Sörgyártók bemutatása #11 - Palm

Forrás: 2beerguys beer blog

A Palm tulajdonképpen manapság egy cégcsoport, amely több főzdét foglal magába:

• Palm
• Rodenbach
• Boon
• De Gouden Boom

Az első kettőről már többször is esett szó a blogban, az utóbbi kettőről kevésbé (mondhatni soha). Az az igazság, hogy ez a két főzde számomra is fehér folt még, bár már sok ígéretes dolgot olvastam róluk. Mivel a Palm ennyire komplex cég, úgy döntöttem (s valószínűleg ehhez a gyakorlathoz fogok ragaszkodni a továbbiakban), hogy ebben a posztban kizárólag a Palm főzdével fogok foglalkozni, a többiekkel most nem, majd később...

A cég története valahol az 1597-es esztendőben keresendő, bár sörfőzésről csak a XVIII. századból vannak konkrét értesülések. Ugyanis abból az évből fenmaradt Steenhuffel levéltárában egy adásvételi papír, amely azt tanúsítja, hogy a komlótermesztő Alost városából Malines felé vezető út mentén eladtak egy tanyát a templommal szemben, melynek neve "De Hoorn" (szarv) volt.

Forrás: Palm

1686-ban állítólag ugyanezen a helyen egy bizonyos Theodoor Cornet birtokolt egy kocsmát, amelyhez egyesek szerint egy főzde is tartozott. A változatosság kedvéért ezt a fogadót is De Hoorn-nak hívták... Az első dokumentált sörfőzési próbálkozásokról 1747-ből maradtak fent írásos nyomok Steenhuffelből. Abban az időben fáradtságot nem ismerő emberek felmérték a környék kereskdelmi aktivitását, többek közt a kocsmákat és sörfőzdéket is. A felmérés szerint a faluban három kocsma (az "Öreg korona", a "Lópatkó" és a "Három királyok" nevű egységek) és két sörfőzde működött, a már említett De Hoorn, és a "De Valk" (sólyom). A De Hoorn akkoriban Jean-Baptiste De Mesmaecker tulajdona volt, s ebből a főzdéből nőtt ki később a Palm...

Henriette De Mesmaecker és Arthur Van Roy (Forrás: Palm)

A következő érdekesebb dátum a Palm történetében 1908... Henriette De Mesmaecker, Jan Baptist De Mesmaecker dédunokája ugyanis ebben az évben ment feleségül Arthur Van Roy-hoz, aki a Van Rhodes (érdekes megfigyelni a névváltozást: Van Roije-ből Van Roy lett...) molnár család sarja volt, akik a Diepensteyn nevű várkastélyben dolgoztak 1625-ben. Néhány generációval később a család leszármazottai már főzőmesterekként dolgoztak egy Wieze nevű faluban, s Arthur Van Roy-nak is meg voltak a maga elképzelései a sörgyártásról... Hitt abban, hogy a helyi sajátosságok és hagyományok szerinti sörfőzést kell továbbvinni, és nem akart beállni a lager készítők sorába, meglovagolva a korabeli divathullámot...

Az 1917-es év a teljes pusztulást hozta el a főzde számára, a háború szörnyűségei őket sem kímélték. Van Roy teljesen előről kezdett mindent, töretlenül hitt abban, hogy van jövője a sörfőzésnek Steenhuffelben, s olyan termékskálát alakított ki hamarosan, mint soha még azelőtt.

Mindent előlről kellett kezdeni... (Forrás: Palm)

Forrás: Palm

1928-ban aztán Arthur Van Roy fia is belefogott a sörfőzésbe, őt úgy hívták, hogy Alfred Van Roy, ismereteit Brüsszelben sajátította el egy sörfőző iskolában. Az általa jegyzett sörök lágyak voltak, nem túl nehezek, ugyanakkor telt ízűek voltak, és gazdag aromával rendelkeztek... 1929-ben máig ható változás következett be: Arthur Van Roy a "Steenhuffel sör" név helyett elkezdte használni a "PALM Speciale" márkanevet...  Egyrészt utalni szeretett volna ezzel a névvel egy sörtípusra, amelyet akkoriban "Special Belge" (speciálisan belga) névvel illettek, másrészt pedig a pálmafa (palm) koronája számára azt szimbolizálta, hogy a felsőerjesztésű sörök győzni fognak az egyre népszerűbb lager típusú sörök felett.

Forrás: Palm

1935-ben újra érdekes változások történtek, a főzde például akkor vásárolt először rézüstöt. Sokáig mondjuk nem lehetett neki örülni, mert a második világháború a főzdére is természetesen kihatással volt. Azért először nézzük a dolgok jó oldalát: Alfred Van Roy, feleségül vette a háború alatt Marguerite d'Hollander-t, aki egy Moerzeke-ből származó, sörfőzéssel foglalkozó család sarja volt. A háború okozta nehézségek legyőzése után 1947-ben gondoltak egy nagyot....

Abban ez évben ünnepelte a főzde bicentenárimát, így ennek örömőre Arthur and Alfred Van Roy a hűséges ügyfeleiket egy különleges karácsonyi ajándékkal lepte meg, ez lett a Dobbel nevű sör. Az ajándék igen csak elnyerte az ügyfelek tetszését. Sötétebb színű volt, mint az eredeti sör, ízben teltebb, valamint sokkal erősebb is volt (erre utal a névválasztás is). A sör azóta is szerepel a kínálatban, nem múlhat el a tél nélküle.

Alfred Van Roy (Forrás: Palm)

Arthur Van Roy 1952-ben halt meg, helyét végérvényesen fia, Alfred vette át. 1966-ban meghalt a felesége, de újranősült, ezúttal is sörhöz közeli család sarját szemelte ki magának, Aline Verleyen-t Materből, akivel közösen vezették tovább sikeresen a főzdét. 1972-ben készült el a második rézüstös terem. 1974-ben, hogy a családi vonal véletlenül se szakadjon meg, bevonták a napi élet ügyeibe Jan Toye-t is, aki Aline Verleyen unokaöccse volt.

1975-ben a főzde nevét De Hoorn-ról PALM-ra változtatták. Abban az időben a főzdét a nagyközönség amúgyis már csak úgy ismerte, hogy a főzde, aki a PALM nevű sört főzi, így a változás logikus volt.

A Rodenbach legendás "hordói" (Forrás: Palm)

1989-ben jött el az ideje annak, hogy a főzde nemzetközi vizekre evezzen, először Hollandiát hóditották meg, manapság a teljes mennyiség harmada ott talál gazdára. 1990-ben felállították a harmadik termet is, új palackozó sor is készült, immáron 60.000 üveg/óra kapacitással. A cég jelenét meghatározó fúziók is ebben az évben kezdődtek. Az első fúzió a Frank Boon főzdével jött létre. A fúzió elsődleges célja az volt, hogy a tradicionális lambic sörökből készülő gueuze készítése ne kerüljön veszélybe.

1995-ben a cég új frontokat nyittot, először Lengyelországban (Browar Beliga Kielce városában). Ezt követte a Rodenbach főzde irányításának megszerzése, őket tán senkinek nem kell bemutatni. 2001-ben a Palm megvásárolta a gazdag történelemmel rendelkező De Gouden Boom főzdét is Bruges-ben. 
Így alakult ki a cég mai szerkezete, s ez a világ egyetlen olyan sörgyártó cége, amely az összes ősi erjesztési módszert alkalmazza.

Alfred Van Roy 2009-ben halt meg, 96 éves korában, melyből 75-öt a sörfőzés töltött ki...

Ennyi históriai áttekintés után vessük vigyázó tekintetünket a főzde által követett sörfőzési technikákra, amelyekről érintőlegesen már szó is esett... Elsősorban felső erjesztésű sörök készülnek itt, amelyhez a hozzávalók már tán mindenki számára jól ismertek, ha sűrűn olvassa ezt a blogot: kell ugye megfelelő minőségű víz, jó minőségű maláta, búza, (esetleg rizs vagy kukorica), komló, fűszerek, néha cukor, s persze az élesztők.

A víznél fontos, hogy sok kálcium és magnézium (illetve azok szulfitjai és kloridjai) legyenek jelen benne, ellenben a pilzeni típusú nedűkkel, ahol inkább az alacsony ásványi anyag tartalom a kívánatos. A maláta igen csak sokféle lehet, a főzde az egészen világostól az amberig, illetve a sötét barnáig terjedő skálát használ.

A búza (nem csírázatott) összetevő elsősorban a blonde söröknél jön elő, mint össztevő, a rizs és a kukorica pedig azért kerülhet előtérbe némely sörnél, mert nem tartalmaznak oly sok proteint.
Komlózásnál többszöri komlózás is elképzelhető, a Palm is alkalmazza a "száraz komlózást (dry hopping), ekkor az erejedés után adnak még komlót a sörhöz.

Erjesztéshez a jól ismert élesztő, a Saccharomyces cerevisiae használatos itt, annak is két alkategóriája. Az egyik hatására banánszerű gyümölcsösség alakul ki a sörben, ez figyelhető meg például a Palm és a Palm Royale söröknél. A másik típúsnál az aroma egy csöppet fenolos, ezt alkalmazzák a  Brugge és a Steenbrugge söröknél például. A Palm rengeteg féle élesztőt halmozott fel a sok évtized során, egyben azonban mindegyik hasonlatos: amikor az erjedés végén a cukrok nagy részéből alkohol lesz, a maradék élesztő a sör felszínén lebeg...

Az elsődleges rejesztés 5-7 napig tart, ezt követi egy meleg lagerelés (20 fok körül), amíg az acetilaldehid és a diacetil el nem tűnik a sörből. Ezt követően a sört 0 fok körüli hőmérsékletre hűtik le. A hideg hőmérséklet segít a felesleges  tanninoknak és fehérjéknek, kicsapódik az élesztő, az íz pedig tovább finomodik.

És hogy milyen felsőerjesztésű sörök köthetők a Palm nevéhez?

• Szűretlen PALM (unfiltered)
• PALM (PALM Speciale)
• Dobbel PALM
• PALM Royale
• PALM N.A (alkoholmentes)
• STEENBRUGGE Tripel
• STEENBRUGGE Dubbel Bruin
• STEENBRUGGE Blond
• STEENBRUGGE Wit - Blanche
• BRUGGE Tripel

A linkek a PALM, a PALM Royale, a Dobbel PALM és a Brugge Tripel esetében a saját tessztjeimre mutatnak.

Természetesen van arra lehetőség, hogy lelkes sörfogyasztók felkeressék a főzdét, el kell zarándokolni a De Oude Bottelarij látogatóközpontba, de aki megelégszik az internet nyújtotta lehetőségekkel, tehet egy virtuális túrát is. Van múzeum, lehet söröket is kóstolni, s aki nem veti meg a kulináris élvezeteket, kipróbálhat néhány sörpárosítást is.

Elérhetőségek:

PALM Breweries
Steenhuffeldorp 3
B-1840 Steenhuffel
Belgium

Tel. : +32(0)52 - 31 74 14
Fax : +32(0)52 - 31 23 44
E-mail :events@palmbreweries.com

Weboldal: www.palmbreweries.com

A látogatás megtervezésekor feltétlen érdemes megnézni a direkt erre készült oldalt.