2013. február 17. és március 1.
Igazából, amikor elkezdtem a tavalyi németországi élmények taglalását, ezzel az étteremmel illett volna kezdeni (mert ugye itt jártam először...), de valahogy másképp alakult, s akkor az Alte Post-al nyitottam meg a sort (sört, kinek hogy tetszik...)
Ottlétem első napján tehát sétáltam egy kicsit az "óvárosban" s mire a központban körülnéztem, eléggé meg is éheztem. Bementem hát a Zum Stern (Fogadó a csillaghoz...) nevű étterembe, ahol rajtam kívül nem sokan voltak. Egyetlen asztalnál volt társaság, melósok múlatták ott a vasárnap délutánt, némelyik még munkaruhában. (A következő két hétben, bármikor ha arra jártam, mindig ott ültek ugyanannál az asztalnál, olyan volt, mintha aludni se jártak volna haza.)
Első alkalommal kértem egy környékbeli sört meg egy csülköt. Arrafelé nem cicóznak, odaadják az egész csülköt, birkózzon vele az ember. (Adtak hozzá párolt káposztát is a biztonság kedvéért, ha valakinek ez a kapitális gombóc nem lenne elég...) Csoda hát, hogy kértem hozzá még egy sört? Ugye nem... Azért persze legyűrtem valahogy, s nézzük, hogy milyenek is voltak ezek a sörök...
Ha teljesen korrekt akarok lenni, akkor erre a sörre illik az "apátsági" sör jelző, hisz mint a német főzde nevéből is látszik, van némi egyházi kötődés. Mindenesetre, amikor a sör eredetét nyomozgattam, gondoltam a főzdének is utánanézek csöppet. A főzde a bencés rendi sörfőzési hagyományokat egészen 1119-ig eredezteti vissza, ami szép nagy időbeni távolság... Mindenesetre a modern kor 2006-ban köszöntött be, akkoriban megújult a főzde, s remélem nem is fognak leállni egyhamar (én legalábbis elkötelezett vagyok további kóstolások irányába).
A Kloster Dunkel egy száz százalékban sötét malátából készült ital, visszafogott 5,5 % alkohollal, megfelelő sűrűséggel. Természetesen nem egy elvadult sűrűséget kell itt elképzelni, szénsavban is többet nyújt, mint az ember várná. A habja teljesen megfelelő, ízre pedig valahol a kávés vonulat és ez édeskés (kandiscukor, karamell) között helyezkedik el, kesernyés íz nincs.
 |
| Azért ez gyönyörű, nem?:) |
| Megjelenés | 8 |
| Íz | 6 |
| Aroma és jellegzetességek | 7 |
| Összhatás | 15 |
| Összesen | 36 |
Ahogy a csülök fogyási üteme csökkenő tendenciát kezdett felvenni, rögtön kellett rendelnem egy másik sört...
Kloster Scheyern, Weisse Dunkel
Elkötelezettségem eléggé magasnak mondható egy ideje a barna búzasör vonal irányába, így ha tehetem, az ilyen újdonságok kóstolása nem maradhat el. Szerencsémre a Zum Stern itallapján is szerepelt egy ilyen, s nem volt nehéz igazán megbarátkozni vele, amikor egy szusszanásnyi szünetben végül kihozták, íme:
| Megjelenés | 9 |
| Íz | 6 |
| Aroma és jellegzetességek | 7 |
| Összhatás | 15 |
| Összesen | 37 |
Mikor felkeltem az asztaltól, erősen éreztem, hogy feltétlenül kell még sétálnom vagy egy órát, mielőtt végleg elnyúlnék aznapra... Már az első látogatás végeztével körvonalazódott bennem, hogy ha időm engedi, ide vissza kéne térni, mert akadtak érdekesnek tűnő dolgok még az étlapon, amiket feltétlenül ki akartam még próbálni. A dolog végül úgy alakult, hogy a felmerült tesztelnivalók máshol kipróbálásra kerültek, így a második látogatás alkalmával szerényebben oldottam meg az étkezést (hozzá kell tenni, hogy utolsó napom volt Németországban, így utazás előtt nem is nagyon akartam nagyon belakni...).
2013. március 1.Szóval az történt pár nappal korábban, hogy az egyik helyen felszolgálói javaslatra megkóstoltam a palacsintalevest. A fickó úgy adta elő, hogy ez egy echte bajor étel, de az utánajárás nekem azt mutatja, hogy ez legalábbis erősen kétségbevonható, mert az osztrák eredet leginkább ennyire (ha nem jobban) bizonygatható.
No mindegy is, a lényeg az, hogy ennél egyszerűbb leves nem létezik, ha esetleg van otthon maradék húsleves. Ha valakinek terjed odáig a gasztroképessége, hogy le tud gyártani hiba nélkül néhány palacsintát, máris nyert ügye van, mert más már szinte nem is kell. A kész palacsintákat összetekerve jó vékonyan fel kell szelni, mint a szalámit, egy kupac megy a tányérba, rá a forró leves, és láss csodát, új ételt alkottunk. Nem más tehát ez, mint egy új levesbetét, semmi több. Akinek esetleg van otthon kéznél friss metélőhagyma vagy petrezselyem, szórhat rá még azt is, bár nálunk otthon ez az alap a húslevesnél (mármint a snidling).
A Zum Stern verziója mindenesetre olyan sós volt, mint a borzalom. Szerencsére került bele egy adag frissen vágott petrezselyem, ami némileg ellenpontozott, de azért mégis... Az adag csak csészében került az asztalra, így attól nem kellett tartanom, hogy asztal alá borulok gyomortúlterheléstől, kértem is rögtön egy búzasört...
"Weisser Hase" weizenbier
Itt még nem ittam normál búzasört, mi bajom lehet? Mint írtam, a leves sós volt, kellett valami kiegészítő savanykás, édeskés íz (búzasöre válogatja...), s nem is bántam meg. A sör a Hasen-bräu AG terméke Augsburgból, de mivel jelenleg a weboldaluk átalakítás alatt áll, bővebb infó majd egy későbbi időpontban lesz...
A helyi törzsközönség változatlan volt (szinte ugyanazok ültek a szomszéd asztalnál), s ahogy elnéztem az asztalt, a többség azt a sört itta, amit én. Ez a búzasör az édeskés szegmenst erősítette, jellemzően inkább gyümölcsös ízzel lepett meg. Szerencsére még a leves után is maradt, így sikerült vele teljesen feledtetni azt az ízvilágot...
| Megjelenés | 7 |
| Íz | 6 |
| Aroma és jellegzetességek | 7 |
| Összhatás | 13 |
| Összesen | 33 |
 |
| Remélem mindenki szíve hangosabban dobog ettől... |
De még mielőtt valaki téves következtetést vonna le: semmi bajom nincs a palacsintalevessel, úgy általában, sőt. Azt hiszem inkább sikerült megkedvelni (bár azóta sem csináltam, pedig tervezve volt...), a fenti kritika csak ennek az aktuális aznapi verziónak szólt.
A Zum Stern viszont mindenképpen javasolt, ha huzamosabb időt töltetek el a városban.
Elérhetőségek:
Gasthaus zum Stern,
Dorfstraße 33,
82487 Oberammergau,
Deutschland
Telefon: +49 (0)8822 867, Fax +49 (0)8822 70 27
E-Mail: GasthausStern.Oberammergau@t-online.de
Web: http://www.gasthaus-stern-oberammergau.de/index.php?id=2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése