FAXE Royal Strong

Forrás: BC Liquorstores

Tesztelés időpontja:


2011. július 21., Tallinn (dobozos)

Újabb sör Dániából, ezúttal az erősebb kategóriából. Nem viccelnek, 8 % alkohol van ebben a nedűben, gyengédnek tehát nem nevezhető. A színe amber, ízre inkább édeskés. Nagyon rendben van, nem alkoholos, véleményem szerint sokkal jobban iható sör, mint a kisebbik testvére, amelyhez nemrégen volt szerencsém.

Ha lehet valamit javasolni: ne hűtsétek le eszement módon. Az aromája leginkább 12-14 fokon jön ki.

Megjelenés	8
Íz	7
Aroma és jellegzetességek	8
Összhatás	15
Összesen	38
Régi értékelés szerint	7,6

Sörgyártók bemutatása #3 - Belle-Vue (Belgium)

Forrás: desras.com

Sajnos, amennyire nagynevűnek tűnik a gyártó, fordítottan arányos a róla található anyag mennyisége a neten és a rendelkezésremre álló szakirodalomban. Viszonylag fiatal sörfőzdéről van szó, 1913-ban alapította Philémon Vandenstock Brüsszelben, jelenleg pedig ez is az InBev tulajdona, fő profilja a lambic sörtípusra épülő gyümölcsös sörök. A cég ezen lambic típusú sörök piacvezetője az egész világon, a spontán erjesztésű sörök hordókban érlelődnek.

 A sörök spontán erjedéssel készülnek tehát, nagyjából mindegyik 5,5 % körüli alkoholtartalommal bír. Jelenleg három alapsört készítenek, ezek a Gueuze, a Kriek és a Framboise. Vannak még „Extra” fantázianévvel kiegészített változatok is a Kriek-ből és a Framboise-ból, de ezeket nem kell teljesen külön változatként kezelni szerintem. Lényegében annyi a változtatás a készítési módban, hogy az alapanyagként szolgáló lambic fiatalabb, és több benne a gyümölcs. Így az íz üdébb lesz, elvileg, de én leginkább édesebbnek találtam őket.

2006-ban még találkoztam egy elvetélt próbálkozással is, amit csak dobozos formában készítettek: „Pamme-Cerise” fantázianéven futott, azaz meggy és alma ízesítése volt.

Ez a legismertebb belga márkanév széles e földön, ha valaki ízesített sörökre kíván assziciálódni. Nálunk is kapható, így első utam alkalmával én is ezt teszteltem először természetesen. Ahogy haladtam előre a belga sörök megismerésének rögös útján, le kellett szűrnöm a tanulságot: ennek az édes íze köszönő viszonyban sincs a hagyományokkal, ez bizony nem egy tradicionálisan készített ízesített száraz lambic. Azért ne essen senki kétségbe, finomak ám ezek is… A Belle-Vue egyetlen tradicionálisnak aposztrofált terméket készít, ez a Selection Lambic. Ez egy limitált széria, sajnos még nem volt hozzá szerencsém.

Egy kis érdekesség a sörfőzde történetéből: Amikor a Willebroek csatorna melletti épület már nem nagyon volt használatban, élelmes emberek elloptak némi réznemű anyagot acélból, hogy a feketepiacon értékesítsék. Ez inspirálta a Belle-Vue főnökét arra, hogy az épületből múzeumot csináljon, ami sajnos elég limitált formában látogatható csak.

A bezárt gyár épülete... (Forrás: Panoramio)

Fogyasztási jótanács: minden Belle-Vue terméket 2-3 fokon hűtve fogyasszunk. Garantált az ízélmény… Végezetül az eddigi tesztjeim összesítve:

Név	Alkoholfok	Ár	Pontszám	Űrméret	Időpont
Belle-vue extra framboise	2,90%	1,24	4	25 cl	2008. szeptember
Belle-Vue extra Kriek	4,30%	0,63	9	25 cl	2006. szeptember
Belle-vue extra kriek (dobozos, visszakóstolás)	4,30%	0,7	7	25 cl	2008. szeptember
Belle-Vue extra Pamme, Cerise	2,40%	0,95	7	25 cl	2006. szeptember
Belle-vue gueuze	5,50%	0,84	7	25 cl	2008. szeptember
Belle-Vue Kriek	5,10%	0,64	9	25 cl	2006. szeptember
Belle-Vue Kriek (dobozos, visszakóstolás)	5,10%	1,09	7	33 cl	2008. május

Lindemans Apple

Tesztelés időpontja:


2008. október 2., Brüsszel (üveges)

Forrás: Grape & Grain

A palack kibontása némi nehézségbe okozott, valószínűleg időtlen idők óta ott állt a bolt polcán. Legalábbis én még nem láttam senkit ilyet venni. Amikor végre sikerült a dugót kihúzni (a Lindemans többi termékéhez hasonlóan ez is kupakos-dugós megoldású), rögtön érezni lehetett a gyümölcsös illatot. A pohárba öntve nem olyan tiszta, mint a barackos változat, olyan, mintha nem lambic-ból, hanem búzasörből készülne. Az íze nekem túlságosan édes, de ez a bajom általában az almalékkel is. Gyümölcstartalmáról sajna nincs információm. Megmondom őszintén, nem is vártam túl sokat ettől a sörtől, így nem is tudok neki 6-osnál jobbat adni. Ezt is a szokásos Lindemans űrmétékkel szállítják (37,5 cl), az alkoholtartalma 3,5%, az ára pedig 2,59 euró.

Maredsous Tripel

Forrás: The Beer Wrangler

Tesztelés időpontja.


2008. október 2., Brüsszel (üveges)

Haladjunk hát tovább a Maredsous apátság vonalán, legutóbb a barna változat esett áldozatul. Ez a tripel nem viccel, 10 % alkoholt rejteget magában. A teszt közepén, miután megittam az üveg felét, éreztem, hogy nehezedik a fejem...

A pohárban aranyszínű nedűt látunk, a habja nem túl erőteljes, az összhatás ízleléskor szinte krémes jellegű. Az íze teljesen rendben van, érettségének kellő fokán lévő palackot fogtam ki. Ez is tovább fermentálódik egyébként az üvegben, barna testvéréhez hasonlóan. Az ára kicsit magasabb viszont, 1,01 euró. Ennek is megajánlok egy 8-ast.

Forrás: Bierbuik

Visszakóstolás: 

2009. szeptember 30., Brüsszel

Azt hittem, hogy ezt még nem kóstoltam, pedig de. Próbálok mindig olyan söröket venni, ami még nem került fel a palettámra, de néha elkövetem azt a hibát, hogy nem viszem magammal a kóstoló listámat. De térjünk rá a sörre. Erőteljes ízvilág, egy ilyen elég egy estére, tartalmas, sűrű, 8-as. A palack 33-as, az ára pedig 1,56 euró.

Schöfferhofer Hefeweizen

Tesztelés időpontja:


2011. július 19, Tallinn (üveges)

Forrás: The Kaiser's Beer Review

Újabb  német búzasör. Sajnos a gyártóról magáról sokat nem sikerült kiderítenem, annál inkább a sörről, a cég a honlapjára egy komplett adatlapot tett fel róla. Annyi bizonyos, hogy a Schöffenhofer sörök a frankfurti Radeberger birodalomhoz tartoznak, a honapjukon is leginkább az anyacégről találni információkat...  Sajna csak németül, angol verzióval nem vesződnek.

De térjünk inkább rá a sörre. Kezdjük az adatokkal. A német törvények szerint a vollbier kategóriába esik ez  a sör is, de ez nem csoda, a német sörök 99 %-a ide esik. Ez egyébként csak gravitás alapú kategória, semmi több, az átlagos szárazanyagtartalmú sörök tartoznak ide. Jelen sör esetében ez az adata 11,6 %, az akoholtartalom kereken 5. Az adatlapról  a kalóriaadatokon kívül a nátriumtartalomig minden leolvasható, egy átlagos sörfogyasztónak, mint amilyen én vagyok, a többsége irreleváns...

Kissé túlzottan lehűtöttem ezt a sört, s mikor belekóstoltam, alig éreztem az ízét, inkább csak vizes volt. A színe először elég haloványnak tűnt, opálosság szinte semmi, és majdnem sárga. Hagytam pihenni kicsit a nedűt, és szépen kibontakozott. Még a színe is mélyült egy kicsit aranyba hajlott már, de ez tán csak a megvilágítás miatt volt így (színváltó sörről azért nem nagyon hallottam még...). Az ízének viszont garantáltan jót tett a pihentetés és a kicsit melegebb hőmérséklet. Nem mondom, hogy ez volt éltem legjobb német búzasöre, de így már egész értékelhető volt az aroma. Fűszereknek sajnos sok nyomát nem éreztem...

Megjelenés	6
Íz	6
Aroma és jellegzetességek	7
Összhatás	12
Összesen	31
Régi értékelés szerint	6,2

Végezetül egy kis vizualitás az arra fogékonyaknak:

Rodenbach Grand Cru

Tesztelés időpontja:


2008. október 2., Brüsszel (üveges)

Forrás: Beer Geek Nation

Nyissák ki füleiket a flamand barnák rajongói! Az egyik legjobb versenyző az általam eddig kóstolt flamandok közül. Simán veri a „sima” Rodenbach-ot, de azt előre megmondom, hogy hangulat kell hozzá. Ha olyan lelkülettel ülünk le, hogy most pedig iszunk egy jó kis „sörízű sört”, akkor ki se bontsuk, mert a magyar sörízlésnek egyáltalán nem fekszik. Akkor feszítsük fel, ha felfedező hangulatban vagyunk, és el tudjuk fogadni, hogy amit kóstolunk, annak semmi köze a „sörízhez”, értem ez alatt most a pilzeni ízhatást. A 33 cl-es palackban adott csoda minimum (!) két évig érlelődik, mielőtt kiadják a kezükből a gyártók, így aztán letisztult, erőteljes anyagot kapunk, 6 %-os alkohollal. Olyan sűrű, hogy lámpával nem lehet átvilágítani, a színe pedig a korosodó cabernet-ket idézi. Kicsit savasnak mondanám, de nem zavaró. Az ára kemény, 1,32 euró, az osztályzata pedig 8-as.

Belle-vue extra framboise

Tesztelés időpontja:


2008. október 2., Brüsszel (üveges)

Forrás: Two travelling

Azt már rég megtanultam, hogy a nevektől nem kell hasra esni. Amikor 2006 januárjában először tévedtem erre a vidékre, számomra a Belle-vue kriek volt az alfa és omega. Mit tudtam én akkor még a többi sör mikéntjéről! Sajnos, ahogy a Belle-vue portfóliót egyre jobban sikerült lefednem, tapasztalnom kellett, hogy nem mindegyik van a topon. Ezek közé tartozik ez a tétel is, hiába a nagy név, 4-esnél jobbat nem ér. Pedig sokat vártam tőle, mert a framboise ízesítésű sörök lettek a kedvenceim az ízesített lambic kategóriában. Mondjuk, legalább nem fényezik magukat, és nem kezdenek össze-vissza vagdalkozni 25%-os gyümölcstartalomról a címkén, szerényen csak 10-et írnak, de jelzem, ez annyi sincs, úgy éljek. Fiatal lambic-ból készítik, így az alkoholtartalma még a 3 %-ot se éri el, csak 2,9. A palack 25 cl-es. Az ára mindezekhez képest ölég magas, 1,24 euró.