Sörgyártók bemutatása #25 - Budweiser (USA), azaz Anheuser-Busch...

A Budweiser név valószínűleg örök vita tárgya lesz Európában és főleg a tengeren túl (bár a kérdés számomra elég egyértelmű...), így nem kerülhető el, hogy a következő poszt majd a cseh cégről szóljon majd, s hogy először az amerikai főzde került ide, annak csak a sajátos algoritmusom az oka, s ezen még az esetleges sorrendiségi logika miatt sem fogok változtatni...:) A poszt címe igazából Anheuser-Busch kéne, hogy legyen, de mivel ez a név csak a sörfanok számára ismerős, ezért inkább maradtam a cím elején a közérthetőbb brand névnél...

Szóval hol is kezdjük? Tán néhány ténnyel célszerű. Sok mindent lehet vitatni tehát, de azt biztosan nem, hogy az Adolphus Busch által 1876-ban kezdett sör gyártása a gyárnak nagy népszerűséget hozott, s a mai napig ez az USA egyik legkedveltebb söre, s több mint 80 országban hozzá lehet jutni. Az is tény, hogy rizs is van benne, s az eredeti recept alapján a sör számos főzdében készül világszerte, s ennek megfelelően a külalak (néhol a név is), teljesen más.

Adolphus Busch (Forrás: Immigrant Learning Center)

No de térjünk vissza a gyökerekhez, hogyan is kezdődött a történet... Szóval a már emlegetett Adolphus Busch 1857-ben elhagyta Németországot, és áttelepült az Egyesült Államokba. St. Louis-ban telepdett le (Missouri), s hamarosan sörrel kezdett el foglalkozni. Fiatal ember lévén ott is nősült meg (akkor még csak 18 éves volt...), s elvette feleségül Eberhard Anheuser lányát Lily-t, s szerencséjére az apósnak már volt egy bejáratott főzdéje, ahol lager típusú söröket főzött.

Hamarosan társak lettek az üzletben, s a közös cég 1864-ben jött létre, Anheuser-Busch néven. Busch keresztül-kasul beutazta ezt követően Európát (hogy erre honnan volt pénze, rejtély, tán apósa pénzelhette ezt a tanulmányutat...) és próbálta megfigyelni a legmodernebb technikákat és módszereket. Ennek köszönhetően az Anheuser-Busch főzde volt az első az amerikai piacon az 1870-es években a pasztőrözéssel, s ezzel nagyot dobtak a kiszállítási rádiuszon: a sörük nagyobb "hatótávolságot" ért el, mint másoké... Az 1850-es évek közepe táján az átlag amerikai fogyasztó a robusztus ale típusra volt szocializálva, de Busch bepróbálkozott a könnyedebb sörökkel, amelyeket az Osztrák-Magyar Monarchia területén (főleg Csehországban) főztek.

Ennek az ideje egész konkrétan 1876-ban jött el, s a sör neve Budweiser lett. Ezt követően több évtized aranykor következett, amelybe aztán jócskán belerondított az 1920-as alkoholtilalom. Az Anheuser-Busch szüneteltette a sörfőzést, és helyette alkoholmentes italok gyártásából próbált megélni. Amikor a tilalomnak végre 1933-ban vége lett, újra indult a sörfőzés is. Az eltelt több mint tíz év alatt a fogyasztók ízlése azonban megváltozott, rászoktak a házilag készített édeskésebb sörökre. Ezért aztán a cég a kampányában arra buzdította a fogyasztókat, hogy igyanak legalább öt napig Budweiser-t, és csak aztán próbálják újra a régi sört, s ha még akkor is az ízlik, hát térjenek vissza ahhoz...

A gazdasági válság limitált növekedést engedélyezett csak, de aztán az eladásoknak újra nagy lökést adott a sörösdoboz 1936-os megjelenése. A második világháború időszaka nem hozott nagy gazdasági sikereket, de aztán a háború után a cég újra gyors növekedésnek indult. A cégnek 1946-ban új vezetője lett August A. Busch Jr. személyében, aki megkezdte a sörfőzdék "nemzeti hálózatának" létrehozását. Az első főzde Newarkban (New Jersey) nyílt meg 1951-ben, s a következő 25 évben ezt még másik nyolc követte.

A cég életében a következő nagy változás az InBev 2008-as hatalomátvétele volt, akik aztán rengeteg költségmegtakarító intézkedést tettek. Ezek nyomán számos forrás szerint a sör íze nem igazán jó irányba változott, mert például az eredeti receptben szereplő teljes szemű rizs helyett törmelékrizst kezdtek alkalmazni, s a kiváló minőségű Hallertauer Mittelfrüh komlót szintén mellőzték a továbbiakban. Az AB InBev egyik korábbi vezetője elmondta, hogy így 55 millió dollárt spóroltak meg évente, de kérdés, hogy megérte-e...

Forrás: The Shelby Report

Most pedig nézzük a legérdekesebb kérdést, ami már a blogban egyszer érintőlegesen előkerült, a névvitát... A vita lényege az, hogy ki jogosult használni a Budweiser nevet, pontosabban: a csehek szerint az amerikaiak teljesen jogtalanul teszik ezt... De honnan is jön ez az egész? 1876-ban Adolphus Busch, amikor a már említett tanulmányutakon járt Európában, barátjával Carl Conrad-al Csehországba (pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiába...) is eljutott, és az ottani tapasztaltok inspirálták a későbbi cseh típusú söröket.

Annak idején azon a vidéken a sörnevek a város nevéből generálódtak, ahol eredetileg készültek, hozzácsapva egy "er" végződést. Így alakult ki a pilsner név például ugye... Pilsen-től (ma Plzeň) nincs messze Budweis (ma České Budějovice), s minő csoda, az ottani söröket budweiser néven emlegették akkoriban. Nem vitás, hogy a sörfőzés ott korábban indult, a magyar történelemből is jól ismert II. Ottokár cseh király már 1245-ben letette ennek alapjait. Szóval rövidre zárva a dolgot, a budweiser mint szó azt jelenti, hogy Budweis-ből való, onnan származó, s az amerikai érvelés alapja ez, hogy ezzel így márkanevet levédetni nem lehet, mert ez csak egy sörtípust jelöl, akár a pilsner.

Mindenesetre ezzel az érveléssel nem azonosultak a nemzetközi jogi fórumok, így a vita jelenleg ott tart, hogy az európai országok többségében a címkén csak Bud lehet az amerikai sör esetében, ez alól csak a svédek, az írek és az Egyesült Királyság kivétel, ott mehet a Budweiser is.

A gyártó portfóliója időközben persze jócskán kibővült, s igazából nehéz is meghatározni, hogy mi tartozik bele a fúziók kapcsán (különösen az InBev után) szorosan az Anheuser-Busch szférába, és mi az ami attól már távol áll. Mindenki döntse el maga, de itt egész jól át lehet a kínálatot böngészni...