ne változzon meg soha se! Erős 7-es, közel a 8-ashoz. A doboz űrmértéke a szokásos, 0,33-as. Lassanként ez lesz a kedvenc söröm egyébként, most tudatosult bennem, hogy ha nem látok valami különlegeset az itallapon, akkor szinte mindig ennél kötök ki. Sebaj, soha rosszabbat.


2009. október 2. (csapolt)

Ilyet még soha nem csináltam, a reptéri söntésben ittam egy utolsó csapolt sört. Természetesen saját poharába csapolták, a mosogatógép miatt a pohár tapintása tisztaságot sugallt, és a beléöntött nedű hőfoka miatt kellemesen hűvös volt. Ezúttal azért nem vállalkoztam a nagyobb kvantumra, megelégedtem egy pohárral, ugyanis nem szeretem a repülőgépek mellékhelyiségeit. A sör hozta az elvárt színvonalat, 7-esre értékelem.


2010. január 16. (üveges és csapolt)

Kétszer is sikerült aznap tesztelni, először a görög kajáldában, majd  reptéren is. (Először kis üveges, odakint csapolt fél littyós.) Gondolom, azt mondanom se kell, hogy csalódást nem okozott, bővebb eszmecserébe most nem is bocsátkoznék. 7-es.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése