2016. március 23., szerda

Lithos (Chania, Görögország)

Látogatás időpontja:


2011. április 11.


Mivel Chania (Kréta) még nem került szóba a blogon, ezért a szóban forgó hely előtt, egy kis ízelítővel kezdünk... Az utcák a brüsszeli török negyedek hangulatát idézték, pont annyira voltak koszsosak és szemetesek, és pont olyan hangos volt a forgalom, illetve a lakóközönség. A tenger felé haladva némelyst tisztult a kép, de nagy rendezettséget itt sem lehet várni. A város igazi mediterrán hangulatú kisváros, de némi odafigyeléssel (és nem kevés pénzzel) sokkal szebbé lehetne még varázsolni. Bebarangoltam az "óvárost", ahol sok látnivaló nincs. Van egy viszonylag nagy templom, és néhány hajózáshoz kötődő múzeum, de nagyjából ezzel ki is merült a dolog.







A legszebb attrakció a kikötő, de ez jórészt a természeti adottságok miatt van így, a lakosság ehhez vajmi kevesett tett hozzá. Amikor először értem le a kikötőbe, éppen elég borult volt az idő, így a fényképeken nem nagyon látszik napsütés. A fenti utolsó kép ékes példája annak, amit mondtam: nem újítják fel a szép partmenti épületet, helyette elkövették ezt a vizuális borzalmat. Beburkolták gipszkartonnal az épületet, aztán szépen befestették, a tengerről érkezve még akár háznak is látszik messziről... Tán hamarosan nekiesnek a renoválásnak...


a Lithos
Végigjártam az összes környező utcát, ajándékboltok és éttermek végtelen sorával találkoztam. Hat óra felé meg is éheztem, így leültem találomra az egyik étterem teraszára, rálátással a kikötőre. A Lithos étterembe tévedtem be, és hogy ne lőjek nagyon mellé elsőre, egy gyrost kértem.

Kérdeztem a tulajnak látszó ipsét, hogy létezik-e náluk valamilyen lokális sör, de krétait nem tudott ajánlani, csak a Mythost, amit a tenger túlpartján készítenek. Sebaj, az is görög, hát kértem azt. Hogy milyen is volt, erről bővebben már olvashattatok a blogban itt. Most csak annyit jegyeznék meg, hogy életmentő volt, kissé ki voltam száradva. Megérkezéskor ugyan megittam egy 3 decis kólát a hűtőből a szállodában (még sose csináltam ilyet...), de addigra már nagyon szomjas lettem ismét. Azért egy képet beemelek ide róla, kihagyhatatlan:




A sört eléggé jóra értékeltem akkor, de valószínűleg nagyot nyomott a latban, hogy irtó szomjas voltam:


Megjelenés8
Íz7
Aroma és jellegzetességek 7
Összhatás15
Összesen37


Azóta párszor már beleszaladtam a Mythos-ba (nem csapolt verzióba) külföldön, hát a dobozos verziók eléggé harmatosak, s akkor még finom voltam...


Mint a fenti képen is látszik, nem ez volt életem legnagyobb gyros-a, épphogy jóllaktam vele. Ízre sem volt a topon, de azért megjárja. Mindenesetre nem ez volt a legjobb étterem, ahol jártam, a többiek jobbak voltak. Miközben komótosan elfogyasztottam a vacsorát, a nap végre kisütött, és hirtelen sokkal melegebb lett. Nem mintha addig nem izzadtam volna szanaszét magam... Reggel Tallinnban még -5 és -6 fok volt, Chania-ban pedig 20, de az origótól jobbra, ami azért egész más... A vacsora után teljesen meglepődtem, mert amikor elvitték a tányért, hoztak egy kis digestif-et:




Igazából nem tudom, hogy pontosan mi volt ez. Valószínűleg uzo, de volt benne valami szörpszerűség is, aminek nem jöttem rá az alapanyagára. Vacsora után még bóklásztam egy kicsit, és készítettem pár képet napsütésben is, így azért egész más volt a látvány:






Hazafelé menet nyitva volt az említett templom is, így ide is benéztem. Nem túl gazdagon díszített, visszafogott belsővel:





Elérhetőségek:

Telefon:  +30 28210 74406
Fax: +30 28210 74406
Foglalás:  info@lithosrestaurant.gr

Cím: Akti Kountourioti, 73100, Chania, Crete, Greece

Nyitvatartás:

Reggel 9:00-től késő éjszakáig (nincs megadva) minden nap...





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése